Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kerámia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kerámia. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 7., kedd

Ismét méltatlan állapotban a száműzött Sellő

A debreceni főtéren 2001-ben csak példátlanul rövid ideig, pár napig lehetett az a Sellő szobor, amit még az átadásuk előtt leszereltetett a polgármesteri hivatal. Pázmándi Antal különös kompozícióját aztán évekig egy pincében tárolták, mígnem 2011-ben Nyíracsád átépített főterén állították ki. Azóta elégedetten nyugtázhattuk, hogy jó helyre került a halfarkú figura – egészen 2026 júliusáig, a 25. születésnapjáig. Ekkor ugyanis Oravecz Krisztián nevű Kedves Olvasónk jelezte, hogy a hableánynak letörték a virágos könyvét, valamint mindkét kezét is, amikkel a szép könyvet tartotta. A szívbemarkoló információhoz képet is mellékelt bizonyságként. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Torzóként és még épen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mi is útra keltünk, hogy ismét meglátogassuk a Sellőt, és meggyőződjünk az állapotát illetően leírtakról. Lesújtva tapasztaltuk 2026. július 6-án, hogy nem túlzott a hozzászólás: a senkinek nem ártó bájos szobornak valóban hiányoznak a karjai, amiatt pedig a díszes könyve is. A kerek, almás medencéjében meg úgy csörgedezik a kis szökőkút vize, mintha így lenne normális, és mintha a Sellő eleve torzóként született volna, mint például Debrecenben a Bem téri Magyar fájdalom szobra.

Mintha ez lenne a normális. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Na, erre viszont mi azt mondjuk: ilyen a világba' sincs! Ha megrongálták a szobrot, akkor amiatt kell elvinni onnan, ha pedig csak békésebb ok (?) miatt szükséges karbantartani, akkor amiatt kell zárt helyre vinni! Szobor így nem lehet emberi tekintetek előtt! Kiállítani csak akkor szabad újra, amikor ismét hiánytalan mindene, és a régi kedves lényével mosolyoghat az arra járókra! Amíg ez nem teljesül, addig ilyen állapotban közszemlén hagyni teljes mértékben méltatlan, modortalan és megalázó az ilyen viselkedés – a szoborral, a kedvelőivel, az alkotójával és minden más műalkotással szemben is!

Ez egyik szoborral sem eshet meg! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nyomatékosan kérjük tehát, hogy szereljék le a Sellőt! Így, torzóként nem maradhat közterületen! Kizárólag akkor helyezzék vissza, amikor maradéktalanul, eredeti állapotában restaurálták!

A Sellő kezei és a könyv. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Sellő Debrecenben, dr. Nagy Attila képeslapján

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

2026. július 5., vasárnap

A Blaháné utcai művészház

Debrecenben a Blaháné utca 4–6. szám alatt található a cívisváros egyik művészháza, ami a Köztérkép leírása szerint 1956-ban épült meg Perczel Dénes tervei szerint. A ház különlegessége többek között az, hogy a teteje alatti sávban kerámia domborművek futnak végig. A csaknem 40 ember- és állatfigurát ábrázoló domborművet (a frízt) Szomor László készítette 1958-ban, és szocreál stílusban mutatják be egyebek mellett a munka és a kikapcsolódás világát. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kerámiafríz alakjai. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A tető alatti domborművek stílusa Kovács Margit korabeli formavilágára is emlékeztet, ugyanakkor a debreceni főtér egykori Zsolnay-szökőkútjának alakjait is idézi. A frízen kívül az épületegyüttes másik különlegessége az, hogy az erkélyrácsokat állatfigurák díszítik (amelyiken még megvan). Ezek is érdekes, vidám vonalvezetésűek, érdemes a valóságban is megnézegetniük, ha arra járnak!

Két erkélyfigura. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Az épületegyüttes. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 6., péntek

A főtéri hajdani Zsolnay-szökőkút 10 szép fotón


Debrecenben 1960 és 1965 között egy különleges szökőkút színesítette a teret az Aranybika Hotel előtt.

Még kerámia nélkül. Fotó: FNYV 23. Telep, 1960

A park íves, nagy gyepszőnyegében két medence volt, köztük pedig vidám, dekoratív zuhatag is elbűvölte a korzózókat és a villamosra várókat. Az attrakciót Barta Károly, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese 1960. április 3-án este avatta fel.

1963-as képeslapon. Fotó: Képzőműv. Alap Kiadóváll.

A következő üdvözlőkártyán a püspöki palota, a Zsolnay-szökőkút és a Nagytemplom pompázik. A fotót a repülőgép-balesetben elhunyt Bakonyi Béla készítette.


Bakonyi Béla jegyzi az alábbi páratlanul szép panorámafelvételt is, amelyen a Kistemplomon kívül az Aranybika Hotel, továbbá az 1973-ban lerobbantott épületek sorakoznak.


Az alábbi üdvözlőkártyát Horváth Zoltánnak köszönhetjük 1965-ből.


A kompozícióra 1961-ben helyezték fel a híres Zsolnay-burkolatot. Horváthy Zoltán másik felvételén a medencéket övező gyepszőnyeg is fantasztikus színnel hívogatja a korzózókat, villamosra várókat.

Az Aranybika előtti oázis 1962-ben. Fotó: Horváth Zoltán

A következő jelenet azért is tekinthető muzeális értékűnek, mert kiválóan látszanak rajta a káva munkásmozgalmi életképeket megtestesítő figurái.

A középső gyűrű alakjai. Fotó: Bakonyi Béla, 1965

Csodás nyitóképünk (szintén Bakonyi Béla fotója) íme, teljes méretben:


Az utolsó fotó jobb oldalán egy Bengáli villamost is felfedezhetünk a lombok között. Az 1965 augusztusában lebontott Zsolnay-szökőkút részletes története ebben az összeállításunkban ismerhető meg további gyönyörű retro felvételekkel.

Fűre lépni tilos volt. Fotó: Képzőműv. Kiadóváll., 1965

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. június 4., szerda

Kovács Margit keramikusművész egyetlen nyilvános debreceni alkotása: a Szüret


Debrecenben is sokan kedvelik és tisztelik Kovács Margit keramikust és az alkotásait. Az igen termékeny és gyönyörű figurákat készítő művész 1977. június 4-én hunyt el, életének 75. évében. Hajdú-Bihar székhelyén a Szüret című, egyetlen nyilvános (1953-as) kompozíciója található, mégpedig a Piac és a Szent Anna utca sarkán lévő páternoszteres irodaházban. Azt, hogy milyen lenne a cívisváros, ha Kovács Margit vidám, színgazdag kerámiái díszítenék a közterületeket, itt mutattuk be sok fantasztikus felvétellel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kovács Margit: Szüret (1953)

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. szeptember 21., szombat

Mézeskalácsos népművészeti ünnep a Dósa nádor téren


Debrecenben csodás népművészeti és mézeskalácsos forgatagot varázsolt a Dósa nádor térre a hajdú-bihari népművészeti egyesület. Fotók, videók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A 2024. szeptember 20-21-i hagyományőrző vásári vigasságot a második napján látogattuk meg, és ekkor készítettük a most megosztott fotóinkat és videónkat.

Szalmakalap és dísztárgyak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A díjtalanul látogatható mulatságnak az égiek is kedveztek, és csodás idő várja az érdeklődőket.

Faragott használati eszközök. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az időjárás mellett természetesen a rendezvény főszereplői, a résztvevő népművészek is gondoskodnak a kitűnő hangulatról és választékről.

Hímzett ruhák, terítők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vannak ruhakészítők, szalmafonók, keramikusok, bőrdíszművesek és gyertyakészítők is.

Ruhák és kiegészítők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor több standon is gyönyörködhetünk a tradicionális és a modern ötletes mézecskalácsokban is. Mellettük kedves bábok, valamint díszes faragott szaruk is gazdáikra várnak.

Vidám bábfigurák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint a fenti videónkban is kitűnik, a tér közepén népi játszótéren szórakozhatnak kicsik-nagyok.

Szép gyertyák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben most vannak a Nagy táncválasztó programjai is, melyek egyik helyszíne a Dósa nádor tér. Tehát akár össze is köthető a két rendezvény megtekintése.

Gyerekek is kipróbálhatják. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De marad érdekesség vasárnapra (szeptember 22-re) is, hiszen aznap például a 445. régiségvásár, no meg persze a Vágóhíd utcai Zsibogó is felkereshető.


A fenti videónkban a vasárnapi régiségvásárba nyújtunk bepillantást (cikkünk frissítéseként).

Miska és a családja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gazdag gyöngyválaszték. Fotó: © Debreceni Képeslapok

No de gyönyörködjünk tovább a mostani szép alkotásokban!

Formás-színes gyertyák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Klasszikus mézeskalácsok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kellemes kikapcsolódást, nézelődést és a legszebb portéka megtalálását kívánjuk MIndenkinek!

Újszerű mézesek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Jó program körbenézni. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Míves kések és szaruk. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2023. december 24., vasárnap

A régi Centrum Áruház a Vörös Hadsereg útján

Debrecen egykori legnagyobb és legmodernebb üzletét, a Hajdúsági Áruházat 1962. augusztus 16-án adták át a Vörös Hadsereg útja (Piac utca) 34–36. szám alatti új épületben, amit Mikolás Tibor tervezett. A létesítmény neveként előzőleg felvetődött a Csokonai, a Ludas és a Délibáb is. 

A Mikolás Tibor által tervezett, Piac utcai épületegyüttes 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lakásokat is magában foglaló, ötemeletes helyet a többség Centrum Áruházként ismeri. Ezt a nevet 1968-ban vette fel a debreceni kereskedelmi cég is, amikor megalakult a Centrum Áruház Vállalat. A cég ma magántulajdonban van, és Debrecenben a volt Unió Áruház helyén működik.

Csekovszky Árpád 1960-as kerámiamozaikja a volt Centrum Áruház épülete falán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fortepan az üzlet hőskorában készített képeket osztott meg Szalay Zoltán 1968-as sorozatából. Ezúttal főként közülük válogatunk, plusz a friss felvételeinket is hozzájuk tesszük.

Ezen a képen az áruház szép kerámiaburkolatú oszlopainak egyike is látható. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Az ingatlan történetéről dióhéjban annyi hadd álljon itt, hogy a napjainkban üres üzlethelyiségben az utolsó években az Alexandra Könyváruház működött 2008-tól 2020-ig.

Nyitóképünk teljes méretben, a méteráruosztályról. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

A II. világháborúig azonban egy teljesen más épület, a kereskedelemmel és kiadással is foglalkozó „Hegedűs és Sándor” cég gyönyörű palotája pompázott itt (fotóját lásd a cikk végén), majd a palota elpusztulása után a Petőfi Kertmozit is ezen a területen helyezték el ideiglenesen. Ez idézhető fel a következő, hihetetlen fotó segítségével:

1958-as jelenet a lebontott Hegedűs és Sándor palota helyén ideiglenesen lévő Petőfi Kertmozinál. Fotó: Fortepan / Hegedűs Anikó

„Hegedűs és Sándor” rendkívül dekoratív központi székházát szép tornyok is ékesítették, ahogy a közeli Gambrinus köz, valamint a vármegyeháza és a Kossuth-sarki takarékpénztári székház palotáit is. Stílusában és alakjában a szemközti Svetits-palotához illeszkedett, de a református püspöki palota is eszünkbe juthat róla.

Életkép a volt Centrum Áruház hőskorából, a Vörös Hadsereg útján. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

„Hegedűs és Sándor” palota helyére emelt új Hajdúsági Áruház színvonalas, modern sítílusú épületegyüttesének jellegzetessége többek között a lábazata, a főhomlokzatát ékesítő kerámiamozaikja, valamint a Piac utcai homlokzatdekorációi. A falfelület ugyanis mértani formák, színek, ki- és beugrók teszik mozgalmassá. Az emeletre kétágú panorámalépcső vezet, míg a belső csarnokokat gyönyörű kerámiákkal burkolt, nagy, színes oszlopok is díszítették.

Életkép a volt Centrum Áruház hőskorából, a Vörös Hadsereg útján. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Kotricz Tünde leírása szerint a kerámiákat Mészáros Géza, Garányi József, Majoros János és Csekovszky Árpád készítette. Ezeket érthetetlen okból lefedték, amikor a helyiségeket átalakították az új bérlő, a könyváruház számára. Mikolás Tibor szintenként egyterűnek alkotta meg az áruházat, ezáltal a vásárlók beláthattak szinte minden áruféleséget, melyek skálája a kisebb eszközöktől a ruha- és cipőféleségeken át a háztartási gépekig terjedt. Aki frissülésre is vágyott, betérhetett az emeleti büfébe.

Életkép a volt Centrum Áruház hőskorából, a Vörös Hadsereg útján. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Az üzlethelyiségnek remélhetőleg hamarosan lesz új bérlője. Addig is, arra járva, érdemes előítéletektől mentesen felpillantani rá a túloldalból és a közeléből is!

Az épület jellegzetes lábazata a Piac utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Centrum Áruház volt épületegyüttese és a környezete 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Centrum Áruház helyén állt Hegedűs és Sándor palota a szemközti Svetits-palotához hasonlított. Forrás: Múzeum Digitár

2023. szeptember 15., péntek

„Szupermarket” a Vörös Hadseregen: a Centrum Áruház


Debrecen egykori legnagyobb és legmodernebb üzletét, a Hajdúsági Áruházat 1962. augusztus 16-án adták át a Vörös Hadsereg útja (Piac utca) 34–36. szám alatti új épületben, amit Mikolás Tibor tervezett. A létesítmény neveként előzőleg felvetődött a Csokonai, a Ludas és a Délibáb is. 

A Mikolás Tibor által tervezett, Piac utcai épületegyüttes 2023. június 14-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lakásokat is magában foglaló, ötemeletes helyet a többség Centrum Áruházként ismeri. Ezt a nevet 1968-ban vette fel a debreceni kereskedelmi cég is, amikor megalakult a Centrum Áruház Vállalat. A cég ma magántulajdonban van, és Debrecenben a volt Unió Áruház helyén működik.

Csekovszky Árpád 1960-as kerámiamozaikja a volt Centrum Áruház épülete falán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fortepan az üzlet hőskorában készített képeket osztott meg Szalay Zoltán 1968-as sorozatából. Ezúttal főként közülük válogatunk, plusz a friss felvételeinket is hozzájuk tesszük.

Ezen a képen az áruház szép kerámiaburkolatú oszlopainak egyike is látható. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Az ingatlan történetéről dióhéjban annyi hadd álljon itt, hogy a napjainkban üres üzlethelyiségben az utolsó években az Alexandra Könyváruház működött 2008-tól 2020-ig.

Nyitóképünk teljes méretben, a méteráruosztályról. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

A II. világháborúig azonban egy teljesen más épület, a kereskedelemmel és kiadással is foglalkozó „Hegedűs és Sándor” cég gyönyörű palotája pompázott itt (fotóját lásd a cikk végén), majd a palota elpusztulása után a Petőfi Kertmozit is ezen a területen helyezték el ideiglenesen. Ez idézhető fel a következő, hihetetlen fotó segítségével:

1958-as jelenet a lebontott Hegedűs és Sándor palota helyén ideiglenesen lévő Petőfi Kertmozinál. Fotó: Fortepan / Hegedűs Anikó

A „Hegedűs és Sándor” rendkívül dekoratív központi székházát szép tornyok is ékesítették, ahogy a közeli Gambrinus köz, valamint a vármegyeháza és a Kossuth-sarki takarékpénztári székház palotáit is. Stílusában és alakjában a szemközti Svetits-palotához illeszkedett, de a református püspöki palota is eszünkbe juthat róla.

Életkép a volt Centrum Áruház hőskorából, a Vörös Hadsereg útján. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

A „Hegedűs és Sándor” palota helyére emelt új Hajdúsági Áruház színvonalas, modern sítílusú épületegyüttesének jellegzetessége többek között a lábazata, a főhomlokzatát ékesítő kerámiamozaikja, valamint a Piac utcai homlokzatdekorációi. A falfelület ugyanis mértani formák, színek, ki- és beugrók teszik mozgalmassá. Az emeletre kétágú panorámalépcső vezet, míg a belső csarnokokat gyönyörű kerámiákkal burkolt, nagy, színes oszlopok is díszítették.

Életkép a volt Centrum Áruház hőskorából, a Vörös Hadsereg útján. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Kotricz Tünde leírása szerint a kerámiákat Mészáros Géza, Garányi József, Majoros János és Csekovszky Árpád készítette. Ezeket érthetetlen okból lefedték, amikor a helyiségeket átalakították az új bérlő, a könyváruház számára. Mikolás Tibor szintenként egyterűnek alkotta meg az áruházat, ezáltal a vásárlók beláthattak szinte minden áruféleséget, melyek skálája a kisebb eszközöktől a ruha- és cipőféleségeken át a háztartási gépekig terjedt. Aki frissülésre is vágyott, betérhetett az emeleti büfébe.

Életkép a volt Centrum Áruház hőskorából, a Vörös Hadsereg útján. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Az üzlethelyiségnek remélhetőleg hamarosan lesz új bérlője. Addig is, arra járva, érdemes előítéletektől mentesen felpillantani rá a túloldalból és a közeléből is!

Az épület jellegzetes lábazata a Piac utcán, 2023. június 14-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Centrum Áruház volt épületegyüttese és a környezete 2023. június 14-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Centrum Áruház helyén állt Hegedűs és Sándor palota a szemközti Svetits-palotához hasonlított. Forrás: Múzeum Digitár