A német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969.

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).

A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.”

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.”

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák utca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Bocskai-szabadságharc
• Az 1849-es debreceni csata
• A honvédtemető
• A 39-esek emlékműve
• A Pavilonlaktanya
• A 2. honvéd huszárezred kaszárnyája
• A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanya
• Debreceniek az I. világháborúban
• Az 1944-es bombázások
• A nagy tankcsata
• 1956 november 4.
• Az egri vár védőinek diadala
• A 39-esek emlékműve
• A 3-as gyalogezred szobra
• Az orosz hadifogoly-temető
• A felszabadulási emlékmű

Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1956. november 4., Debrecen

Szovjet tank a Méliusz téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc összetűzéseiben november 4. hajnalától a szovjet csapatok a cívisvárosban is átvették a hatalmat. Az invázió itt is a laktanyák elfoglalásával kezdődött. A külföldi túlerő ezúttal is leküzdhetetlen volt, s a változásra 1989-ig kellett várni. A fenti ház nem messze onnan áll, ahol 20 évig fehérlett az 1944-es tankcsata hatalmas emlékműve. 1956-ban még itt jártak a 4-es villamosok is, és míves kandeláberek is álltak a Verestemplom melletti téren. Íme galériánk az 1956-os Debrecenről és a forradalom itteni eseményeiről:

Kedves Olvasóink közül például Répásné Gyöngyösi Katalin így írt egy korábbi cikkünkhöz:

„Több óráig előttem vonultak el a tankok. A Pacsirta utcán laktunk. Anyám elküldött a Bocskai téri fűszerboltba. Vásárlás után a boltból kilépve a Rakovszky utca végén már megjelentek a tankok, és előtte szovjet katonák nem engedtek senkit át a tér túloldalára. Így végig kellett néznem, amíg hosszú ideig elvonultak előttem hatalmas robajjal a tankok. Borzasztóan félelmetes volt. Mindenki rettegett, sírt. Az utat 2 méter mélyen felvájták a tankok. Alig tudtunk átkecmeregni a nagy gödrön. Odahaza anyám sírva fogadott, mert hallotta, mi történt, és még oda is hallatszott a hatalmas dübörgés. Attól félt, hogy lelőnek, vagy bántani fognak a szovjet katonák. Ez még ma is félelemmel tölt el, és sokat álmodom vele és anyám féltő, könnyes arcával. 11 éves voltam akkor.”

Oskar von Roscher emlékezése: „A Kossuth, Piac, Széchenyi utca kereszteződésében mentek Nyíregyháza felől Budapest felé a 4-esen legalább 4 órán keresztül. Később a pestiek kis Moszkvának szidták Debrecent, mert nem álltak ellent ennek az inváziónak.” Ugyanakkor Kocsis Judit felidézte: „Egy tank állt a házunkkal szemben a Hajnal utcán, egy pedig a Bocskai laktanyával szemben egyvonalban. Mi meg a pincében ültünk. 6 éves voltam.” És íme Ann Nanasi sorai: „A Gépipari Technikum előtt dübörögtek a tankok. Megszüntették a tanítást. Mai napig nem felejtem.”

Köszönjük szépen! Kedves Olvasóinkat arra biztatjuk, hogy régi és új képeiket, témajavaslatainkat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre, vagy töltsék fel a Facebook-oldalunk idővonalára.

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A Hősök Temetője
• A debreceni csata harcmezeje
• A nagy páncélos ütközet
• A német megszállás vége
• A Bocskai-szabadságharc

2025. január 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

1944. október 19. – a német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).

A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.”

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.”

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák tca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról

Ma 105 éve szállta meg Debrecent a román hadsereg, melynek rémuralma 11 hónapig tartott

Debrecent a román hadsereg az 1919-es magyar–román háborúban, április 23-án szállta meg, és az oláh rémuralom 1920. március 11-ig tartott a városban. A csaknem egy évig elhúzódott gyalázat előzménye a Tanácsköztársaság, amely 1919. március 21. és április 22. között zajlott. A Debreczeni Képes Kalendáriom 1921-es cikke szerint a román megszállók – Dumitrescu Constantin tábornok parancsnokságával – már a vörösök elmenekülése utáni napon megérkeztek.

Román katonák Budapesten. Fotó: Wikipédia

A románokkal a dr. Magoss György polgármester vezette debreceni tanács azt közölte, hogy a város ellenállás nélkül megadja magát, a lakosságnak pedig igazságos és gyöngéd bánásmódot kért. Ezzel szemben a 11 hónapos román megszállás felbecsülhetetlenül hatalmas károkat okozott Debrecen köz- és magánvagyonában. A város rendszeres kifosztása, a lakosság mindinkább tűrhetetlenné váló zaklatása főként a Hanzu tábornok alá rendelt 16. hadosztály megjelenésével (május 16–20.) és Mosoiu tábornokkal kezdődött. A Debreczeni Képes Kalendáriuom felidézte azt is, hogy Horthy Miklós kormányzó csak 1920. április 14-én látogatott Debrecenbe, abból az örömteli alkalomból, hogy a román megszállóknak az entente parancsa alapján el kellett hagyniuk a várost. Márk Ede polgármester ekkor nyújtotta áta főtéren a debreceni katonaságnak a dr. Vásáry Istvánné és Balogh Istvánné Kossuth, illetve Mester utcai lakásán készített, a magyar címerrel és angyalokkal díszített lobogót. A zászlóhoz Ekli József 800 korona értékű selyemszövetet adott, a rudat pedig Bessenyey Gyula műasztalos tervei szerint Szekeres András szobrász faragta tölgyből. A bőrből készült tartót debreceni tímárok alkották, míg a díszítését Prahács József szíjgyártó. Akkor még nem sejthették, hogy mit hoz Magyarországnak 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés...

Román katonák Budapesten. Fotó: Wikipédia

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Eger 360 éves minarete, amit 400 ökör se bírt ledönteni

Debrecentől 142 kilométerre található Eger, Heves vármegye székhelye. A kies város leghíresebb és legemblematikusabb nevezetessége a vár, melynek török támadóit 1552. október 17-én verték vissza a Dobó István kapitány vezette, hős védői. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az egri minaret 2024. február 14-én, a Kopcsik-ház kapualjából. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Eger nevezetessége a minaret is. A Wikipedia leírása szerint a Kethüda minárét az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor 1596 (Eger elfoglalása) és 1664 (első ismert említése) között építették gondosan faragott homokkő kváderekből az eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz.

Az egri vár látképe a minaretből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek a városban, de közülük csak ez az egy maradt meg. 1687-ben, a város visszafoglalása után a magyarok első lelkesedésükben ezt is le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Az épület azonban elég stabilnak bizonyult, úgyhogy inkább egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére. A Wikipedia leírása szerint a dzsámit a török uralom után Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá, majd a 18. században kórházzá alakították, végül 1841-ben lebontották.

A képet a Várfalsétányon készítettük, és középen a minaret látható. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti képet a Várfalsétányon készítettük, és a felvétel közepén a minaret látható. Alább a közeli bazilika, valamint a vele szemközti katolikus egyetem pompázik.

Kilátás az egri várból a Dobó-bástyánál a Minaretre 2023 februárjában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A minaretből szintén pazar a panoráma, bár ez tériszonyosoknak nem ajánlott. A 14-szögletű torony ugyanis 40 méter magas. A szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. Annak felső harmadában pedig kovácsoltvas korlátos erkély fut körbe 26 méter magasan. A toronyban csigalépcső vezet fel, 98 keskeny, magas fokkal. Óriási élmény felmenni rajtuk, s kiállni az erkélyre!

Eger másik nevezetessége, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 2024-ben kereken 250 éves, de az már egy újabb történet.

Kilátás Egerre a minaretből, 2023 februárjában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük

A 40 méter magas egri minaret 2024. február 14-én
Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

• A zeleméri templomrom
• Az ördög árka
• A fancsikai rom
• Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya
• A debreceni szovjet tankúsztató
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Nyíregyháza adventi fényei 2023-ban
• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• 2023 adventje Egerben
• Adventi kirándulás Egerben (2022)
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Az 1552-es egri diadal
• Az egri Szépasszony-völgy
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• Szép magyar tájainkon
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 

Az 1944-es nagy debreceni páncélos csata

Debrecen környékén 1944 októberének elején kezdődött a II. világháború egyik sorsdöntő ütközete, a hortobágyi vagy más néven debreceni páncéloscsata. Akkor, amikor épp csak befejeződtek a júniusban elkezdett bombázások. A harci események krónikája idekattintva olvasható el. Ugyanakkor a cívisvárosban nem ez volt az egyetlen olyan fegyveres konfliktus, amelyben tankokat vetettek be. Hiszen az 1956-os szabadságharc leverésében ellenünk is ilyen gyilkolóeszközöket vonultattak fel a szovjetek. Akit érdekel, ebben a cikkünkben tudhat meg többet a helyi és a Méliusz téri történésekről.

Szovjetek a főutcán 1944-ben, a városháza előtt. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadó Vállalat

Mindezzel kapcsolatban felidézzük azt is, hogy 2016. október 17-től egy T34-es tank volt kiállítva a Hatvan utcai posta előtt a forradalom 60. évfordulója alkalmából... További archív felvételek, dokumentumok a II. világháborús Debrecen állapotáról és eseményeiről idekattintva lapozgathatók az összeállításunkban. Utolsó fotónkon a Hajdú-bihari Napló 1970. április 3-i beszámolója látható a Kossuth utcán felállított tankcsata-emlékműről. 

A páncélosütközet emlékműve (Pátzay Pál alkotása) a Kossuth utcán. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor, 1970

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A német megszállás vége

Szovjet katonák a városháza elé temetett társuk sírjánál... Fotómásolat: Db. Városi Tanács VB Művelődési osztály, 1969 

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).

A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969). Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

A szovjetek fogadása, az újjáépítés, a hazatérő hadifoglyok köszöntése és a kamarapalota környéke az archív háborús dokumentumokon...

,,Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak."

A Simonffy-sarki ikerpalota háborús kárai. Fotó: Aszmann Ferenc

,,A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett."

A II. világháború debreceni eseményeinek és az 1944-es bombázások jelképe lett ez a fotó: az Ispotály-templom romjai...

DBKL

És végül még egy propagandisztikus felvétel a jóságos felszabadítókról