Kezdődik a 2026-os költészeti fesztivál – íme a gazdag programkínálat

Debrecenben a hat napon át tartó 2026-os költészeti fesztivál április 7-én 17 órakor veszi kezdetét. A Méliusz-könyvtár által szervezett eseménysorozat nyitóprogramja a Piac utca 58. szám alatt lesz, ahonnan díjtalan város- és irodalomtörténeti sétán vehetnek részt az érdeklődők.

Tóth András két műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A keddi rendezvény főszereplője Tóth András szobrászművész, aki nem más, mint Tóth Árpád költőnek az apja. Az ő ma is látható és eltűnt alkotásai ismerhetők meg ezen az esten. Ugyanakkor Tóth Árpád személye azért is érdekes, mert április 14-én lesz a születésének 140. évfordulója. Természetesen ezen a napon is gazdag kínálat várja az irodalom szerelmeseit! A további programokat lásd az alábbi képekre kattintva:

Kapcsolódó összeállításaink:

• Fazekas Mihály
• Csokonai Vitéz Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc
• Jókai Mór
• József Attila
• Móricz Zsigmond
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán
• Nagy László
• Radnóti Miklós
• Vörösmarty Mihály
• Tóth Árpád

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Rejtőzködő szépség

Debrecen szívében, a Nagytemplom mellett található egy csodálatos kerámiafal. A szerteágazó domborműmozaik a cívisváros történelmét idézi meg. A Kálvin tér 1. szám alatti kompozíció az árkádot, valamint az alagsori és az emeleti lépcsőfordulókat díszíti.

Érdemes megállni e nagyszerű alkotásnál! Fotók: © DebreceniKépeslapok

A város egykori urainak, a hunyadiaknak a korát idéző udvarház egyik dekorációjaként, 1988-ban kihelyezett alkotást ugyanaz a Pázmándi Antal készítette, mint aki az Aranybika előtti szökőkút Sellő-szobrát és részben magát a csobogót is. A vizes látványosság 2001 óta működik a főtéren, míg a róla eltávolított hableányt 2011-ben állították fel Nyíracsádon.

A Nagytemplom balján megbújó kerámiafal nem többszínű, mint a szökőkút, hanem egységesen enyhe fényű barna. A monumentális mozaikon felfedezhetők a főutca gyülekezeti helyei, az egykori Pap-tava, a Református Kollégium, valamint a történelmi városmag térképe is.

Csokonai József naplója a tógás diákokkal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az külön bravúros, hogy a művész 3 D-ben és kinagyítva rekonstruálta Csokonai Vitéz Mihály édesapjának, Józsefnek a naplórészletét a cikornyás, dátumozott kézírásával és a Kollégium tógás diákjait ábrázoló rajzaival együtt.

„A pusztító erő koronájába kap. Felette körülte száraz fákba harap. Eledeléhez nyúl, mely mind hamvába húl. S a száz mázsás harang helyéből meg indul” – ez a részlet is olvasható a kompozíción a krónikából (azaz Bessenyi György művéből, a „Debretzennek siralma”-ból) az 1802-es tűzvészről, mely a belvárost és a mai Nagytemplom elődjét, az András-templomot is megrongálta.

Pillantás a műalkotásra a Hatvan utca felől. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A domborműves kerámiafal eléggé eldugott és félhomályos helyen van. Érdemes lenne tehát ráirányítani a tekintetet – például mesterséges megvilágítással és figyelemfelhívó táblákkal –, hogy az érdeklődők alaposabban megismerhessék ezt az egyébként valóban gyönyörködtető, különleges alkotást. DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!