Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: katona. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: katona. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 19., hétfő

A német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969.

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).


A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.”

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.”

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák utca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Kapcsolódó összeállításaink:
Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 18., vasárnap

Az egri vár hős védőinek 1552. október 17-i diadala

Debrecen is sokat köszönhetett annak, hogy Egerben 1552. október 17-én a Dobó István kapitány vezette védők visszaverték a vár sokszoros túlerőben lévő török támadóit. Fotók: © Vass Attila Tamás

Kilátás a Dobó-bástyánál a minaretre. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minapi utunkon a csata és a korszak, valamint az Egri csillagok című Gárdonyi-regény főszereplői mellett az akkori hősök esküit is megtekintettük az egri várban található szuper panoptikumban.

Dobó István várkapitány esküje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az igényesen megalkotott, baráti áron megtekinthető, kétszintes létesítményben a Gárdonyi-regényből is jól ismert személyek életnagyságú figurái csodálhatók meg, köztük például Dobó István, Cecey Éva, Bornemissza Gergely és Jumurdzsák alakja is. 

Az egri vár látképe a Minaretből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A megannyi korhű bábu, fegyver, eszköz és életkép között lépdelve, a falon fedeztük fel az egri várvédők kapitányának, Dobó Istvánnak az esküjét.

Festmény egy egri szállodában. Repró: © Debreceni Képeslapok

A felemelő kinyilatkoztatást ki-ki a fenti felvételünk alapján ízlelgetheti és vésheti jól az eszébe.

„A kor csodafegyvere” a panoptikumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A regény és a hagyomány szerint a tisztek nem ugyanezt az esküt tették le. A védőknek ugyanakkor szintén más esküszöveget kellett mondaniuk.

A regény alakjai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme, a védők esküjének részlete: „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom.”

Jumurdzsák, Vicuska és Gergő. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Bizony, nagyon tanulságos a védők esküje is!

Az egri Kis Dobó tér a vár alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egri minaret. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További egri élménybeszámolónk sok fotóval ebben az összeállításunkban tekinthető meg.

Szokolli Mehemed ruméliai béglerbég. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:

A börtönmúzeum és a püspöki palota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A főkapu és a sétány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. október 8., csütörtök

A nagy tankcsata


Debrecen környékét 1944. október 8-án érte el a II. világháború egyik sorsdöntő ütközete, a hortobágyi vagy más néven debreceni páncéloscsata. Akkor, amikor épp csak befejeződtek a júniusban elkezdett bombázások. A harci események krónikája idekattintva olvasható el. Ugyanakkor a cívisvárosban nem ez volt az egyetlen olyan fegyveres konfliktus, amelyben tankokat vetettek be. Hiszen az 1956-os szabadságharc leverésében ellenünk is ilyen eszközöket vonultattak fel a szovjetek. Erről ebbe a régi fotós cikkünkbe kukkantva tudható meg több a helyi és a Méliusz téri történésekről.

Szovjetek 44-ben, a városházánál. Fotó: IPKV

Mindezzel kapcsolatban felidézzük azt is, hogy 2016. október 17-től egy T34-es tank volt kiállítva a Hatvan utcai posta előtt a forradalom 60. évfordulója alkalmából. További archív dokumentumok a II. világháborús Debrecen állapotáról és eseményeiről idekattintva lapozgathatók az összeállításunkban. Utolsó fotónkon a Napló 1970. április 3-i beszámolója látható a Kossuth utcai tankcsata-emlékmű avatásának képeivel. A tankszobor itt ismerhető meg régi képekkel.

Pátzay Pál alkotása. Fotó: Fp. / Bojár Sándor, 1970

Kapcsolódó összeállításaink:



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 6., vasárnap

A helyőrségi zenekar zsidó újévi zsinagógakoncertje



Debrecenben a zsidó hitközség a zsidó új év közelgő beköszöntét ünnepelte 2026. szeptember 6-án. A Pásti utcai zsinagógában ebből az alkalomból adott nagy sikerű ünnepi koncertet a Debreceni Helyőrségi Zenekar. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Sokszor szólt a vastaps. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A csaknem másfél órás hangversenyen a katonazenészek többek között ismert operett-, táncdal-, film- és popslágerekkel örvendeztették meg a publikumot, amelynek tagjai megtöltötték a zsinagógát. 

Három tubás egy zsinagógában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az eseményen készített videóinkat (és további képeinket) lásd lentebb!

A ritmusszekció. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A rendezvényen megtudhattuk azt is, hogy immár az 5787. zsidó új esztendő veszi kezdetét.


 A fenti videónk a katonazenekar műsorából nyújt ízelítőt. 

A telt házas publikum. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A fúvósok egy csoportja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A helyőrségi zenekar vasárnapi koncertjén készített fotóinkkal a magunk részéről mi is sikerekben gazdag, boldog új évet és jó egészséget kívánunk a következő esztendei viszontlátás és együtt tapsolás reményében – természetesen e nagyszerű katonazenészeink muzsikájával!

A karnagy: Kovács Róbert őrnagy. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mosolyból sem volt hiány. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 2026. szeptember 6-i ünnepi koncertet a Debreceni Zsidó Hitközség, valamint a Debreceni Zsidó Kulturális és Tudományos Kutatóintézet rendezte. 


A kiváló produkciót vastapssal jutalmazta a közönség – lásd ebben a videónkban a finálét.


Nyitóképünk teljes méretben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A doboknál: Márton. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 39-es gyalogezred (1756–1918) nagyerdei emlékműve

Debrecen háziezredének, a Mária Terézia rendeletére 1756-ban (tehát immár 270 éve) létrehozott Császári és Magyar Királyi 39. Gyalogezrednek az emlékművét 1925. szeptember 6-án avatták fel a mai Medgyessy sétányon. Mai fotók, videó: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Fotó: Fortepan / Liszkay Cecília, 1933

A katonaalakokat, a Szent Koronás Magyar Címert, és emléktáblákat is tartalmazó szoborcsoportot Debreczeny Tivadar készítette, aki például a Déri téri Merengőt is megalkotta. Az avatáson jelen volt József királyi herceg, vitéz Fábry Dániel őrnagy, a királyi herceg szárnysegédje, valamint vitéz Nagy Pál, gyalogsági tábornok, a hadsereg főparancsnoka is. Íme videónk a nagyerdei mementóról:


A lenyűgöző emlékmű napjainkban sajnos ismét megérett a restaurálásra. Hiszen például a talapzat elég rozoga, ugyanakkor a lánctartó oszlopok kelyhei is igen hiányosak...

Az emlékmű napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. augusztus 18., kedd

Az 1976. augusztus 18-án kigyulladt Varga utcai palota


Debrecenben a Szent Anna utca és a Varga utca sarkán, a Ludas Matyi Espressoval átellenben tündökölt az Ipari és Kereskedelmi Bank palotája, aminek a földszintén Antalfy József könyvüzlete működött. A díszes épületet már nem láthatjuk, pedig ma is itt áll, csak éppen nem lehet ráismerni az 1976. augusztus 18-i tűz és az „átépítés” miatt. (Régi képeslapok forrása: dr. Nagy Attila gyűjteménye.)



A Méliusz Központi Könyvtára Helytörténeti Részlegének fenti fotója az 1950-es években örökítette meg a saroképületet. A hajdani gyönyörű iroda- és lakóházra e múltidézés végén egészében is rácsodálkozhatunk. Előbb azonban még íme az épület arca napjainkban:

Így már ismerős? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Most pedig lássuk, mi is történt azon a tragikus estén! A sajtóhír szerint a palotát este 8 körül borították be a lángok. Öröm az ürömben, hogy senki se volt benne, mivel tatarozás miatt kiürítették. Az anyagi kár tetemes, és a tűz elpusztította a saroképület jellegzetes tornyos, szép tetőzetét.


Aztán jött az „újjáépítés”, amely miatt felismerhetetlen modern külsőt kényszerítettek a historizáló, szecessziós épületre. Halkan megjegyezzük, korábban az egykori Deák utcai nagy zsinagóga tetőzete is tatarozás közben gyulladt ki és semmisült meg, ugyanakkor szintén tűz miatt pusztult el a Piac utcai takarékpalota saroktornya 1964 tavaszán. Ez utóbbit ebben a cikkben idéztük fel.

Az égő tetőzet. Fotó: HBN


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 28., kedd

Debreceniek az I. világháborúban


Debrecen, mint oly sok település és ország, nem kerülhette el, hogy kimaradjon az első világháborúból, amelyet 1914. július 28-án robbantottak ki. Régi fotók: Fortepan / Jankó Attila

A Nyugati utcai kaszárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első kép a debreceni 2. huszárezred katonáit örökítette meg Galuziában, egy bajtársuk sírjánál. A „kettesek” debreceni laktanyája a Nyugati utcán volt, s részben ma is állnak az épületei.


A fenti képen is a mieink szerepelnek, de már egy oldottabb helyzetben: a galuziai pihenőálláson. A 2. huszárezreden kívül a debreceni 39-es gyalogezred katonái is harcoltak az első világháborúban. 

A 39-esek laktanyája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alakulat itthoni kaszárnyája a Kossuth-gimnázium mai épületegyüttese, a Pavilonlaktanya volt. A katonák monumentális emlékműve pedig a Medgyessy sétányon áll:

A 39-esek emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A profikon kívül a Református Kollégium diákjai és tanárai közül is sokan álltak katonának.

A Református Kollégium falán elhelyezett emléktábla

Mindezeken túl, a Kassai úton megépített Vilmos Huszárlaktanyát ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Vilmos régi tiszti kaszinója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a 3-as honvéd- és 3. népfelkelő-gyalogezred szobrának története idekattintva tárul fel.

A „hármasok” emlékműve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az első világháború debreceni vonatkozása a Balmazújvárosi út melletti orosz hadifogoly-temető is, ahol 1618 orosz hadifogoly nyugszik. A helyet erre az összeállításunkra látogatva ismerhetik meg, a román megszállásról pedig itt írtunk. Az I. világháborút az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés volt hivatott lezárni.

Orosz katonák emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!