Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tanácsköztársaság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tanácsköztársaság. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 20., péntek

A Proletár és a Lenin-szobor utolsó napja

A Proletár és Lenin. Fotók: IPK Vállalat

Debrecenben 1990. március 20. sorsdöntő napnak bizonyult két köztéri szobor számára: ekkor távolították el a helyükről daruval a Proletár című szobrot (1961), valamint a Lenin-szobrot (1975) is. Összeállításunkban ezekre a történelmi eseményekre emlékezünk. Múltidézésünk fotóit Szabó István készítette, és a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege őrzi ezeket a muzeális felvételeket. Cikkünk utolsó képsorozatát a Napló közölte.

A Proletár. Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István

A Hajdú-bihari Naplóban a történtek után ez jelent meg: a Debreceni Ellenzéki Kerekasztal képviselői már március 14-én megpróbálkoztak a Kölcsey Művelődési Központ előtti Lenin-szobor eltávolításával, akkor azonban a daru ereje kevésnek bizonyult, így – jobb híján – a 15-i ünnepség előestéjén lepelbe burkolták Kalló Zoltán művét. Tegnap délelőtt az Építőipari Gépesítő Vállalat szakemberei és nagy teljesítményű daruja ingyenes segítségével rövid idő alatt sikerült a többtonnás bronzszobrot talapzatáról leemelni és az aszfaltra fektetni. Az eseménynek viszonylag kis számú nézője volt – néhány járókelő, a Református Kollégium diákjai és egy észt turistacsoport –, hiszen a DEKA akcióját nem előzte meg hírverés. A pártok nem kértek engedélyt a hatóságoktól az akció lebonyolítására.

Ez volt a Proletár. Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István

„A jelenlegi hatalom már nem illetékes ebben” – nyilatkozta Herpai Albert, aki a Független Ifjúság nevű szervezet képviseletében volt jelen a téren. – A Lenin-szobrot értékhordozó alkotásnak tekintjük, amely a város tulajdona. Mi megelégszünk azzal, hogy – állagát, épségét megóvva – leemeljük a talapzatról – válaszolta Cseh Sándor, a Független Kisgazdapárt debreceni elnöke arra a kérdésre, mi lesz a szobor további sorsa. – A szocialista pártoknak van elegendő pénzük arra, hogy megfelelő helyre szállíttassák. Ebben az alkotásban Debrecen város pénze „fekszik”, amelyet a polgárok szeretnének visszakapni, hiszen lenne mire költeni. Elképzelhetőnek tartom, hogy a szobrot valutáért nyugatra értékesítsék, ahonnan komoly az érdeklődés a „kimustrált” Lenin-szobrok iránt.

A képet Lenkey Péternek köszönjük

A Napló beszámolt arról is, hogy a hozzá nem értés áldozata lett a Március 21-e téren álló Tanácsköztársaság-emlékmű. A daru nem tudta sérülés nélkül eltávolítani: Kiss István alkotása, a munkásszobor kettétörött, így a 21-i koszorúzástól igen, az utókor számára azonban nem sikerült megmenteni a történelmi jelképet. Kár érte, hiszen „tövében” nemzedékek nőttek fel, s arról a műalkotás igazán nem tehet, hogy ideológiák ütközési pontjává vált. Jelkép maradt így is; meglehet, napjaink történelmének nem éppen pozitív jelképe – fogalmazott az 1990. március 21-i tudósítás. A két szobor évtizedekig a Víg-Kend Majorban volt, de mára nem tudni, hogy hova lettek...

A háttérben a volt Kölcsey. Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István


A képet Lenkey Péternek köszönjük

2026. március 9., hétfő

A XII-es páncélvonat debreceni útja 1970 márciusában

A páncélvonat. Képforrás: Loero.hu

Debrecen nagy ünnepséggel köszöntette a „legendás hírű XII-es páncélvonatot, a Tanácsköztársaság egykori, sok dicsőséget szerzett harci eszközét”, ami Hajdú-Biharban is körutat tett 1970. március 8. és április 9. között. A XII-es páncélvonat pontos mását a Diósgyőri Gépgyár KISZ-fiataljai készítették, s 1969. március 21. óta járta az országot. A vonat a Békés megyei Füzesgyarmatról érkezett hozzánk, elsőként Biharnagybajomba.

A képeslapot Jávorszkyné Ginda Enikőnek köszönjük!

A Hajdú-bihari Napló korabeli cikke szerint a berendezésében helyet kaptak azok a fényképek és írásos dokumentumok, melyek ismertetik az eredeti vonat 133 napos útját, s tájékoztatnak azokról a csatákról, melyekben észt vett. Egy másik kiállítási kocsi a Magyar Vörös Hadsereg mai utódja, a Magyar Néphadsereg katonáinak az életét mutatja be. Ebben a kocsiban az egyik képen felismerhették Debrecen egyik katonai alakulatának páncélvonat kori KISZ-titkárát, aki éppen egy vándorzászlót vesz át 1965-ben. A vonat két évig járta az országot, s a cikk szerint a személyzete, parancsnoksága nagy szakértelemmel mutatta be a kiállítást minden érdeklődőnek. A biharnagybajomi ünnepélyes fogadáson a község szinte összes úttörője részt vett. A sok érdeklődő előtt Ancsi Pálné, a Békés Megyei Úttörőelnökség tagja adta át a vonatot dr. Alberth Bélánénak, a KISZ Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága titkárának.


A páncélvonat április 9-ig Hajdú-Bihar minden vasútvonalán végigment, s a tiszteletére Debrecenben a Nagyállomáson rendeztek nagyszabású ünnepséget 1970. március 22-én. Mindeközben a szerelvény részlegvizsgáját a MÁV Püspökladányi Vontatási Főnökségén 6 szocialista brigád 48 tagja végezte el munkaidőn túl, társadalmi munkában, s „ezzel hozzájárultak a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny sikeréhez is” – lásd mindezt az alábbi cikkmásolatban:


Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 6., péntek

Debrecen 1966-ban, 12 szép retro fotóval (2. rész)


A Debrecen 1966-os arcát és ma már nem létező helyeit bemutató cikkünk folytatásaként ezúttal is ebben az évben kalandozunk, de már a belvárostól távolabbra is látogatva. Összeállításunk képeit a Fortepan tette közzé a VÁTI, Szánthó Zoltán, a Magyar Rendőr és Gyöngyi adományai révén. 


Az első fotókon a korabeli Egyetem térre csodálkozhatunk rá, valamint az egyetem főépületére. Figyelemreméltó a szökőkút is, amiben sziklakoszorúkból lövelltek az esténként megvilágított vízsugarak. A turistabuszok a tudományok palotája előtt álltak meg.



Az egyetemi templomnak még nem volt meg a toronyórája. Ez pedig a nyitóképünk teljes méterben:


A DOTE 1966-ban még önálló intézmény volt. A főépület történetét itt mutattuk be.


Készült fotó az Kossuth Lajos Tudományegyetem új kollégiumáról is.


A belváros szintén sok kép ihletője volt akkor is. Íme az Aranybika Szálloda, valamint az akkor még meglévő régi épületsor.


Takarékpénztári palota, fasorok, villamosok szép összhangja csodálható meg a lenti képen.


A Szent Anna utca akkoriban a Béke útja nevet viselte.


Júniusban lesz 50 éve annak, hogy leállították a 4-es villamost, ami itt közlekedett.


Az Egyetem sugárút pedig Tanácsköztársaság útja volt, és a rajta kialakított Március 21. téren állították fel a Proletár című szobrot a korábbi katonaszobor helyére. Szemben az Egyetem Kávéház nyílt meg 1968. november 2-án.


Különleges a volt Ybl-főiskola melletti kompozíció is, aminek címe: Ifjú szívekben élek. Ez ma már nem itt van (de legalább megvan), mi pedig ebben az összeállításunkban elevenítettük fel a történetét. Kellemes múltidézést Mindenkinek!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 12., hétfő

Amikor még a Hatvan utcán volt a Móricz-koli

Debrecenben egykoron két kollégium is viselte a nevét az íróóriás Móricz Zsigmondnak, aki többek között a Légy jó mindhalálig című regényt is írta (amelyből aztán film is készült).


Az első Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium a Hatvan utcán működött, mégpedig a Sajó István által tervezett 6. szám alatti, eredetileg zsidó bérpalotában. Ennek az épületnek a kollégiumi időkben, 1969-ben készült fotóját osztotta meg most a Fortepan, Kenderessy Tibor adománya révén. Olvasóink az elbeszéléseik szerint szép emlékeket őriznek azokból az időkből, amikor a diákszálló lakói voltak.

Egyetem sugárút, 2013 január. Fotók: © Debreceni Kollégium

A második Móricz-koli a Varga utca 2. szám alatt működött, és 1976. január 21-én adták át 198 férőhellyel. Furcsamód a kollégium innen is elköltözött: utolsó helye a Tanácsköztársaság útján (a mai Egyetem sugárúton működött). Ennek a szintén lebontott épületnek a történetét, valamint hogy mi lesz a helyén, ebben az összeállításunkban mutattuk be.

Hatvan utca, 1969. Fotó: Fp / Kenderessy Tibor

    Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. április 12., szombat

Így kezdődtek az 1980-as évek Debrecenben

Debrecenről nagyon szép és ma már muzeális értékű fényképek születtek 1980-ban is. A Fortepanon közzétett kordokumentumok közül elsőként a Tanácsköztársaság útját és Március 21. teret láthatjuk a Proletár című szoborral, valamint az Egyetem Kávéházzal, aminek akkor „ételbár” volt a felirata.

A Proletár. Fotó: Fp., Mezei Attila, Leczfalvi

Következzen szintén 1980-ból a hatalmas Lenin-szobor, ami a Kölcsey-művközpont mellett állt. Ma már se a két bronzalkotás, se az intézményépület nincsen meg.

Lenin. Fotó: Fp., Mezei Attila, Leczfalvi

A közeli Kálvin tér szintén nagyon átalakult, hiszen például lebontották a Nagytemplom melletti, alább látható régi épületeket is, majd felépítették az udvarházat, valamint az aluljárót.

Kálvin tér. Fotó: Fp, Mezei Attila, Leczfalvi

A terület mellett a Vár utcát is jelentősen átalakították...

Vár utcai házbontás. Fotó: Fortepan, tm

A következő képeken a nagyerdei csónakázó, valamint a Kohászüdülő látható, jobbról pedig az akkor még csupazöld Petőfi téren található étterem és ABC. A felvétel előterében még megvan a medence Váró Márton híres kompozíciójával, a Vasbokor című modern szoborral.

Csónakázó és Vasbokor. Fotók: Kriss Géza

Az iménti jelenethez kapcsolódik az ugyanakkor megörökített Újvigadó.

Az Újvigadó. Fotó: Kriss Géza

A Kossuth Lajos Tudományegyetem mellett akkor is és ma is megtalálható a Professzor című mű:

A Professzor. Fotó: Kriss Géza

Nem messze onnan, szintén napjainkban is megvannak a zeneművészeti kar és a Bolyai utcai templom jellegzetes épületei.

Zenede és templom. Fotók: Kriss Géza

És íme végül egy csodálatos panoráma 1980-ból a már említett KLTE-ről, és az Egyetem térről. Kellemes időutazást és nosztalgiázást Mindenkinek!

Egyetem tér, 1980. Fotók: Kriss Géza

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. március 20., csütörtök

Ma 35 éve döntötték le a Proletár- és a Lenin-szobrot


Debrecenben 1990. március 20. sorsdöntő napnak bizonyult két köztéri szobor számára: ekkor távolították el a helyükről daruval a Proletár című szobrot (1961), valamint a Lenin-szobrot (1975) is.

A Proletár. Fotók: Szabó István

Összeállításunkban ezekre a történelmi eseményekre emlékezünk.

Ledöntve. Fotó: Szabó István

Múltidézésünk fotóit Szabó István készítette, és a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege őrzi ezeket a muzeális felvételeket. Cikkünk utolsó képsorozatát a Napló közölte.

Ez volt a Proletár. Fotó: Szabó István

A Hajdú-bihari Naplóban a történtek után ez jelent meg: a Debreceni Ellenzéki Kerekasztal képviselői már március 14-én megpróbálkoztak a Kölcsey Művelődési Központ előtti Lenin-szobor eltávolításával, akkor azonban a daru ereje kevésnek bizonyult, így – jobb híján – a 15-i ünnepség előestéjén lepelbe burkolták Kalló Zoltán művét. Tegnap délelőtt az Építőipari Gépesítő Vállalat szakemberei és nagy teljesítményű daruja ingyenes segítségével rövid idő alatt sikerült a többtonnás bronzszobrot talapzatáról leemelni és az aszfaltra fektetni. Az eseménynek viszonylag kis számú nézője volt – néhány járókelő, a Református Kollégium diákjai és egy észt turistacsoport –, hiszen a DEKA akcióját nem előzte meg hírverés. A pártok nem kértek engedélyt a hatóságoktól az akció lebonyolítására. „A jelenlegi hatalom már nem illetékes ebben” – nyilatkozta Herpai Albert, aki a Független Ifjúság nevű szervezet képviseletében volt jelen a téren. – A Lenin-szobrot értékhordozó alkotásnak tekintjük, amely a város tulajdona. Mi megelégszünk azzal, hogy – állagát, épségét megóvva – leemeljük a talapzatról – válaszolta Cseh Sándor, a Független Kisgazdapárt debreceni elnöke arra a kérdésre, mi lesz a szobor további sorsa. – A szocialista pártoknak van elegendő pénzük arra, hogy megfelelő helyre szállíttassák. Ebben az alkotásban Debrecen város pénze „fekszik”, amelyet a polgárok szeretnének visszakapni, hiszen lenne mire költeni. Elképzelhetőnek tartom, hogy a szobrot valutáért nyugatra értékesítsék, ahonnan komoly az érdeklődés a „kimustrált” Lenin-szobrok iránt.

Lenin is porba hullt. Fotó: Szabó István

A Napló beszámolt arról is, hogy a hozzá nem értés áldozata lett a Március 21-e téren álló Tanácsköztársaság-emlékmű. A daru nem tudta sérülés nélkül eltávolítani: Kiss István alkotása, a munkásszobor kettétörött, így a 21-i koszorúzástól igen, az utókor számára azonban nem sikerült megmenteni a történelmi jelképet. Kár érte, hiszen „tövében” nemzedékek nőttek fel, s arról a műalkotás igazán nem tehet, hogy ideológiák ütközési pontjává vált. Jelkép maradt így is; meglehet, napjaink történelmének nem éppen pozitív jelképe – fogalmazott az 1990. március 21-i tudósítás. A két szobor évtizedekig a Víg-Kend Majorban volt, de mára nem tudni, hogy hova lettek...

A háttérben a volt Kölcsey. Fotó: Szabó István

2025. január 6., hétfő

Rákóczi utcai piac, Csiszár-féle papír-írószer, 4-es tuja, tankszobor, konzervgyár... – Debrecen 1970-ben

A debreceni múlt képi relikviáinak egyik fontos őrzője a Fortepan. Innen válogatva az 55 évvel ezelőtti megyeszékhely dokumentumai közül, elsőként a hajdani Rákóczi utcai piacot eleveníthetjük meg.

A Rákóczi-piac. Fotó: Bojár Sándor

A vásársortól nem messze működött a Csiszár Ernő-féle papír-írószerbolt és a nem kevésbé legendás töltőtolljavító.

Csapó utca 40. szám. Fotó: Bojár Sándor

A jó anyagi háttérrel rendelkező fotográfusok már 1970-ben is kiváló színes képeket készítettek. Itt például a mai Régi Városháza látható vörös csillaggal, amikor még tanácsházaként funkcionált:

A tanácsháza. Fotó: Főfotó

A Vörös Hadsereg útja, valamint a Csapó utca sarkán még az eredeti helyén és talapzatán állt az egyébként ma is meglévő felszabadulási emlékmű

A „felszabszobror”. Fotó: Bojár Sándor

A Kossuth utcai egykori tankszobrot 1970. április 2-án avatták fel. 

Kossuth utca, tankszobor. Fotó: Bojár Sándor

Az 55 évvel ezelőtti Egyetem sugárút (akkor Tanácsköztársaság útja) egy néptelen pillanatban:

Tanácsköztársaság útja. Fotó: Bojár Sándor

A tankszoborhoz képest egy nappal korábban, 1970. április 1-jén adták át a Debreceni Konzervgyárat...

Monostorpályi út. Fotó: Bojár Sándor

Összeállításunk végéhez közeledve pillantsunk le a Szent Anna utcára, ami 1970-ben a Béke útja nevet viselte, és ott jártak a négyes villamosok. Az 1970-es virágkarnevált ebben a múltidézésünkben elevenítettük fel sok retro képpel.

A Béke útja. Fotó: Bencze László

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!