Volt egyszer egy Vértessy-strand

Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:

A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1921. május 21-én nyílt meg.

A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:

A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:

• A hajdani Margit-fürdő 
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• Az ős Vekeri-tó
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben
• A Telegdi-sófürdő
• A Cserkész-tó
• A Kincses-tó
• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A Keleti-főcsatorna
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó

Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ady Endre és Debrecen

Debrecenben sokat időzött anno Ady Endre, a későbbi neves költő (1877. november 22. – 1919. január 27.). Eredetileg jogásznak tanult itt, és a futballcsapatnak is tagja volt. Majd átpártolt az újságíráshoz, és a Debreczeni Reggeli Újság mellett a Debrecen–Nagyváradi Értesítőnek is dogozott.

A Reggeli Újságnál. Fotó: Kiss Ferenc

Az első verseskötete is Debrecenben jelent meg, s kedvenc helyei közé tartozott az Angol Királynő Szálló is. Az azzal szemközti Csokonai Színházban még össze is veszett Geréby Pállal, mivel kapatosan az ő helyére ült le, s a kakaskodásnak az lett a vége, hogy kardpárbajt vívtak egymás ellen. Mindketten megsebesültek (állítólag Geréby saját magát vágta meg), s az ügy kitudódott, így a váci börtönben kellett letölteniük 5, illetve 8 napnyi büntetést...

Ady Endre szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben kezdett levelezni azzal a „Kíváncsi Illiként” szereplő, titkos rajongójával, aki – a hosszú és bensőséges levelezésük ellenére – sohase fedte fel a kilétét még a költőnek se. Amikor pedig ezt a nyilvánosság számára megtette, nem sokkal később elhunyt.

Ady és Illi. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A cívisvárosban Adynak park és iskola is viseli a nevét, s a legújabb szobrát (Győrfi Ádám művét) 2016-ban  a Csokonai Színház mögött állították föl. Sőt, Ady Endre út is van Debrecenben.

A Mester utca 4. Képforrás: Db. kincsei, TKK

A hihetetlenül népszerűvé lett Ady Endre 1919. január 27-én hunyt el Budapesten. Ha érdekel, hogy milyen lett volna, ha találkozik Szabó Magdával, akkor látogass erre a fotós cikkünkre!

1998-ban történt...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Mester utca 4. anno és ma

Kapcsolódó összeállításaink:

• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Csokonai Vitéz Mihály
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc
• Jókai Mór
• József Attila
• Móricz Zsigmond
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Petőfi Zoltánka
• Nagy László
• Radnóti Miklós
• Vörösmarty Mihály

Volt egyszer egy Vértessy-strand, ahol 106 éve az első debreceni úszóverseny zajlott

Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:

A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.

A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:

A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:

• A hajdani Margit-fürdő 
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• Az ős Vekeri-tó
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben 
• A Telegdi-sófürdő 
• A Cserkész-tó 
• A Vértessy-strand 
• A Kincses-tó
• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A Keleti-főcsatorna
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó

Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 105 éve volt az első debreceni úszóverseny

Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg ma 105 esztendeje, 1919. augusztus 16-án.

A főhomlokzat 2024. április 7-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mutatjuk fent a szépségét egyre inkább visszanyerő patinás épület friss fotóját, de aztán természetesen korabeli felvétellel is szolgálunk az alábbiakban...

A strand és a téglagyár az 1920-as évek elején

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.

A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:

A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Debrecen pedig nem mellékesen hajdanán a fürdők és csónakázók városa volt. A déli részen működött a Vértessy, a Telegdy és a Cserkész, északon a nagyerdei, keleten a Kincses, középen pedig a pazar Margit. Ezeken telente korcsolyázni is lehetett – és a Kassai úti Népfürdőről akkor még nem is szóltunk. Róluk sok régi fotóval idekattintva is olvasható összeállításunk.

Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 105 éve szállta meg Debrecent a román hadsereg, melynek rémuralma 11 hónapig tartott

Debrecent a román hadsereg az 1919-es magyar–román háborúban, április 23-án szállta meg, és az oláh rémuralom 1920. március 11-ig tartott a városban. A csaknem egy évig elhúzódott gyalázat előzménye a Tanácsköztársaság, amely 1919. március 21. és április 22. között zajlott. A Debreczeni Képes Kalendáriom 1921-es cikke szerint a román megszállók – Dumitrescu Constantin tábornok parancsnokságával – már a vörösök elmenekülése utáni napon megérkeztek.

Román katonák Budapesten. Fotó: Wikipédia

A románokkal a dr. Magoss György polgármester vezette debreceni tanács azt közölte, hogy a város ellenállás nélkül megadja magát, a lakosságnak pedig igazságos és gyöngéd bánásmódot kért. Ezzel szemben a 11 hónapos román megszállás felbecsülhetetlenül hatalmas károkat okozott Debrecen köz- és magánvagyonában. A város rendszeres kifosztása, a lakosság mindinkább tűrhetetlenné váló zaklatása főként a Hanzu tábornok alá rendelt 16. hadosztály megjelenésével (május 16–20.) és Mosoiu tábornokkal kezdődött. A Debreczeni Képes Kalendáriuom felidézte azt is, hogy Horthy Miklós kormányzó csak 1920. április 14-én látogatott Debrecenbe, abból az örömteli alkalomból, hogy a román megszállóknak az entente parancsa alapján el kellett hagyniuk a várost. Márk Ede polgármester ekkor nyújtotta áta főtéren a debreceni katonaságnak a dr. Vásáry Istvánné és Balogh Istvánné Kossuth, illetve Mester utcai lakásán készített, a magyar címerrel és angyalokkal díszített lobogót. A zászlóhoz Ekli József 800 korona értékű selyemszövetet adott, a rudat pedig Bessenyey Gyula műasztalos tervei szerint Szekeres András szobrász faragta tölgyből. A bőrből készült tartót debreceni tímárok alkották, míg a díszítését Prahács József szíjgyártó. Akkor még nem sejthették, hogy mit hoz Magyarországnak 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés...

Román katonák Budapesten. Fotó: Wikipédia

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az első debreceni úszóverseny 1919 nyarán

Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án.

Az újjászülető Vértessy-kastély homlokzata a Vértesi út felől, 2023. augusztus 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mutatjuk fent a szépségét egyre inkább visszanyerő patinás épület friss fotóját, de aztán természetesen korabeli felvétellel is bőségesen szolgálunk az alábbiakban...

A Vértessy-strand és a Vértessy-téglagyár egy részlete az 1920-as évek elejéről

Erről a létesítményről és sok más csodás múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán.

A fantasztikus hangulatot és közösségi életet is remekül szemlélteti ez a páratlan dokumentum! Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.

A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi a fürdőzők gyűrűjében. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

Debrecen pedig nem mellékesen hajdanán a fürdők és csónakázók városa volt. A déli részen működött a Vértessy, a Telegdy és a Cserkész, északon a nagyerdei, keleten a Kincses, középen pedig a pazar Margit. Ezeken telente korcsolyázni is lehetett – és akkor még nem is szóltunk a Kassai úti Népfürdőről. Róluk sok régi fotóval idekattintva is olvasható összeállításunk.

1931. március 29-én vasárnap óriási hóviharban Graf Zeppelin LZ-127-es felségjelű léghajó az epreskert felett. Miután ledobta a postazsákot megfordult és Budapest felé elrepült. A léghajón neves személyiségek utaztak: Karinthy Frigyes, Horthy István, Almássy László gróf, Gömbös Gyula. A léghajó hossza: 236,6 m, átmérője: 30,5 m volt. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!