A képzőművész a vele készített 2001 januári interjúmban is aggodalmának adott hangot a városcímer földre helyezése, a védtelensége és kiszolgáltatottsága miatt. A címert 2000 novembere és 2001 májusa között készítette napi hat–nyolcórai munkával, és a címerrészhez is 24-féle színű, csaknem 180 ezer darab apró üvegelemet kellett felhasználnia. Fotók: © Debreceni Képeslapok
A műemlékvédelmi világnap előtti napon, 2023. április 17-én is tapasztalhatták a korzózók, hogy egy nő és egy kislány hosszasan időzött a címeren (lásd a felső fotónkon), s közben a nő a lábával böködve mutogatta a „barikát” a talpuk alatt. Az eset sajnos mindennapi, és az se példa nélküli, hogy bringások is hajtanak át a címeren, vagy simán ráugratnak. Felháborító módon van, aki arra hivatkozik, hogy „nincs kiírva, hogy rálépni tilos”. Mindezek miatt is fogalmazódik meg a kérdés immár nem először a címeres képzőművészeti alkotás kapcsán, mely a térburkolatban fekszik, ráadásul elkerítetlenül: helyes-e az, hogy rá lehet lépni, és megengedhető-e, hogy ezáltal sokan bűntudat nélkül rá is lépnek ?!
 |
| A Kossuth téri városcímer melletti virágágyás és Kossuth-szobor se mindig marad érintetlen, sőt, a minap a Nagytemplomot is fémtolvajok rongálták meg. (A felvételt 2023. április 17-én készítettük.) Fotók: © Debreceni Képeslapok |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
