Debreceni Képeslapok: Piac utca

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Piac utca. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 6., péntek

A Piac utca a magasból 2026 novemberében

Az Aranybika. Fotó: © Oláh Róbert.

Debrecen belvárosát örökítette meg a magasból Kedves Olvasónk, Oláh Róbert. Ezúttal ezeket a 2026 novemberi friss felvételeit osztjuk meg köszönettel. Az első képen az Aranybika főhomlokzata tárul fel, aztán a Nagytemplom, valamint a püspöki palota környezetén ámuldozhatunk.

Főtér, Piac utca. Fotó: © Oláh Róbert

A következő bravúros fotón a Széchenyi utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti főutcaszakaszra csodálkozhatunk rá Róbertnek és a kamerájának köszönhetően. Végül az új szárnnyal együtt vehetjük szemügyre a teljes Aranybikát, no meg az előtte húzódó elbénázott sárga villamospályát. Cikkünk zárásaként pedig a fotós korábbi panorámafelvételeit gyűjtöttük csokorba Önöknek!

Középen a Simonffy-tornyok. Fotó: © Oláh Róbert

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A páratlan oldal eleje. Fotó: © Oláh Róbert

Oláh Róbert további fotó-összeállításai:

2026. november 4., szerda

A Luxor Szalon

Debrecen egyik rádió-, tévé- és műszaki üzlete volt a Luxor Szalon a főutca és a Rózsa utca sarkán.

Az üzlet. Fotó: Fortepan / Bencze László, 1970

A Tisza-palotában (azaz a MÁV-székházban) létrehozott kereskedést 1968. november 4-én nyitották meg. Érdekesség, hogy a beszámolók szerint ezen a napon adták át a Tip-top Cipőboltot, valamint a bőrönd- és bőrdíszműboltot is a Gambrinus közben. A Piac utcai üzlet története azonban ezzel még nem ért véget! Eredetileg ugyanis Benyáts Emil áruháza működött a Tisza-palotában 1887-től (a Verestemplom, valamint a Debreceni Dohánygyár átadási évétől).

A Debrecen lexikon leírása szerint a cívisváros egyik legvagyonosabb kereskedőjének számító Benyáts Emil 1906-ban harisnyagyárat is alapított, ami a Csapó utcán üzemelt. Sőt, az 1920-as évektől Zsákán kesztyűüzeme is volt. Mindezeket végül sajnos 1949-ben államosították. A harisnyagyár a Bethlen utcai textilgyár részlegeként folytatta, a Tisza-palotai üzlet pedig Állami Áruház lett. Ott nyílt meg aztán a Luxor Szalon – melynek a helyén napjainkban már bankfiók található.

A Luxor Szalon egy 1978-as könyvben. Fotó: IPK Vállalat

DBKL

A Tisza-palota a Benyáts-áruházzal egy muzeális képeslapon

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

2026. október 21., szerda

A Sesztina

Debrecen egyik fogalommá lett családjának, valamint a cégüknek az alapítója Sesztina János, aki 1819 júniusában hozta létre a vaskereskedő vállalkozást a mai Piac utca 21. szám alatt. Ezt később a fia, Sesztina Lajos átköltöztette a 23. szám alatti szép, emeletes házba. Nyitókép: HBN, 1982

A kereskedelmi és vendéglátó-ipari múzeum képe

Az üzletet Sesztina Lajos halála után a fia, Jenő örökölte (aki 1869. június 14-én született), s a vaskereskedés az ő vezetése alatt élte a fénykorát. Ő 1893. XI. 11-én házasságot kötött Csanak Margittal, Csanak József fűszerkereskedő legfiatalabb lányával a Margit-fürdő dísztermében. A fenti képmásolatot Balázs Csaba osztotta meg az olvasóinkkal.

A Vasudvar-felirat a házon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sesztina Jenő nagyon sokat tett a városért, és megannyi közéleti tisztséget is betöltött. Amikor 1944-ben, a II. világháború során a sorozatos megszállások és támadások miatt a belváros is romokban hevert, a Sesztina Vaskereskedés pincéjét is sokan óvóhelynek használták.

Emlékek a múltból. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A nyaralóját 1897-ben építtette a barátjával, Tóth István építésszel a Nagyerdőben. A Sesztina házaspár ebbe a nagyerdei villájába húzódott. Az idős pár azonban ott sem tudta elviselni a háború borzalmait és a szovjet katonáktól állandóan elszenvedett lelki megaláztatásokat.

Ez vezethetett ahhoz a tragikus cselekedethez, mely során – a szintén a pincében rejtőző szakácsnő segítségével – október 21-én mindketten életüket vesztették. (Ami a szóbeszéd szerint azt jelenti, hogy a szakácsnő közreműködésével felvágták az ereiket...)

Egyetemi bölcsőde is volt. Fotó: Pathó Sándor, 1969

A Sesztina házaspárt először a villa kertjében temették el. Hamvaikat a későbbiekben a köztemetőbe szállították át, s a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Utolsó tulajdonosokként, Nagybákay (Rickl) Antal és a fiai, dr. Nagybákay Antal és dr. Nagybákay Péter vezették a céget.

A bolt 1982-ben. Fotó: HBN

A Sesztina Lajos Vaskereskedést 1949. október 14-én államosították. A műemlék épületben lévő patinás üzletet 1982-ben újították fel, ügyelve a tradíciókra (lásd a fenti képen). 1995. szeptember 6-ig vasboltként működhetett – ám végül az akkori tulajdonosa a bezárásáról döntött. Ezzel a 176 éves fennállása után megszűnt a legendás vasárubolt is.

A Sesztina-síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A családi villában az egyetem bölcsődéje kapott helyet, de immár ez is a múlt. A szebb napokat is megélt ingatlan évekig lakatlan volt, a Debreceni Egyetem 2021-re újította fel, és immár más intézményei működnek a falai között. Az elásott Sesztina-padok kimentéséről ebben a cikkünkben számoltunk be. A következő fotót Szijjártóné Bodnár Zsuzsanna osztotta meg az olvasóinkkal:

A Sesztina-üzlet dolgozói 1948-ban

A felújított villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. október 14., szerda

2027-ben már 200 éves a Nagytemplom

Debrecen első számú jelképe, a református Nagytemplom épülete 2027-ben már 200 éves. Az építkezés előzményei és okai közé tartozik, hogy 1802. június 11-én ismét tűzvész pusztította el a cívisváros kétharmadát. A lángok súlyos károkat okoztak az András-templomban és a Kollégiumban is (akárcsak sajnos a korábbi, még katolikus Szent András Templomban).

2026. X. 13. reggelén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagytemplom már akkor is az ország református társadalmának szimbóluma volt. Az új gyülekezeti hely első tervét, egy körtemplomot a nagyváradi mester, Éder Jakab alkotta meg. A második próbálkozás már Johann Weis műve, ami egy klasszicizáló, későbarokk, kéttornyú épület lett volna. A bírálók mindkettőt elutasították, ám mivel a – szintén épülő – Református Kollégium nagy sikert aratott, felkérték a tervezőjét, Péchy Mihályt, hogy a Nagytemplom tervét is ő készítse el.

Zoltai Lajos festményén az András-templom

A mester a terveket és a későbbi többszöri módosításokat ingyen, áldozatkészségből végezte el. Először például Éder Jakab terveit fejlesztette tovább egy monumentális körtemplom formájában. Végül a mai Nagytemplom megtervezésében (különféle okokból) szerepet játszott Rábl Károly, Thallher József és Köhler György is. Közülük az utóbbi szakember a két tornyot összekötő, kőbábos mellvédfalat találta ki a kupola nélküli épületrész ellensúlyozására. Debrecen ma is álló jelképe – a történetét bemutató egyházkerületi cikk szerint – 1827 júniusára készült el teljesen. Toronyzászlói Simonffy Sámuel előtt tisztelegnek, és a templomépítés befejezésének évszáma is olvasható rajtuk. Ugyanakkor a díszes kapuzárak motívumain az angyal, az oroszlán, a sas, a csillag és ember Máté, Márk, Lukács és János emlékét is őrzik.

Péchy Mihály első két terve az új Nagytemplom megalkotására

DBKL

Egy áttervezett terv makettje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

2026. október 11., vasárnap

Kék színű lett és szép a Svetits-bérház

Svetits-bérház 1930–2026. Fotó / repró: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Piac utca 43. szám alatt pompázik a különleges Svetits-palota, melynek immár végéhez közeledik a renoválása az önkormányzat Épített Örökség Felújítási Programja révén. Ezt kaptuk lencsevégre 2026. október 11-én. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Renovált reliefek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A szemközti egykori Hegedűs és Sándor-féle palotával szimmetrikus épületet a Tóth és Sebestyén Rt. építette 1930-ban a Patzó testvérek tervei alapján. A palotát a Svetits Alapítvány építtette, amelyet 1896-ban alapítottak Svetits Mátyás és felesége, Kojanitz Anna vagyonából. A ház érdekessége az U alakú főhomlokzata, továbbá a telkén befelé kialakított négy nagy különálló lépcsőházi egység is. Szintén idesorolhatók a Piac utcai főhomlokzat fenti két szélén azok a nagy, exkluzív tetőteraszok, melyek az ottani lakásokhoz tartoznak. A főutcai falakon különleges, már-már misztikus domborművek is sárgállanak. A most megosztott régi képet a Debreczen közölte 1930. IV. 20-án.

Az oldalak is megszépültek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink a környékről:

Rickl- és a Lábasház

Omnia Kávészalon

A Játékbolt

A Jobbágyból lett milliomos

Osztrák-magyar bank

Lux Alice szobrai

Szellemház az Arany Jánoson

A gofrizó a Centrumnál

Régi zenei könyvtár

Apollo Mozi

Sportszer

A Piac utcai páternoszter

Centrum Áruház

Gambrinus Étterem és Söröző

Kaszanyitzky

Kistemplom

A takarékpénztár toronytüzei

Az első gyorséttermünk

A Piac utcai hangyaszázad

DBKL

2026. szeptember 29., kedd

A Rickl- és a Lábasház (1792)

Debrecen két ősi, történelmi épületéhez, a Piac utca 39. szám alá látogatunk most. Süli-Zakar István könyve szerint az épületegyüttes elődje a XVI. században készülhetett. A dinasztiaalapító Rickl József Antal (1748–1811), pesti német kereskedő 1789-ben vette meg az itteni boltot, házat és telket. Állítólag kilépte a főutcát, hogy a közepén legyen az üzlete.

Fotók: Ruzicska Gyula

A hátsó udvarban lévő Lábasház legrégebbi részét is ő építtette 1792-ben. Ennek a mai szerkezete 1850 körül alakult ki, s a gyarmatáru-kereskedést szolgálta ki. Az első udvar után csörlős árumozgató raktárak, lentebb pedig kert és ecetház is volt. A Rickl-ház a Lábasháznak a bővítménye, amit az 1820-as években építtetett Rickl József Zelmos, aki a Török Császárhoz nevű fűszerkereskedést is vezette. A bolt mennyezetén egy cápapreparátum lógott, aminek szájában a segédek és az inasok az irataikat tartották. A közelmúltban a szépen felújított helyiségben vendéglő üzemelt, ma ismét Csipkerózsika-álomban szendereg.

Az ősi kalmár nagymódot hirdette a jellegzetes rézoroszlános tölgyfakapu is, ugyanakkor a patinás ház Szabó Magda „Régimódi történet”-ének is fontos színhelye. 1848 telén Petőfi Sándor itt cserélt kardot Rickl József nemzetőr főhadnaggyal. Az ereklyét a cári orosz megszálláskor a csatornában rejtegették, de aztán a II. világháborúban nyoma veszett. A Rickl-kereskedés 1913-ban szűnt meg, majd az épületet 1951-ben „államosították”. Az itt élő, utolsó Rickl-családtagot, Dax Matildot a mosókonyhába száműzték. Napjainkban a műemléki védettségű Lábasház sok évig üres, kiadó/eladó volt. Jó 30 éve a SZÜV Lícium Rt. újíttatta fel, s működött benne. Mára új tulajdonosa van, aki szépen rendbe tette, és vendéglátóhelyet alakított ki benne. A cikkünkben és az alábbi galériánkban bemutatott fotókat és az ingatlan történetét Süli-Zakar István dolgozta fel a cég által kiadott 1990-es, szép könyvben. Fotók: Archív, Hapák József, Ruzicska Gyula, Vass Attila Tamás.

DBKL

A felújított Lábasház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

2026. szeptember 24., csütörtök

A debreceni Kistemplom születése

A református Kistemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik jelképe a református Kistemplom a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán. A jellegzetes bástyaszerű épületet Csonkatemplomként is ismerjük, miután egy vihar megrongálta, majd pedig a „helyreállítók” eltávolították a toronysisakját.

A régi szép idők képeslapjai

A Kistemplom ma is álló falainak megépítéséhez 1719. szeptember 24-én kezdtek hozzá, és 1720 tavaszára már tető alatt volt a templom.

A torony alapjait 1722-ben kezdték lerakni, s 1725-ben húzták fel a két harangot, és helyezték el az óraszerkezetet. Az új torony rézgombját 1726. december 5-én tették fel.

A főutca 1907 előtt, Löfkovits Arthur üzletétől

Ugyanakkor alakították ki a hagymaformájú toronysisakot, amire magasra kinyúló, egy méter átmérőjű, aranyozott rézcsillagot tettek. A templomot az idők során újabb tűzvész, majd földrengés is károsította. Végül is megmaradt a régi épület és a torony, de ezeket új tetővel látták el. A templom külső formáját romantikus stílusúra változtatták meg.

A képet a Déri Múzeum kiállításán repróztuk

A kerítést lebontották, s a templom északi oldalán lévő telekrészt átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. Az ezért kapott 780 ezer téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azért, hogy azok bevételeiből fedezzék az új templom költségeit.

A Kistemplom már toronysisak nélkül

1907. április 19-én azonban erős szélvihar tépte le a toronysisak bádogjának egy részét. A presbitérium ideiglenes lapos tető építését határozta el, ami Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el. Ez azóta is megmaradt. 1925-ben ismét majdnem lebontották a Kistemplomot, ám Schulek Frigyes javaslatára a renoválás mellett döntöttek – ennek eredményeként 1928-ban tarthattak újra hálaadó istentisztelet a Kistemplomban.

A mai Kistemplom története képekben elbeszélve

Az alábbi múltidéző galériánk fotóit készítette: Csobaji Előd, Tulok Ferenc, Vass Attila Tamás. A régi másolatokat V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc töltötték fel a gyűjteményeikből a Facebook-oldalunkra. Reprintek: Csokonai Kiadó, TKK, Uropath.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

2026. szeptember 3., csütörtök

A régi szép Nagyállomás

Debrecenben a Tiszavidéki Vasút nevű társaság honosította meg a vonatközlekedést 1857-ben, amikor Szolnok felől Debrecenig megépült a cég első vasútvonala.

Az első indóház a Népkert felől

A vasutallomasok.hu adatai szerint a társaság az állomás vágányai fölé vonatfogadó facsarnokot (perontetőt) is emelt. Az alábbi galériánkban az első állomásépületet is bemutatjuk. Később a vasutat továbbépítették, s emiatt alig 40 évvel később már bővíteni kellett az épületet. A tervezéssel Pfaff Ferencet bízták meg. Az új tégla-üveg palota a nagyközönség számára 1902. július 14-én nyílt meg.

A pályaudvar és az Ispotály-templom. V. Pákozdi Károly Zoltán, köszönjük!

A főkapu körül hatalmas, kétszintes íves üvegfal tündökölt, ami mögött a jegyváltó előcsarnok működött. Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, de nem sérült meg helyrehozhatatlanul. Mégis az a döntés született, hogy lebontják. Kelemen László tervei alapján elkezdték felhúzni a ma is használatos felvételi épület. Az 1961. augusztus 20-án átadott komplexumot a régi palota elé építették. Az alábbi albumunk végén található is olyan fotó, amin az új állomás ablakából a régi épület látható.

A képet a debreceni postamúzeum kiállításán repróztuk

Nagyon szép volt a palota előtti, mediterrán jellegű park is. Ennek a helynek 1863-tól 1927-ig a Népkert volt a neve. Majd csak azt követően adták neki a Petőfi tér nevet. A mai Petőfi-szobor környékén a II. világháborúig egyebek mellett a Deák és a Hunyadi utcák húzódtak, és ott pompázott a nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálloda is.

Az iménti képpáron a vasútvonal létrehozásának debreceni évfordulós emléktáblája, valamint egy ritka képeslap idézi a szépséges múltat. Itt pedig akkor a nyílra kattintva a galériánk csodálható meg:

A fenti gyűjtemény képeinek fotósai, forrásai, adományozói: Csokonai Kiadó, Kubinszky Mihály, Ribiczeyné Karalyos Réka Judit, Tanka Gábor, Uropath, Uvaterv / Fortepan, Vasutallomasok.hu, Vértesi Ferenc, V. Pákozdi Károly Zoltán.

A képet a Debreceni dinasztiák című tárlaton repróztuk

A Napló 1961. május 9-i cikkében ez jelent meg: Debrecenben abban az évben a legnagyobb arányú épületbontási munka a Nagyállomáson indult meg. Ez az épület igen szilárd, annyira, hogy amikor a bontáshoz az elmúlt években hozzákezdtek, robbantással döntötték a falakat. (Folytatás a kép után.)

E belső képet Gálóczhi-Tömösváry Róbertnek köszönjük!

A cikk így folytatódik: Most, hogy az új állomás épülete befejezéshez közeledik és egy részében már meg is kezdődött az irodák áthelyezése, újra hozzáláttak a régi állomás épületének bontásához. Most azonban már nem alkalmazzák a robbantásokat, hanem a lassú, de az építőanyagot jobban kímélő csákányos módot alkalmazzák.

A síneknél. Fotó: Fortepan / Kókány Jenő, 1940

A cikk rámutatott: az épületanyag felhasználása tekintetében ugyanis az a döntés alakult ki, hogy a régi épületből kikerülő és igen jó minőségű, nagy szilárdságú téglákat újból felhasználják. Csaknem 30 családi házat fognak felépíteni belőle. Mi tesszük hozzá, hogy vajon hol állnak ezek a házak?

A teljes palota

DBKL

A Népkert a Nagytemplom és a Nagyállomás felől

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

Esti színek a Nagyállomásnál

Keresés ebben a blogban

2026. november 6., péntek

2026. november 4., szerda

2026. október 21., szerda

2026. október 14., szerda

2026. október 11., vasárnap

2026. szeptember 29., kedd

2026. szeptember 24., csütörtök

2026. szeptember 3., csütörtök