Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Méliusz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Méliusz. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 13., péntek

Emléktáblát kapott a Zsibogó

A különleges emléktábla helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen szülötte, Tóth Endre József Attila- és Csokonai-díjas költő, az Alföld folyóirat egykori olvasószerkesztője, a Zsibogó krónikása tiszteletére lepleztek le emléktáblát a Vágóhíd utcai használtcikk-piac főkapu melletti külső falán 2026. november 13-án, pénteken délelőtt. Az emléktábla-állítás ötletgazdája és szervezője Korpa Tamás költő. Fotók / reprók: © Debreceni Képeslapok

A mikrofonnál Puskás István. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az emléktáblán pedig (lásd cikkünk végén) többek között „A debreceni zsibvásár” című Tóth Endre-vers szerepel. Az ünnepségen az ötletgazda mellett köszöntőt, illetve beszédet mondott Puskás István kulturális alpolgármester, Szabó Tünde, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatóhelyettese is. A verset Szántóné Fábián Krisztina képzőművész szavalta el, ugyanakkor a Zsibi és környékbeli nevezetességei múltját Vass Attila Tamás, a MJP Könyvtár helytörténet-kutatója elevenítette fel régi fotók segítségével. A különleges akciót díjtalan könyves zsákbamacska is gazdagította, amellyel örömmel éltek a vendégek, akik a cudar időjárás ellenére is részt vettek az ünnepségen.
 
Az ötletgazda Korpa Tamás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Az emléktábla. Grafika: Méliusz-könyvtár

2026. november 2., hétfő

Emléktáblát kap a Zsibogó

Debrecen szülötte, Tóth Endre József Attila- és Csokonai-díjas költő, az Alföld folyóirat egykori olvasószerkesztője, a Zsibogó krónikása tiszteletére lepleznek le emléktáblát a Vágóhíd utcai használtcikk-piac főkapu melletti külső falán 2026. november 13-án, pénteken 10 órától. Korpa Tamás költőtől, az emléktábla-állítás ötletgazdájától és szervezőjétől a Debreceni Képeslapok megtudta: az emléktáblán többek között „A debreceni zsibvásár” című Tóth Endre-vers szerepel, az ünnepségen pedig beszédet mond Puskás István kulturális alpolgármester és Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója is. A verset Szántóné Fábián Krisztina képzőművész szavalja el, ugyanakkor a Zsibi és környékbeli nevezetességei múltját Vass Attila Tamás, a MJP Könyvtár helytörténet-kutatója eleveníti fel régi fotók segítségével. A különleges akciót díjtalan könyves zsákbamacska is gazdagítja – várnak tehát mindenkit, aki kedveli ezt a kultikus helyet és az irodalmat!

A Zsibi főkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Endre: A debreceni zsibvásár (részlet)

Áll a vásár reggel óta, száll a por és szól a nóta.
A tamburát csúnyán verik, pattogatják a tengerit.
Kapható itt édes málé, rózsaszínű limonádé,
sósperec és forró, tormás debreceni páros kolbász.
Ez az a nagy, zajos, színes, messzi földön ismert, híres
debreceni zsibogó, ahol minden eladó:
rossz bicikli-fujtató, használt selyembugyogó,
gyertyatartó, törött sámfa, rég kiégett villanylámpa,
vaksi tükör ráma nélkül, ki belenéz, mind megszépül,
cugos cipő, vasfazék, ócska Ferencz Jóska kép,
öreg dáma menyegzőre kapott gyöngyház legyezője —
s urak által levetett alsó-felső viselet.

Tóth Endre (1914. november 17. – 2011. augusztus 16.)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 27., csütörtök

A debreceni Cifrapalota: a Killer-ház

Debrecenben a Piac utca 68. szám alatt bújik meg egy szecessziós épület, amit akár a debreceni Cifrapalotának is titulálhatnánk, mivel Kecskemét emblematikus házára emlékeztet. A mi épületünk az 1910-ben megépült Killer-ház. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A házat annak a Pavlovits Károlynak és társának köszönhetjük, aki a cívisvárosban egyebek mellett a Gambrinus közi ikerpalotát, valamint Széll Kálmán Bajcsy utcai emeletes lakóházát is megtervezte. Az épületdíszeket ugyanakkor Tóth András szobrász (Tóth Árpád apja) készítette a mini Cifrapalotára.

Magyaros szecesszió. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben a névadó Killer Ede és fia bútorkészítő műhelye (üzeme), kereskedése is működött az 1952-es államosításig. Napjainkban többek között fiókkönyvtár és szerkesztőség is található benne. További története Gellér Ferenc alábbi múltidézésében olvasható:

Nagyításért kattints a képre!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A képet Killer Lászlónak köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. augusztus 26., szerda

Új Borbély Szilárd-kötet a 7. Térey Könyvünnepen, s jön Grecsó Krisztián, Bazsányi Sándor, Bocskor Bíborka is

Debrecen városának támogatásával a Méliusz Juhász Péter Könyvtár immáron a hetedik Térey Könyvünnepet rendezi meg 2026. szeptember 14. és 18. között több helyszínen, párbeszédbe lépve a városban született Térey János író, költő, műfordító munkásságával.

Térey János. Képforrás: Méliusz-könyvtár

A 2026-os Könyvünnep középpontjában Térey 20 éve megjelent, a lírikusi életmű csúcspontjaként számontartott Ultra című kötete szerepel. A 2006-ban publikált – a költő Debrecen-tapasztalatát is több műben megidéző – kötet versei a történelmi, kulturális és városi tapasztalat összekapcsolásával teremtenek sajátos, nagy ívű lírai világot, miközben klasszikus formákat és retorikai hagyományokat szólaltatnak meg korszerű nyelven. A kötet jelentős újítása a pátosz és az emelkedett beszédmód tudatos újraértelmezése. Az Ultra recepciója egyaránt méltatta a versválogatás nyelvi gazdagságát, kompozíciós fegyelmét és kulturális rétegzettségét. A kötetről mini konferenciát rendeznek, a Térey Könyvsarokban pedig kiállítással elevenítik meg. 2026-ban a Térey-emlékbeszédet Bazsányi Sándor irodalomtörténész mondja, s az ünnepségen Bocskor Bíborka előadóművész, énekes is közreműködik.

A Kétmalom utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Könyvünnep további fontos célja, hogy évről évre a debreceni irodalmi hagyományokra is ráirányítsa a polgárok figyelmét. Ezúttal a 80. születésnapját ünneplő Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténészt köszöntik, valamint megemlékeznek a 15 éve elhunyt Tóth Endre költőről és leányáról, a szintén poéta Tóth Éváról, míg verskoncert idézi fel a nagyváradi szomszéd, Kinde Annamária alakját. A program részeként bemutatkozik a friss Térey-díjas Pál Dániel Levente, valamint két irodalmi nagyság, nevezetesen Grecsó Krisztián József Attila-díjas író és Fekete Vince Babérkoszorú-díjas költő. Igazi kuriózum lesz Borbély Szilárd összegyűjtött esszékötetének, az Egy növény emlékezetének debreceni debütációja is. A Könyvünnep időpontja tehát: 2026. szeptember 14–18., helyszíne a Méliusz Juhász Péter Könyvtár, a Déri Múzeum, Debreceni Egyetem, a Térey Könyvsarok, valamint a Térey-szülőház. A program megvalósítását a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő NKA Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma is támogatja. Íme végül a teljes a 7. Térey Könyvünnep teljes programkínálata:

Nagyításért kattints a képre!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 15., szombat

Immár 35 ezren követik a Debreceni Képeslapokat!


A Debreceni Képeslapok című magazinunk Facebook-követőinek száma, a közösségünk tagjainak létszáma 2026. augusztus 14-én elérte a 35 ezret. Ez debreceni viszonylatban sem sok, azonban a helytörténettel (is) foglalkozó médiumok között mindenképpen kimagasló. Összehasonlításként: például a Déri Múzeumnak 10 ezer követője van. Ez azonban nemcsak büszkeséggel tölt el minket, hanem a felelősségét is átérezzük. Az alapgondolatunk tehát továbbra is az, hogy minél többen vagyunk, annál jobban megismerhetjük a múltunkat, a jelenünket és talán a jövőnket is. Ezt szolgálja a Helytöri Klub is a Bem téri Méliusz Központi Könyvtárban is, ahol szeptemberben a gúthi földvárról, októberben pedig a debreceni Nagyerdőről lesz előadás. Köszönjük szépen Mindenkinek, aki ezekben közreműködik ötlettel, fotóval, megosztással! Hálás üdvözlettel: Vass Attila Tamás szerkesztő.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 8., szombat

A zenei könyvtár hőskora a Gambrinus közben



Debrecenben Bartók Béla Concertojának futamai vezették be a zenei könyvtár és a Debreceni Kör helyiségeinek avatóünnepségét 1971. április 2-án délelőtt a Vörös Hadsereg útja 26. szám alatt (a Gambrinus közben). A HB Napló tudósítása szerint Sárközy Zoltán, a Csokonai Színház művésze Illyés Gyula Bartók című költeményét mondta el. A mai szemmel is tetszetősen berendezett és jól felszerelt – sőt galériás – létesítményt dr. Gyarmati József, a Debreceni Városi Pártbizottság titkára adta át a közönségnek. Az intézmény a városi könyvtár, a megyei könyvtár és a megyei művelődési ház összefogásával jött létre, majd a folyamatosan fejlesztett és korszerűsített zenei gyűjtemény később a városi könyvtár fenntartásába került. Színes fotók: Méliusz Helytörténeti Fotótár / Zoltai Károly, 1971



A városi könyvtár egykori múltidézése kitér arra is, hogy a zenei könyvtár létfontosságú műhely a város zenei szakemberei, előadóművészei, az akkori zeneművészeti főiskola kihelyezett tagozata, valamint a Kodály-zenede tanulói számára is. Az 1980-as évektől az állomány értékes könnyűzenei felvételekkel bővült. Sokan azért is jártak oda, mert máshol nem volt lehetőségük pl. nyugati rockzenét és dzsesszt hallgatni, illetve kottákat, hanganyagokat kölcsönözni (1999-ig kazettát, lemezt másoltatni is lehetett). A cikkből megtudható az is, hogy a zenei könyvtár az első CD-ket 1989-ben szerezte be. Az intézmény ma már a Méliusz Juhász Péter Könyvtárhoz tartozik, és 2013 óta a Bem téri központi könyvtár I. emeletén működik mint zenei és művészeti gyűjtemény, ahol koncerteket, kiállításokat és más jellegű foglalkozásokat is szoktak rendezni.




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. (Méliusz HT Fotótár)

2026. április 6., hétfő

Kezdődik a 2026-os költészeti fesztivál – íme a gazdag programkínálat

Debrecenben a hat napon át tartó 2026-os költészeti fesztivál április 7-én 17 órakor veszi kezdetét. A Méliusz-könyvtár által szervezett eseménysorozat nyitóprogramja a Piac utca 58. szám alatt lesz, ahonnan díjtalan város- és irodalomtörténeti sétán vehetnek részt az érdeklődők.

Tóth András két műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A keddi rendezvény főszereplője Tóth András szobrászművész, aki nem más, mint Tóth Árpád költőnek az apja. Az ő ma is látható és eltűnt alkotásai ismerhetők meg ezen az esten. Ugyanakkor Tóth Árpád személye azért is érdekes, mert április 14-én lesz a születésének 140. évfordulója. Természetesen ezen a napon is gazdag kínálat várja az irodalom szerelmeseit! A további programokat lásd az alábbi képekre kattintva:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 6., péntek

„Szellemidézés” mesterséges intelligenciával a hajdani Dobozi-temetőben


Debrecen legrégebbi temetőinek egyike a Dobozi-temető volt, hiszen már az 1500-as években is temetkeztek ott. Erről a helyről bocsátott Szegedi Károly grafikus a Debreceni Képeslapok rendelkezésére olyan képeket, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével színezett, alakított át vagy alkotott meg teljesen új képként. A színezett fotók a Déri Múzeum archívumából származnak.


Itt nyugodott mások mellett Komáromi Csipkés György bibliafordító, Buday Ézsaiás történelemíró, Ercsey Dániel bölcselettanár, Szentgyörgyi József orvosprofesszor, Nagy Imre költő, Fazekas Mihály költő, Kiss Áron püspök, Diószegi Sámuel botanikus író, Szotyori Nagy Károly orgonaművész, valamint a névadó Dobozi család tagja(i) is.


Ezt a temetőt is 1932-ben, a nagyerdei köztemető megnyitásakor zárták be, majd a Napló 1960 októberében számolt be arról, hogy 1962 elejétől lakótelepet és kiszolgáló létesítményeket építenek a területére. A lakótelep második ütemét, a Fényes udvari paneles részt 1971-től építették.


A Dobozi-lakótelep a Cegléd utcai, később Kossuth utcainak nevezett temetőre épült. Az 1600-as években az összes temetőt körülárkolták, kapukkal látták el, és mindegyikbe állandó felügyelőt állítottak. A kapuk azonban eltűntek, az árkok beomlottak, és a temetők nyílt területekké váltak. Ilyen nyílt temető volt a Kossuth utcai temető is, Debrecen legnagyobb kiterjedésű, legrangosabb temetője is.


Dr. Nyakas Miklós leírása szerint a Kossuth utcai temető dimbes-dombos területen feküdt gazdag növényzettel. A vadon nőtt növények, akácfák úgy elburjánzottak, hogy sok helyen nagy mértékben akadályozták a közlekedést. A terület hepehupássága miatt a sírásásban nem volt meghatározott rendszer, nem voltak szabályosan kialakított táblák, egyenes sorok, akárcsak díszsírhelyek, intézményes sírgondozás és ravatalozó sem.


A sírok közötti keskeny ösvényeken kívül a főútvonal kelet-nyugati irányban szelte ketté a temetőt, ebbe torkollott egy mellékút, ami a csőszháztól a mai víztoronyig húzódott. A kis csőszház a temető egyetlen épülete volt, s a hátsó kamrája halottasházként is működött. A temetőben sokáig megvoltak a 16–17. századból származó, koporsó lapját utánzó nagy súlyos kőtömbök, a tumbák vagy szarkofágok latin feliratokkal. Márvány síremlékeket csak a 19. század 30-as éveiben kezdtek állítani.


Bőven akadtak téglából rakott síremlékek is, mégpedig timpanonos záródással, kevés díszítéssel esetleg címeres márványtáblával és egy-két fülkével a feliratok számára. Ezeket nagyrészt 1830 és 1860 között emelték.


Egykoron szokássá vált, hogy a diákok a temetőben tanuljanak. Mindegyik diáknak megvolt a maga megszokott helye, amit a többieknek illett tiszteletben tartaniuk. A jobb helyek az idősebb diákokat illették meg. A város felőli temetőbejárat északi oldalán fekvő zöldben folytak a labdajátékok, bigézés, golyózás, sárkányeregetés, míg a déli részen emelkedő homokhegyen (melynek tetején állítólag Dobozi főbíró sírja volt) a Meteor Moziban látott hajmeresztő filmek bravúrjait próbálták utánozni a környékbeli gyerekek.


A dombról jól lehetett látni a mozi előtt vonuló gyászmeneteket is. Akkor még háztól temettek, olyan kicsi volt a város járműforgalma, hogy az utcán is nyugodtan bandukolhattak a gyászmenetek. 1919-ig a Református Kollégium diákjai énekeltek a temetéseken.


A domb mögötti rozstáblák beépítése 1927-ben kezdődött. A domb homokját hordták az építkezéshez, így az egyre zsugorodott. 1932 után elkezdődött a temető haldoklása, eltünedeztek a fejfák, hanyatt vágódtak a sírkövek, és bekövetkezett a vég is a halál birodalmában – fogalmazott Nyakas Miklós. Ugyanakkor Szabó Anna Viola írásából az is megtudható, hogy volt olyan terv is, hogy meghagyják közparknak a területet, ám ez mégsem valósulhatott meg a sírrongálások és a romló közbiztonság, például az arra járók elleni támadások miatt se. (A Mata János utcai részről cikkünk itt.)



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 29., szombat

1969 gyönyörű tele a hófödte Vörös Hadseregen


Debrecen főutcájának kiadós havazás közbeni élete elevenedik meg egy 1969-es téli estéről azokon a lélegzetelállító képeken, amelyeket Zoltai Károly, a Debreceni Dokumentációs Stúdió fotóriportere örökített meg a Vörös Hadsereg útján.


A Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegében őrzött felvételeken a Centrum Áruház, valamint a Kistemplom környékén felgyűlt hó eltakarításán fáradozó emberek igyekezetét is átérezhetjük, szinte beleborzongva az akkori bizonyára nagy hidegbe. A kép bal oldalán lévő plakátokon a Csokonai Színház aktuális darabjai is megismerhetők.


Melegedjünk is meg egy kicsit a nagysándortelepi könyvtárban! Ott éppen karácsonyi ünnepségre gyűltek össze kicsik és nagyok, s műsorral, ajándékozással köszöntötték egymást.


Az üzleteket egyébként akkoriban még neonreklámok díszítették, és a Bengáli villamosok a hóesésben is masszívan rótták a köröket a síneken.


Az alábbi fotó a Vörös Hadsereg útja és a Széchenyi utca sarkán született.


Itt pedig rácsodálkozhatunk azokra a lebontott épületekre, amik az Aranybika és a Hatvan utca között sorakoztak. Ezeket a házakat 1973-ban bontották le három robbantással, s ezen a szakaszon épült meg aztán például a Bika új szárnya, továbbá az Unió Áruház is. A lebontott házakat, híres üzleteiket és a Vörös meteor sportpályát ebben az összeállításunkban idéztük meg. A régi idők hófehér telei további olvasói képekkel pedig idelátogatva eleveníthetők fel sok archív felvétellel. Kellemes ünnepeket!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 13., hétfő

Astor, Memphis, Lux, Color, Tankcsapda, Pirítós, Ifipark... – múltidéző est a debreceni rock tiszteletére

Debrecen 62 éves rocktörténetéről rendez múltidéző beszélgetést a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubja a Tankcsapda 36. születésnapján, 2025. október 14-én 17 órától. Az esten Váradi Ferenc kutató-rádiós műsorvezető-szerkesztő-konferansziét kérdezi Vass Attila Tamás, a programsorozat házigazdája.

A klasszikus Tankcsapda kazettaborítója

A díjtalanul megtekinthető összejövetelen kiderül, hogy miért 1963-ra datálódnak a cívisváros rockzenei gyökerei. Szó lesz ugyanakkor az Astor, a Mephis, a Lux, a Color és a Tankcsapda zenekarokról, valamint természetesen az egykori bulihelyszínekről, a Pirítósról és az Ifiparkról is. A rendezők azt kérik, hogy aki részt venne, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre. Jó szórakozást!

Az est plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 6., hétfő

Aki a 60-on túliakat is megmozgatja: Kiss Erzsébet

Debrecen ismert testnevelője, a Hajós Alfréd-díjas Kiss Erzsébet lesz a vendége a Ridikül című műsornak a Duna Televízióban 2025. október 6-án 16 órától. A beszélgetés témája nem más, mint hogy 60 felett miként lehetünk aktívak. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Aki lemaradna az adásról, vagy ismét megnézné, az még aznap 21.30 órától az ismétlést is megtekintheti. Jó hír a sportolás iránt érdeklődőknek, hogy az íróként és sporttörténet-kutatóként is tevékenykedő Kiss Erzsébet a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjába is ellátogat 2025. november 11-én. Ez az ingyenes est Debrecen sporttörténetéről fog szólni, a menete pedig az alábbi plakáton ismerhető meg. Szó lesz természetesen Nagy Jenőről, Rentka Lászlóról, valamint a Dózsa női kézilabdacsapatáról is. A házigazdák azt kérik, hogy aki részt venne rajta, az regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.


További sportos cikkeink a cívisvárosból:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!