 |
| Petőfi Debrecenben, 1844 |
A nélkülöző ifjú a jegyszedő Fogas Józsefnénél lakott a Várad utcai új soron (a mai Petőfi tér 12-nél). Ablakuk akasztófára nézett, s temető is volt ott. Később Orlai Petrich Soma (1822–1880) ezt festette meg a híres művében, mely 2014-ben a debreceni Modemben is látható volt. A festőművész és Petőfi 1839-ben kötött életre szóló barátságot egymással. Petőfi az 1843/44-es megpróbáltatásait 1844 nyarán az „Egy telem Debrecenben” című versében örökítette meg, amely így kezdődik:
„Hej, Debrecen,Ha rád emlékezem!...Sokat szenvedtem én tebenned,És mindamellettOly jól esik nekem,Ha rád emlékezem. -Pápista nem vagyok.És mégis voltak böjtjeim, pedig nagyok.Jó, hogy az embernek csontfoga van,Ezt bölcsen rendelék az istenek,Mert hogyha vas lett volna a fogam,A rozsda ette volna meg...”
 |
| Orlai Petrich Soma festménye |
A poéta további debreceni vonatkozású élettörténete címszavakban a következő. Petőfi 1846-ban Prielle Kornélia színésznőt kis híján feleségül vette, majd 1849-ben, a szabadságharc idején a Harmincados közben (a mai Batthyány utcában) lakott a családjával. Itt született a fia, Petőfi Zoltán, akinek a keresztszülei Arany János és a felesége lettek. Petőfi Sándor máig nem egyértelmű 1849. július 31-i, segesvári elestéről ebben az összeállításunkban emlékeztünk meg.
 |
| A Petőfi téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése