A 2026-os debreceni országos tavaszi nagyvásár

Sokadalom a Böszörményin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik hagyományos nagyrendezvénye, az országos kirakodóvásár 2026. május 9–10-én is a Böszörményi úton és a környékén zajlik. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Egy kedves edényárus. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Országos helyett egyébként nemzetközinek is nyugodtan nevezhetjük a debreceni nagyvásárt, hiszen az árusok között és az érdeklődők forgatagában is sok a külföldi.

Ikrek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1980 óta zajló programsorozat legújabb vásárában az első, szombati napján néztünk szét.

Sül a vasalt lángos. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az időjárás kiváló volt az alkalomhoz, és a délutáni sétánkon már igen sokan nézelődtek.

Fiatalok is sokan érkeztek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Barangoljunk tovább a 2026-os debreceni tavaszi nagyvásárban!

A lepcsánkás lányok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Van, aki több órát is eltölt ilyenkor a portékák válogatásával, próbálgatásával.

Remek hangulatban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Rájuk is gondoltak azok, akik ételeket készítenek a helyszínen.

Itt készül a slambuc. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kínálatban amúgy ezúttal is nagy arányt képviselnek a ruhák és a háztartási cikkek.

A fő csomópont. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akit például csak a kézművesek érdekelnek, most is az Ötvenhatosok terénél találja őket.

Napfény, virágok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Akadémia utca pedig a szokott módon az Ízek utcája.

Az Ötvenhatosok terénél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem maradt el a vidámpark se, ez a 2026-os nagyvásárban is a Böszörményi út és a Békessy utca sarkán lévő (máskor lezárt) parkban működik.

Csak bátraknak! Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026-os tavaszi nagyvásár  vasárnapi zárónapján is kellemes időjárás várható, és a programot érdemes összekötni például a szintén e napi nagyerdei régiségvásárral is. Jó szórakozást!

Gyerekek is forgózhatnak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

• A 2025-ös nagyvásár
• A hajdani Rákóczi utcai piac
• A Csapó utcai régi virágpiac
• A Tócóskert egykori kispiaca
• A Zsibi
• A régiségvásár
• Amikor még a Csapón volt a vásárcsarnok
• Nagyvásár az Adyn és a Csapón
• Centrum Áruház
• Újra élet van a volt Centrum Áruházban
• Debrecen Áruház
• Délibáb Áruház
• Unió Áruház
• Centrum Áruház (3. rész)

Ötletes mozgó szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Egy remek debreceni est Kovács Istvánnal a slambuc, művészetek és jó borok kedvelőinek

Debrecenben a tradicionális pásztorételünk, a slambuc és a borok készítési és fogyasztási kultúrája lesz a következő témája a Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjának. A 2025. február 11-én 17 órakor kezdődő est vendége, beszélgetőtársa Kovács István borozó- és galériatulajdonos, bor- és templomos lovag, művészetpártoló.

Kovács István. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „Debrecen Város Mecénása Díjjal” is kitüntetett előadót Vass Attila Tamás, a Bem téri Méliusz-könyvtár helytörténeti részlegének munkatársa, a Debreceni Képeslapok szerkesztője kérdezi. Az ingyenes összejövetel teljes plakátja az alábbiakban tekinthető meg, s itt van a Facebook-esemény. Várunk Mindenkit szeretettel!

A Helytöri Klub előző, január 14-i tereferéjének dr. Nagy Attila gyűjtő, kiadó, közíró, utazó, fotós, Podmaniczky-díjas városvédő volt a vendége, aki a polgári foglalkozásai szerint urológus és patológus is. A vele folytatott disputa videófelvétele idelátogatva idézhető fel:

 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Mennyei pásztorételünk, a slambuc

Debrecen és a Hortobágy egyik leghíresebb és egyik legízletesebb népi étele a slambuc. Ennek a hagyományos eledelnek a két fő hozzávalója a lebbencstészta és a krumpli. A cívisvárosban is több helyen készül az otthoniakon kívül ez a finomság, melynek az egyik legismertebb mestere Kovács István (lásd az alábbi felvételeinken). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács István egy tál mennyei slambuccal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ő a Bajcsy utcai borozó-galériában kínálja a maga által kikísérletezett és saját kezűleg előállított slambucát. A ház 1710-ben épült, és a 18. században is már borospinceként üzemelt. Idejárt borozni a tanítványaival Csokonai Vitéz Mihály is. Az utca neve pedig volt József király herceg, Nagy új és Új is.

Bográcsos ételt készítő hortobágyi pásztorok a tűz körül. Ismeretlen szerző képeslapfotója, 1958. Repró: © Debreceni Képeslapok

A slambucról Kovács István kifejtette: van a mezítlábas, és van a pirított, ő azonban – borász nyelven – küvésítette a slambucot. Ez azt jelenti, hogy keveri a kétféle módon elkészített tésztát. Rájött ugyanis arra, hogy a slambuckészítéshez nem kell Michelin-csillagos szakácsnak lenni: a legegyszerűbb pásztorember meg tudja főzni. De azt is mondta, hogy ez neki kevés. Hiszen jót és finomat bárki tud főzni, az ételt azonban addig kell alakítani, míg azt nem mondják csettintve, hogy ez igen!

Ebbe a slambucba erős paprika is került a kertbarátok főzőversenyén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Kovács Istvánnal készített interjúm a borászati, gasztronómiai mesterségéről és a művészetpártolói hitvallásáról erre a cikkre látogatva olvasható el teljes terjedelmében. Ebben természetesen a jó slambuc titkáról is fellebbenti a fátylat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács István egy tál mennyei slambuccal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A homokkerti kertbarátok egyik korábbi hagyományos slambucfőző versenyén tett látogatásunk élménybeszámolója pedig ebben az összeállításunkban idézhető fel videóval és sok fotóval.

„Az ételt addig kell alakítani, míg azt nem mondják csettintve, hogy ez igen!” Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az én slambucom

Debrecen és környékének jellegzetes népi étele a slambuc. Isteni az illata már akkor is, amikor készül, az íze pedig egyenesen mennyei!

Ez a hagyományos ételünk nagyon egyszerű, mégis szinte mindenkinek van egy spéci módszere, amelyre esküszik. Ennek ellenére két fő irányzat él. Az egyik követői nem pirítják meg a tésztát, a másik hívei viszont igen.

Az így készített slambucok között fontos különbség, hogy a pirítás nélküli tészta sokszor egy szinte nyers, ragacsos golyóvá áll össze, míg a pirított tésztás slambucnak gusztább a színe, és nemcsak füstösebb az íze, de jó szaftja is marad. Az már részletkérdés, hogy a szalonnán, a tésztán és a krumplin kívül mi mást főzzünk bele, akárcsak az is, hogy a kockatészta a megfelelő-e a slambuchoz avagy csakis a lebbencs.

Tiszteletben tartom mindenki esetében, hogy kinek mi a kedvence, itt most azonban értelemszerűen azt a slambucot mutatom be, amelyiket szeretem. Szóval, én bizony a szalonnán kolbászt is olvasztok, a zsírjukon pedig jól megpirítom a tésztát. Ezután teszem rá a krumplikockákat, s amikor felöntöm vízzel, mehet rá egy kis pirospaprika is, hiszen az is bolondít rajta. Sőt, fővés közben lecsót is rakok bele.

Tűzhelyen készítve, az egész mindenestül (a krumplihámozástól a tálalásig) 40 perc alatt megvan. Bográcsban főzve természetesen tovább tart, ám annál nagyobb öröm, amikor végre fogyasztható. Szerintem ma sem szentségtörés kanállal enni, és sör, fröccs vagy vörösbor is finom lehet hozzá. Kiadós kaja, de érdemes sokat készíteni belőle. Jó étvágyat!

Cikk, fotók, étel: © Debreceni Képeslapok