Debreceni Képeslapok: Tóth Árpád

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tóth Árpád. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 11., csütörtök

„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sesztina-villa, a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfora is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, s a nem profilból, hanem szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

2026. április 14., kedd

A szavak szobrásza, Tóth Árpád

Debrecen híres költője, Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon.

Az apja Tóth András szobrászművész, a Szabadságszobor alkotója volt. Családjuk 1889-ben költözött Debrecenbe. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Ispotály maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1892-től 1896-ig az Ispotály iskolájában tanult. Közelebbről ilyen a volt iskola egyik emléktáblája:

1892–1896. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád a mai Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. A palota melletti utca az ő nevét viseli.

Gimnáziuma és a Tóth Árpád utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1908-tól a Nyugat munkatársaként dolgozott, mely közölte a verseit. Bakó Endre irodalomtörténész, nyugalmazott főszerkesztő úgy nyilatkozott róla, hogy Tóth Árpádot még a XX. század eleji kettészakadt írótársadalomban is mindenki szerette.

Nagyerdei emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőben című verse, melynek idézete a nagyerdei emlékfalán olvasható, így kezdődik:
Körül
Minden csendesen, eltelten örül.
A napsütés vidám
S a forró, sárga ragyogásban
Minden vén tölgy egy víg, élő titán:
Emeli barna karját
Frissen az áldott égbe,
A szent, illatos, teli kékbe,
S rengeti fürtei zöld zivatarját.

Csend.
Kábult fülem hallani véli
A zengő, örök napot odafent,
Billió mérföldek éterén
Átszűrt, ájultfinom neszét.
Ó csend beszéde, szent csillagbeszéd!

Nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád 1928. november 7-én hunyt el Budapesten. Nevét Debrecenben utca, gimnázium, valamint nagyerdei emlékfal és szobrok is őrzik.

A TÁG épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád szobra (E. Lakatos Aranka műve) a Tóth Árpád Gimnázium előtt:

A TÁG-nál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Az eredeti emlékfal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 6., hétfő

Kezdődik a 2026-os költészeti fesztivál – íme a gazdag programkínálat

Debrecenben a hat napon át tartó 2026-os költészeti fesztivál április 7-én 17 órakor veszi kezdetét. A Méliusz-könyvtár által szervezett eseménysorozat nyitóprogramja a Piac utca 58. szám alatt lesz, ahonnan díjtalan város- és irodalomtörténeti sétán vehetnek részt az érdeklődők.

Tóth András két műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A keddi rendezvény főszereplője Tóth András szobrászművész, aki nem más, mint Tóth Árpád költőnek az apja. Az ő ma is látható és eltűnt alkotásai ismerhetők meg ezen az esten. Ugyanakkor Tóth Árpád személye azért is érdekes, mert április 14-én lesz a születésének 140. évfordulója. Természetesen ezen a napon is gazdag kínálat várja az irodalom szerelmeseit! A további programokat lásd az alábbi képekre kattintva:

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. március 6., péntek

Az 1529. március 6-án alapított Ispotály utolsó épülete

Debrecen egykori szegényháza, menedékhelye előtt egy önálló városrész is tiszteleg: az Ispotály. Az 1944-es bombázások miatt ezt a területet is úgy meggyötörte a sors, mint korábban a névadó intézet istápolására szoruló embereket. A fenti képeslapmásolaton a Nagyállomás korábbi palotája és a templomot is magában foglaló Ispotály látképében gyönyörködhetünk.

Ennyi maradt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ispotályt Boncz László alapította 1529. március 6-án, tehát korábban, mint ahogy pl. 1538-ban a Református Kollégium megkezdte a működését, vagy az Alföldi Nyomda 1561-ben. Az Ispotály akkor még eredetileg Boncz Lászlónak a Piac utcai házában működött, s menedékhelyet, szegényházat és betegszobákat is magában foglalt. Boncz László 1559-es halála után a városra szálltak az intézmény jogai, feladatai. Amikor a ferenceseknek távozniuk kellett Debrecenből, akkor a mai Dósa nádor téri kolostorukba telepítették át az Ispotályt. 1705-re azonban ezt kinőtték, így a Külső Ispotályba (a mai helyre) költöztették, ami akkor már 150 éves volt. Az Ispotály egyetlen megmaradt épülete a mai Raktár utcában (a felirat szerint a Déli sor 4. szám alatt), a mai Nagyállomás területén található, a kocka alakú vasúti bunker és a víztározó mellett. Hajdanán óvoda, iskola és szegényház is tartozott hozzá, és itt tanult Tóth Árpád, a későbbi költő is. A szintén az egykori intézmény nevét használó, közeli lakóparkban 2015 óta áll egy lakossági kezdeményezéssel állított, díszes kőoszlop is, ami a szétbombázott református templom emlékét őrzi.

Az emléktáblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. január 1., csütörtök

Ördögárok, Vekeri-kemping, Kálvin téri aluljáró, mentők, villamos színház... – 2026 jeles debreceni évfordulói

Debrecenben 2026-ban is megannyi jeles évfordulót ünnepelhetünk. Cikkünkben ezek közül idézünk.

Az Ördögárok Debrecenben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Január 6., 1766.: Fazekas Mihály költő megszületett.
Január 21., 1986.: a DMVSC női kézicsapata nyerte meg a Magyar Népköztársasági Kupát.
Január 31., 1961.: lófogat ezen a napon közlekedhetett utoljára a debreceni belvárosban.
Február 5., 1976.: a Dobozi-lakótelepen felavatták a Petőfi Emlékkönyvtárat.
Február 11., 1676.: a református gályarabok szabadulása.
Március 1. 1936.: Cs. Uhrin Tibor festő- és iparművész születésnapja.
Március 11., 1961.: elhunyt Sajó István art deco építész.
Március 16., 1911.: Debrecenben megindult a villamosközlekedés.
Április 14., 1886.: Tóth Árpád költő világra jött Aradon.
Április 25., 1996.: a Tímárházban állandó kiállítás nyílt a mesterség történetéről.
Április 30., 1976.: átadták a Vekeri-tavi pihenőközpontot.
Május 1., 1976.: Menyhárt József festő, grafikus, a Déri Múzeum restaurátora elhunyt.
Május 7., 1766.: Budai Ézsaiás református püspök megszületett.
Június 14., 1906.: megalakult a Debreceni Mentő Egyesület.
Június 25., 1986.: átadták az Ördögárok rekonstruált szakaszát a külső Vámospércsi úton.
Július 1., 1986: megnyílt a kerekestelepi kemping a strand mellett.
Július 14., 1986.: lezárták a Nagytemplom előtti aluljárót.
Július 25., 1906.: Debrecenben megnyílt a villamos színház a szénapiacon.
Július 30., 1911.: megnyílt a Debrecen–Nyírbátor-vasútvonal.
Augusztus 3., 1986.: megnyílt a 47. kemping-világtalálkozó a Vekeri-tónál 6500 vendéggel.
Augusztus 6., 1626.: megkezdődött az András-templom falainak felépítése.
Augusztus 14., 1976.: Holló László festőművész Debrecenben elhunyt.
Augusztus 19., 1976.: megnyílt a Csapó utcai vásárcsarnok.
Augusztus 19., 1976.: átadták a városi sportcsarnokot a Szabadság útján.
Augusztus 20., 1966.: az első virágkarnevál napja.
Augusztus 20., 1966.: átadták a Kinizsi Sörözőt.
Augusztus 20., 1961.: a Nagyállomás modern stílusú főépületének megnyitása.
Augusztus 23., 1961.: a nagyhegyesi gázrobbanás, amelynek tüze Debrecenben is látszott.
Augusztus 26., 1821.: befejeződött az új Nagytemplom keleti (második) tornyának építése.
Augusztus 29., 1986.: átadták a könnyűipari szakmunkásképzőt a Sétakert utcában.
Augusztus 31., 1996.: a Tóth Árpád Gimnázium új iskolaépületét ünnepélyesen felavatták.
Szeptember 4., 1876.: Hajdú vármegye létrejött, s ezzel a korábbi Hajdúkerület megszűnt.
Szeptember 26. 1946.: feloszlatták a debreceni internálótábort.
Október 1., 1911.: megnyílt a Meteor Mozi.
Okt. 23., 1956.: Debrecenben is kirobbant a forradalom, este a karhatalom a tömegbe lőtt.
November 4., 1956.: a szovjet invázió és a megtorlások kezdete.
November 6., 1901.: Debrecen és Budapest között létrejött az első telefon-összeköttetés.
November 7., 1936.: Józsa János festőművész születésnapja.
November 15., 1871.: Baltazár Dezső református püspök megszületett.
November 16., 1786.: Hatvani István, a Debreceni Kollégium professzora elhunyt.
December 1., 1956.: a Néplapból lett Hajdú-bihari Napló első számának megjelenése.
December 11., 1936.: Szilágyi Endre magánvállalkozó beindította Debrecen első helyi buszközlekedését a belváros és a Nyilas-telep között.

Szilágyi Endre az első buszával. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

2025. június 10., kedd

„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve ma 91 éves

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

2025. április 14., hétfő

Ma 139 éve született a szavak szobrásza, Tóth Árpád

Debrecen híres költője, Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon.

Az apja Tóth András szobrászművész, a Szabadságszobor alkotója volt. Családjuk 1889-ben költözött Debrecenbe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Ispotály maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1892-től 1896-ig az Ispotály iskolájában tanult. Közelebbről ilyen a volt iskola egyik emléktáblája:

1892–1896. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád a mai Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. A palota melletti utca az ő nevét viseli.

Gimnáziuma és a Tóth Árpád utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1908-tól a Nyugat munkatársaként dolgozott, mely közölte a verseit. Bakó Endre irodalomtörténész, nyugalmazott főszerkesztő úgy nyilatkozott róla, hogy Tóth Árpádot még a XX. század eleji kettészakadt írótársadalomban is mindenki szerette.

Nagyerdei emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőben című verse, melynek idézete a nagyerdei emlékfalán olvasható, így kezdődik:
Körül
Minden csendesen, eltelten örül.
A napsütés vidám
S a forró, sárga ragyogásban
Minden vén tölgy egy víg, élő titán:
Emeli barna karját
Frissen az áldott égbe,
A szent, illatos, teli kékbe,
S rengeti fürtei zöld zivatarját.

Csend.
Kábult fülem hallani véli
A zengő, örök napot odafent,
Billió mérföldek éterén
Átszűrt, ájultfinom neszét.
Ó csend beszéde, szent csillagbeszéd!

Nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád 1928. november 7-én hunyt el Budapesten. Nevét Debrecenben utca, gimnázium, valamint nagyerdei emlékfal és szobrok is őrzik.

A TÁG épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád szobra (E. Lakatos Aranka műve) a Tóth Árpád Gimnázium előtt:

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2024. október 23., szerda

Árpád téri és Egyetemi templom, Szabó Magda, Csokonai Színház, Sesztina-pad, Hatvan utca – a Ti fotóitokon

Debrecen közelmúltjáról és jelenéről ismét sok szép felvételt kaptunk Kedves Olvasóinktól. E képek közül válogatva, elsőként az Árpád téri templom fotóját osztjuk meg Masits Istvánnak köszönhetően. A második jelenet az Egyetemi templomot örökítette meg, és Balázs Sándor Nagy készítette.

Szabó Magda főtéri szobráról Gergely Szekeres Erika mellékelt képet, míg az író édesanyjának, Szabó Elekné Jablonczay Lenkének a köztemetőben lévő sírkövét E Rudolfné Jéger fotózta le.

Gáspár János három fotóját is csatolta a hozzászólásaihoz. Az első mellé azt írta, kérdezve, hogy hol van a Nap a Csokonai Színház címeréből.

A második képen a nagyerdei Tóth Árpád-emlékmű mellett felállított Sesztina-padot kapta lencsevégre. A pad 10 évig el volt ásva a közelben található „Titkos-tónál”.

Gáspár Jánostól egy régebbi fotót is kaptunk. Ezen az a harckocsi látható, amit 2016-ban állítottak ki a Hatvan utcán, mégpedig az 1956-os forradalom 60. évfordulóján.

Az utolsó felvételünket ismét Masits István készítette, nevezetesen a Kossuth utca 11. szám alatti épületről. Köszönjük ezt is! Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel érdekében a dkepeslapok@gmail.com címre!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy

amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2024. június 21., péntek

Sikerült! Közbenjárásunkra kiásták végre a 10 éve betemetett nagyerdei 120 éves Sesztina-kőpadokat

A debreceni Parkerdő 2013–14-es átépítésének egyik érthetetlen tette, hogy betemették azokat a patinás kőpadokat, amik a sokak által Titkos-tónak nevezett területen álltak. A Debreceni Képeslapok jelezte a problémát a polgármesteri hivatalnak, azt kérdezve, hogy van-e lehetőség a nevezetes relikviák kiásására és újbóli, méltó kihelyezésére. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Egyúttal arról is értesítettük az önkormányzatot, hogy olvasóink között olyan is van, aki felajánlotta az ingyenes közreműködését, fizikai munkáját a rendezés érdekében. Hónapok teltek el, mígnem kedvező változásról (válasz híján) végre a 2024. június 21-i terepszemlénken értesültünk: az egyik kiszabadított kőpadot a költő Tóth Árpád 2024-ben 90 esztendős emlékművénél állították ki, a többi pedig egyelőre az eredeti helyén van, azonban részben már szintén kiásva.

Mindez azért örömteli, mert a szép kőpadok Debrecen egyik jótevőinek, a cívisvárosért nagyon sokat tett Sesztina családnak a síremlékéhez tartoztak eredetileg, és 1905-től a Kossuth utcai temetőben álltak. Sesztina Jenő a családi hamvakat és a síremléket 1936-ban, a régi temető bezárása miatt szállíttatta át az 1932-ben megnyílt Debreceni Köztemetőbe. Sesztina Jenő a síremlék négy kőpadját a városnak adományozta, és azokat a nyaralójukkal, a Nagyerdei körúti Sesztina-villával szemközti erdőrészen helyezték el a kirándulók szolgálata érdekében.

A padok a 2013–14-es átépítésig voltak láthatók és használhatók. Mindez az Oláh Gábor – ugyancsak a közbenjáráunkra rendbetett – mellszobrát is tartalmazó kis téren elhelyezett pad talapzatán is olvasható immár egy fémtáblán. Magazinunkban pedig legutóbb itt mutattuk be a Sesztina-padok gyalázatos állapotát.

DBKL

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Keresés ebben a blogban

2026. június 11., csütörtök

2026. április 14., kedd

2026. április 6., hétfő

2026. március 6., péntek

2026. január 1., csütörtök

2025. június 10., kedd

2025. április 14., hétfő

2024. október 23., szerda

2024. június 21., péntek