A haonon megjelent korábbi cikkem szerint az 1910. december 8-án született Karády Katalin 1940-ben még csak egy „haknibrigáddal” jött a cívisvárosba. A Csokonai Színházban lépett fel, de a műsorát a rádióban és a szemközti Angol Királynő Szálló hangszóróiban is sugározták. Elmondása szerint addig se Debrecenben, se vidéken soha nem járt, pedig a világot már beutazta. Beleznay Unger István visszahívta a teátrumba, s végül a tervezett két produkció helyett hármat kellett adni a hatalmas közönségigény miatt. Karády Katalin 1943-ban az Aranybikában lakott, és a hollywoodi sztárokhoz hasonlóan egy amerikai limuzinnal gördült be, óriási felhajtás kíséretében. Kétezer pengőért lépett fel, ami akkor egy kistisztviselő éves fizetése volt, és 6 ezer pengőért már házat lehetett venni. A színházhoz rendőrt kellett hívni, mivel az emberek összevesztek a jegyeken. A művésznő egyébként akkor és máskor se nyilatkozott a magánéletéről, de ezt leszámítva őszintén és kedvesen válaszolt a kérdésekre. Mégis, az elutazása után az addig őt dicsérő lapok is hirtelen szekálni kezdték. Az ellene felhozott kifogások között még az is szerepel, hogy mikrofonba énekel. Ugyanakkor a Debreceni Újság – Hajdúföld nevű orgánum amiatt is szidta, hogy „többször megsértette” a zsidótörvényt.
 |
| Karády Katalin 1940-ben. Fotók: Wikipédia |
Bakó Endre, a Karády-láz Debrecenben című könyv szerzője felelevenítette azt is, hogy a németek Karády Katalint és a vőlegényét, Ujszászy István tábornokot is elfogták. A férfit meggyilkolták, Karády Katalint hónapokig fogva tartották, megkínozták, és a fogát is kiverték. A legjobb barátnőjével, Frank Irma kalapossal 1950-ben disszidált több országon keresztül az USA-ba. Az itthon maradt hozzátartozóit kitelepítették, és az édesanyja bele is halt a megaláztatásokba. Karády Katalin a tengerentúlon egy kalapszalont vezetett, visszavonultan élt, és nem vállalt fellépéseket. 1990. február 7-én hunyt el. Bakó Endre irodalomtörténésztől tudjuk azt is, hogy Karády Katalin imádta a kalapokat, így nem véletlen, hogy egy kalapos volt a legjobb barátja. A filmbeli jelenetben is úgy tudta feltenni a kalapot, hogy megőrültek a nézők, s a frizuráját, öltözékét nagyon sokan utánozták. Pedig Karády Katalin ennél sokkal több volt, hiszen emberségből is megannyi dicső tettet mutatott, és például a lakásán bújtatta a megmentett zsidókat, köztük gyerekeket. Ezért a Világ Igaza kitüntetést is kiérdemelte.
Karády Katalin egy kőbányai, hétgyerekes, sváb családban született 1910-ben, és az eredeti neve Kanczler Katalin. Fiatalított magán, és azt állította, hogy 1912-ben látta meg a napvilágot. Szintén csalt azzal is, hogy szerinte 16 évesen ment feleségül Varga Dezső adótisztviselőhöz, hiszen valójában ekkor már 20 éves volt. Hat évvel később elhatározta, hogy színészetet fog tanulni, s ebben ösztönözte a későbbi menedzsere, Egyed Zoltán színházigazgató is, akinek nagy szerelme volt. Beiratkozott Aczél Annához, a Nemzeti Színház örökös tagjának a tanodájába is, és ott is hamar kiderült, hogy nagyon tehetséges. Ennek köszönhetően azt is elérték, hogy felléphessen Jób Dániel színházában, majd a Pesti és a Vígszínházban is szerepeket kapott. Az igazi áttörést Zilahy Lajos 1939-es filmje, a Halálos tavasz hozta meg a számára, hiszen a mű óriási siker lett, és az országos hírnevének köszönhetően még a kabarékban is ő volt a téma. Nem meglepő tehát, hogy Debrecenben is óriási érdeklődés mutatkozott iránta.
További portréink sok fotóval és reprodukcióval:
- Maksai János képei
- Józsa János munkássága
- Masits István festményei
- Dr. Vass Györgyi alkotásai
- Nagy Ferenc festményei
- Medveczky Géza munkái
- Sarkadi Dezső képei
- Szeifert Imre kiállítása
- Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
- A Művész Úr
- A szegények csodaorvosa: Tippai Benő
- Attila
- A vonatozás szerelmese, Bányai Sándor
- Tóth Pál idegenvezető
- A Sesztina dinasztia tragikus története
- „A” Kaszanyitzky
- A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
- Ady Endre és Kíváncsi Illi szerelme
- A debreceni arany ember - Steinfeld Mihály
- Varga István, a világválogatott kézilabdázó
- Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye
- A debreceni „Kossuth Lajos”
.jpg) |
| Jávor Pállal 1941-ben |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése