Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ruha. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ruha. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 20., hétfő

A magyaros viselet megalkotója: Zsindelyné Tüdős Klára

Debrecenben 1895. július 20-án jött világra a ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyv-író, -rendező, néprajzkutató és emlékiratíró Zsindelyné Tüdős Klára (Zsindely Ferencné, Zs. Tüdős Klára).

Férjével 1938-ban. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia szócikke szerint liberális, szabadelvű családban született. Az apja Tüdős János ügyvéd, országgyűlési képviselő (1862–1918) volt. Az édesanyja, Kálmánchey Irén, a XVI. századi magyar reformáció meghatározó alakjának, Kálmáncsehi Sánta Márton püspöknek a leszármazottja. A debreceni református leánygimnázium, a Dóczi-intézet növendéke volt, majd egy évet Londonban, két évet pedig Veveyben, Svájcban, magánintézetben tanult. 1915-ben önkéntes hadi ápolóként szolgált Lembergben, majd Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. A budapesti tudományegyetemen a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Eközben táncot tanult és tanított, jótékonysági rendezvényeken lépett fel táncszámokkal. 1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte Kodály Zoltán Háry János című operájának jelmezeit (1926). A harmincas években kezdett el színházi darabokat és balettszüzséket írni. 1937-ben a Belvárosban divatszalont nyitott (Pántlika), ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Azt az elvet vallotta, hogy a ruha vagy anyagban, vagy vonalban, vagy dekorációban legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre. Idővel már a kormányzóné is rendszeresen rendelt tőle ruhákat.

1940-ben. Forrás: Asszonyszovetseg.hu

1938-ban házasságot kötött borosjenői Zsindely Ferenccel (kultuszminisztériumi államtitkár, a Kállay-kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter). 1940-ben, férje támogatásával alapította meg, és volt egyetemi professzoráról nevezte el a Győrffy-kollégiumot, amit paraszti származású tehetséges gyerekek felkarolására, oktatására hozott létre. 1943-ban Zsindelyné Tüdős Klára az első magyar nőként, saját forgatókönyve alapján készítette el a Fény és árnyék című filmet, melynek rendezője, jelmeztervezője és producere is ő volt. 1944-ben Ravasz László megbízásából az Országos Református Nőszövetség elnöke lett. Megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt. A II. világháború idején a svéd misszióval sok üldözöttnek adott menedéket, budapesti villájuk is menekültekkel telt meg, s csaknem 100 zsidót mentettek meg. A menekültek között volt Apró Antal és felesége is. Életmentő szolgálatáért 2001-ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz Világ Igaza kitüntető címét. A háború után evangelizálva járta az országot. 1949-ben eltiltották a nőszövetségi munkától, és 1951-ben a férjével együtt kitelepítették. 1963-ig éltek Balatonlellén egy villa házmestereként. Férje 1963-ban bekövetkezett halálát követően az Ausztráliában élő lányához, Marosszéky Emilné Szunyogh Judithoz és hat unokájához költözött, de már 1966-ban hazatért. 1980. április 16-án hunyt el a Schweitzer Albert Református Szeretetotthonban, s a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét Debrecenben többek között emléktábla őrzi a Péterfia utcán.

Filmrendezőként. Forrás: Film-színház-irodalom

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 10., vasárnap

A 2026-os debreceni országos tavaszi nagyvásár

Sokadalom a Böszörményin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik hagyományos nagyrendezvénye, az országos kirakodóvásár 2026. május 9–10-én is a Böszörményi úton és a környékén zajlik. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Egy kedves edényárus. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Országos helyett egyébként nemzetközinek is nyugodtan nevezhetjük a debreceni nagyvásárt, hiszen az árusok között és az érdeklődők forgatagában is sok a külföldi.

Ikrek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1980 óta zajló programsorozat legújabb vásárában az első, szombati napján néztünk szét.

Sül a vasalt lángos. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az időjárás kiváló volt az alkalomhoz, és a délutáni sétánkon már igen sokan nézelődtek.

Fiatalok is sokan érkeztek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Barangoljunk tovább a 2026-os debreceni tavaszi nagyvásárban!

A lepcsánkás lányok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Van, aki több órát is eltölt ilyenkor a portékák válogatásával, próbálgatásával.

Remek hangulatban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Rájuk is gondoltak azok, akik ételeket készítenek a helyszínen.

Itt készül a slambuc. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kínálatban amúgy ezúttal is nagy arányt képviselnek a ruhák és a háztartási cikkek.

A fő csomópont. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akit például csak a kézművesek érdekelnek, most is az Ötvenhatosok terénél találja őket.

Napfény, virágok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Akadémia utca pedig a szokott módon az Ízek utcája.

Az Ötvenhatosok terénél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem maradt el a vidámpark se, ez a 2026-os nagyvásárban is a Böszörményi út és a Békessy utca sarkán lévő (máskor lezárt) parkban működik.

Csak bátraknak! Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026-os tavaszi nagyvásár  vasárnapi zárónapján is kellemes időjárás várható, és a programot érdemes összekötni például a szintén e napi nagyerdei régiségvásárral is. Jó szórakozást!

Gyerekek is forgózhatnak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ötletes mozgó szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 28., vasárnap

Utolsó képek a Bika melletti üzletekről a bontásuk előtt


Debrecen felejthetetlen üzletsora az Aranybika Hotel és a Hatvan utca sarka (püspöki palota) közötti régi házakban működött a Vörös Hadsereg útja 1. és 9. szám közötti épületekben, melyek helyén később a szálloda új szárnya és az Unió Áruház tömbje épült meg.


Ezeket a boltokat fotózta le a mai Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének akkori munkatársa, Rudas István azzal a céllal, hogy ily módon megőrizze az utókornak a belső tereiket és a külső arculatukat. Hálásak lehetünk neki!


A muzeális jelentőségű dokumentumok révén feltárulnak a korabeli klasszikus berendezések, s újra megelevenednek a régi barátságos ruha-, hangszer-, csemege- és más bolthelyiségek és azok közönsége.


A boltok üzemeltetői és Rudas István fotóriporter akkor már tudták, hogy szanálni fogják az épületeket.


Ez 1973-ban következett be, amikor is áprilisban és májusban három robbantással távolították el a nevezetes épületsort. A most megosztott felvételek 1972 decemberében születtek.


Sokan őriznek szép emlékeket az itteni Vörös Meteor Sportpályáról is, ahol telente korizni is lehetett. Béke poraikra!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!



2025. július 21., hétfő

130 éve született Debrecenben Zsindelyné Tüdős Klára iparművész, néprajzkutató, a magyaros ruha alkotója

Debrecenben 1895. július 20-án jött világra a ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyv-író, -rendező, néprajzkutató és emlékiratíró Zsindelyné Tüdős Klára (Zsindely Ferencné, Zs. Tüdős Klára).

Férjével 1938-ban. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia szócikke szerint liberális, szabadelvű családban született. Az apja Tüdős János ügyvéd, országgyűlési képviselő (1862–1918) volt. Az édesanyja, Kálmánchey Irén, a XVI. századi magyar reformáció meghatározó alakjának, Kálmáncsehi Sánta Márton püspöknek a leszármazottja. A debreceni református leánygimnázium, a Dóczi-intézet növendéke volt, majd egy évet Londonban, két évet pedig Veveyben, Svájcban, magánintézetben tanult. 1915-ben önkéntes hadi ápolóként szolgált Lembergben, majd Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. A budapesti tudományegyetemen a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Eközben táncot tanult és tanított, jótékonysági rendezvényeken lépett fel táncszámokkal. 1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte Kodály Zoltán Háry János című operájának jelmezeit (1926). A harmincas években kezdett el színházi darabokat és balettszüzséket írni. 1937-ben a Belvárosban divatszalont nyitott (Pántlika), ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Azt az elvet vallotta, hogy a ruha vagy anyagban, vagy vonalban, vagy dekorációban legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre. Idővel már a kormányzóné is rendszeresen rendelt tőle ruhákat.

1940-ben. Forrás: Asszonyszovetseg.hu

1938-ban házasságot kötött borosjenői Zsindely Ferenccel (kultuszminisztériumi államtitkár, a Kállay-kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter). 1940-ben, férje támogatásával alapította meg, és volt egyetemi professzoráról nevezte el a Győrffy-kollégiumot, amit paraszti származású tehetséges gyerekek felkarolására, oktatására hozott létre. 1943-ban Zsindelyné Tüdős Klára az első magyar nőként, saját forgatókönyve alapján készítette el a Fény és árnyék című filmet, melynek rendezője, jelmeztervezője és producere is ő volt. 1944-ben Ravasz László megbízásából az Országos Református Nőszövetség elnöke lett. Megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt. A II. világháború idején a svéd misszióval sok üldözöttnek adott menedéket, budapesti villájuk is menekültekkel telt meg, s csaknem 100 zsidót mentettek meg. A menekültek között volt Apró Antal és felesége is. Életmentő szolgálatáért 2001-ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz Világ Igaza kitüntető címét. A háború után evangelizálva járta az országot. 1949-ben eltiltották a nőszövetségi munkától, és 1951-ben a férjével együtt kitelepítették. 1963-ig éltek Balatonlellén egy villa házmestereként. Férje 1963-ban bekövetkezett halálát követően az Ausztráliában élő lányához, Marosszéky Emilné Szunyogh Judithoz és hat unokájához költözött, de már 1966-ban hazatért. 1980. április 16-án hunyt el a Schweitzer Albert Református Szeretetotthonban, s a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét Debrecenben többek között emléktábla őrzi a Péterfia utcán.

Filmrendezőként. Forrás: Film-színház-irodalom

További portréink sok fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. november 16., szombat

Káprázatos kézműves kavalkád a Méliusz-könyvtárban

Színek és illatok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik nagy hagyományú kézműves rendezvénye a Csak Design vásárok sorozata, amelynek a 2024. november 16-i alkalmának ismét a Bem téri központi könyvtár adott otthont.

Nagyon sok ékszer volt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Képeinket ezen a dzsemborin készítettük. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kerengők látványa. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A könyvtárépületnek a földszintjét, valamint az első és a második emeleti kerengőit is megtöltötték a szemet gyönyörködtető portékáikat kínáló árusok, valamint az érdeklődők sokasága is.

Karácsonyra is kiválók. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A forgatag közepette a könyvtári munka is zajlott, sőt a zenei részleg élőkoncertet is rendezett.

Kedves figurák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A látogatók nem panaszkodhattak a vásár kínálatának bőségére, se a minőségére. Az árak megítélésébe most nem mennénk bele, döntse el mindenki magának.

Vidám színek és lények. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2024-ben még lesz Csak Design Vásár a Méliusz Központi Könyvtárban (december 14-én), érdemes tehát figyelni, követni az ezzel kapcsolatos tájékoztatókat.

Festett strucctojások. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt, a könyvtár helytörténeti részlegében november 20-án régi hortobágyi képeslapokból rendezett kiállítás nyílik, november 26-án pedig a főtéri lebontott Zsolnay-szökőkútról lesz előadás!

Ünnepre hangolva. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Mennyei finomságok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. szeptember 21., szombat

Mézeskalácsos népművészeti ünnep a Dósa nádor téren


Debrecenben csodás népművészeti és mézeskalácsos forgatagot varázsolt a Dósa nádor térre a hajdú-bihari népművészeti egyesület. Fotók, videók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A 2024. szeptember 20-21-i hagyományőrző vásári vigasságot a második napján látogattuk meg, és ekkor készítettük a most megosztott fotóinkat és videónkat.

Szalmakalap és dísztárgyak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A díjtalanul látogatható mulatságnak az égiek is kedveztek, és csodás idő várja az érdeklődőket.

Faragott használati eszközök. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az időjárás mellett természetesen a rendezvény főszereplői, a résztvevő népművészek is gondoskodnak a kitűnő hangulatról és választékről.

Hímzett ruhák, terítők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vannak ruhakészítők, szalmafonók, keramikusok, bőrdíszművesek és gyertyakészítők is.

Ruhák és kiegészítők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor több standon is gyönyörködhetünk a tradicionális és a modern ötletes mézecskalácsokban is. Mellettük kedves bábok, valamint díszes faragott szaruk is gazdáikra várnak.

Vidám bábfigurák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint a fenti videónkban is kitűnik, a tér közepén népi játszótéren szórakozhatnak kicsik-nagyok.

Szép gyertyák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben most vannak a Nagy táncválasztó programjai is, melyek egyik helyszíne a Dósa nádor tér. Tehát akár össze is köthető a két rendezvény megtekintése.

Gyerekek is kipróbálhatják. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De marad érdekesség vasárnapra (szeptember 22-re) is, hiszen aznap például a 445. régiségvásár, no meg persze a Vágóhíd utcai Zsibogó is felkereshető.


A fenti videónkban a vasárnapi régiségvásárba nyújtunk bepillantást (cikkünk frissítéseként).

Miska és a családja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gazdag gyöngyválaszték. Fotó: © Debreceni Képeslapok

No de gyönyörködjünk tovább a mostani szép alkotásokban!

Formás-színes gyertyák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Klasszikus mézeskalácsok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kellemes kikapcsolódást, nézelődést és a legszebb portéka megtalálását kívánjuk MIndenkinek!

Újszerű mézesek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Jó program körbenézni. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Míves kések és szaruk. Fotók: © Debreceni Képeslapok