Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szobor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szobor. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 8., vasárnap

A Mackós kút

Kovács Ildikónak a képet köszönjük!

Debrecen kedvelt köztéri képzőművészeti alkotása a Mackós kút, amit Medgyessy Ferenc szobrászművész készített. A szobor a Régi Városháza mögötti kiserdőben állt évtizedeken át.

A Mackós kút még a parkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városháza, valamint a Kis Orbán-ház mellett, sőt a járdák mentén is azonban kivágták a fákat a mostani mélygarázs megépítése miatt. Azt, hogy mennyi fa volt itt, a két első fotó is érzékletesen szemlélteti. A Mackós kutat 2023 decemberében állították fel újra, de már a Sas utca közepén, ahol egyfajta teret alakítottak ki pl. gyepszőnyeggel és ferde villanyoszlopokkal.

A Mackós kút a fakivágás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Mackós kút az új helyén itt ismerhető meg. A maci budapesti ikertestvérét ebben a cikkben mutattuk be tüzetesebben.

A maci 2018 augusztusában. Fotó: © Újvárosi Ildikó

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. november 6., péntek

A felszabadulási emlékmű a debreceni főutcán

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

Debrecen főutcáján immár csaknem 60 éve áll a felszabadulási emlékmű, amit a Debreceni család címmel is szoktak illetni. Ez az egyetlen köztéren hagyott alkotás a „munkásmozgalmi szobraink” közül.

A meghívót Kathi Ferencnek köszönjük

Pátzay Pál alkotását 1967. november 6-án délelőtt avatták fel a Vörös Hadsereg útján. A kompozíció talapzatán eredetileg a „Debrecen népe jövendőjével köszönti felszabadulását” felirat szerepelt.

Pátzay Pál a  makettel. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az átadás dátumából kiderül, hogy a kompozíciót valójában a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulóján leplezték le, ugyanis Debrecent 1944. október 19-én „szabadították fel” a szovjetek. A talapzaton is feltüntetett évszámok a felszabadulás mellett a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára is utaltak.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969 

„A szovjet csapatokat és a békés jövőt üdvözlő debreceni család” meglepő módon ma is megvan. A belvárosi korzó ezredfordulós kialakításakor csupán arrébb helyezték egy alacsonyabb talapzatra.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

A szobor helyén korábban egy szovjet obeliszk állt, szintén az Aranybikával szemben. Ezt a művet a nagyerdei Köztemető szovjet parcellájába vitték.

Az obeliszk. Fotó: Fortepan / Márton Gábor, 1965

Pátzay Pál szobrászművész Debrecenben található, másik alkotása a Kígyóölő címet viseli. Ennek a kompozíciónak a története ebben az összeállításunkban tekinthető meg. Ő készítette a Kossuth utcai harckocsis emlékművet is, erről a műről itt írtunk.

A szoborcsoport 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 31., szombat

Az újkerti Szöcske


Debrecen egyik legkülönlegesebb szobrát, az állatokat bemutató kevés mű egyikét, a hatalmas Szöcskét 1987. október 6-án avatták fel az Újkerti lakótelepi Lehel utca parkjában, a szánkózódomb mellett. A rovart ugrásra készülve ábrázoló kompozíciót Algirdas Bosas litván képzőművész készítette egy hajdúböszörményi alkotótábori terve alapján. Sajnos időnként szefósok ezt is összefirkálják, pedig igazán nem szolgált rá – annál is inkább, mivel a Szöcske szobor 2027-ben már 40 éves lesz! Az Újkert másik híres műve, a Fémforgó itt ismerhető meg. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A HB Napló, 1987. október 7-i cikke

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

Az ugrólábak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 26., hétfő

Gróf Tisza István miniszterelnök szobra

A Debreceni Egyetem alapítójának, a cívisváros egykori diákjának, gróf Tisza Istvánnak a szobra immár az oktatási intézmény főépülete előtt áll: az alkotást ide helyezték át, és avatták fel ünnepélyesen 2016. október 31-én.

A leleplezés után. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A néhai miniszterelnököt (1861. április 22. – 1918. október 31.) ábrázoló bronzalakot Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette. A mű 1926. október 26-tól az orvostudományi egyetem központi palotája előtt volt, s 1945 áprilisában diákok döntötték le. Aztán a Déri Múzeumban őrizték az ezredfordulóig, amikor a városvédő egyesület kezdeményezésére került vissza a Nagyerdei körútra. A szobrot 1926-ban mások mellett Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Magoss György polgármester avatta fel. Az alábbi képeken jobb felső sarok: Ferenc József és Tisza István. Jobbra lent: Gróf Tisza István szobra 1945-ig állt az orvospalota előtt.


Ez azonban továbbra is csupán ideiglenes hely volt, mivel az igazi szándék már a kezdetekkor is az volt, hogy a merényletben elhunyt gróf Tisza István szobra az egész egyetem főépülete előtt álljon. Ez a főépület 1932-ben készült el, tehát 14 évvel később, mint az orvosi.


Kilencven év után azonban a kompozíció – amit Győrfi Lajos restaurált – a hallgatói önkormányzat kezdeményezésére immár az őt megillető téren tekint le az utókor emberére. (A fenti archív képeket az avatás előtti konferencia tárlatán repróztuk.)

A képet Kenyeres Ilona küldte. Fotó: Tóth Gyula

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az avatás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. október 25., vasárnap

A Professzor


Debrecenben 1971 július végén állították fel az egyetemi telepen, a természettudományi kar új épülete felé vezető út mentén álló hatalmas tölgyfa lombjai alá Hatvani Istvánnak,a debreceni Kollégium egykori kiváló professzorának (1718—1786) életnagyságon felüli bronzszobrát, Varga Imre budapesti szobrászművész alkotását. Dr. Kádár Zoltán korabeli cikke (lásd múltidézésünk végén) rámutat: Varga Imrét a korábbi munkássága szinte „predesztinálta” arra, hogy ő készítse el ezt a szobrot. A művész úgy mutatja be a professzort, amint karosszékében ülve maga elé néz, mellette asztal, rajta könyv és gyertya, a szellemi és a mesterséges fény jelképei. A szobor beállítása szinte meghökkentően természetes, az Élet közvetlenségét árasztja, ezt a természetességet még a megfelelő környezet is nagymértékben fokozza. Varga Imre nem a fiatal tervekkel, újító gondolatokkal teli tudóst mutatja be, aki önemésztő lelkesedéssel akarja a korszerű tudomány eredményeit városában meghonosítani, nem: A művészünk az idős, élete végén járó professzort úgy mutatja be, mint aki sokat csalódott az emberekben, a kicsinyesség, a szűklátókörűség, a „babonák és a botorság” miatt. Azt a tudóst látjuk itt, aki fényt, tudást, haladást akart hozni Debrecenbe fiatalok és felnőttek számára egyaránt, s végül mégis tapasztalnia kellett, hogy a jó szándékait félremagyarázzák, s fényes alakját a babonák, boszorkányság sötétségébe burkolják. Ám a keserű, kiábrándult vonások figyelmeztetnek is: az új, nagy igazságok győzelme csak rögös utakon át, szenvedések árán valósulhat meg olyan társadalomban, ahol nem a közösségért való munka alapján ítélnek – fogalmaz. Nyitókép: Fortepan / Kriss Géza, 1980

A Prof. 2026. X. 25-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026. október 25-i ottjártunkkor örömmel állapítottuk meg, hogy megszépült a szobor. Ez azért is időszerű, mert 240 éve hunyt el Hatvani István, a szobrát pedig 55 esztendővel ezelőtt állították fel itt.

Tisztán és fényesen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

Kirándulókkal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 23., péntek

A IV. Károly király által felavatott orvospalota

Debrecenben október 23-án nem csak az '56-os forradalom kitörésére emlékezünk. 1918-ban ugyanis szintén ezen a napon avatták fel az orvostudományi egyetem addig elkészült főépületét.

A főépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez utóbbit Korb Flóris tervezte, aki az 1932-ben átadott Tisza István Tudományegyetem (a mai Debreceni Egyetem) központi palotáját is megalkotta. Az orvostudományi egyetemet IV. Károly király és a neje, Zita királyné avatta fel, akik vonattal érkeztek a Nagyállomásra. Márk Endre polgármester fényes fogadtatással készült, s a megérkezésükkor a katonazenekar a Gotterhalte-t játszotta.

A Debreczeni Képes Kalendáriom térképe

Aztán a díszvendégek ötösfogaton utaztak a Nagyerdőbe. (Ez a nevezetes kocsi állítólag ma is megvan, s ez vonult fel a virágkarneválon is...)


A krónikák szerint a királyi látogatásnak a szakszervezetek nem örültek, mondván, hogy ,,az évek óta zajló háború, nincstelenség a Habsburgok miatt is van, s ezek leszármazottait akarják most ünnepelni?" A szervezett munkások tehát nem gyarapították a közönséget a felvonulásokon, főként a Ferenc József úton. (Forrás: Korok, emberek. MSZMP, 1976.)

A képmásolatokat Vekerdi Károlytól kaptuk

Az épület előtt nem mellékesen egy szobor állt, mégpedig a Tisza István miniszterelnököt ábrázoló alkotás. Ezt később a történelem viharában ledöntötték, s majd csak az ezredfordulón állították fel újra, de már az elméleti tömb mellett. A műnek 2016. október 31-től az Egyetem tér észak-nyugati sarkán van az új helye.

A főépület díszkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

IV. Károly. Fotó: Wikipédia

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 17., szombat

Amikor még kiserdő volt a Régi Városháza mögött

A letarolás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Szent István „parkot” és az alatta kialakított négyszintes mélygarázst 2024. január 26-án adták át. A Dósa nádor tér és a Kossuth utca közötti placc minden bizonnyal az államalapító királyunk közeli szobráról kapta a nevét. Az első kép még a 2022 tavaszi építéskezdés előtt mutatja a romantikus zugot a kiserdővel. A fákat, bokrokat mindet kivágták a ház mellett és a járda vonalában, s lebontották a kiugró épületrészt is. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

2020 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városháza, illetve a Kis Orbán-ház melletti Szent István parkot tehát a mélygarázs tetején és a kivágott fák helyén csinálták meg. A Mackós kutat 2023 decemberében állították fel újra a Sas utcán, de már a tér közepén, ahol gyepszőnyeget, ládás fákat, ferde lámpaoszlopokat és járdaköveket is letettek. Korábban azt a tervet is többször hallhattuk, hogy az új füves mezőre egy irodaházat fognak építeni EU-s pénzből. A következő fotón már napjainkban látható a terület a kút és növények nélkül.

A zöldterület helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Minden növényt kivágtak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. szeptember 7., hétfő

Varga István kézilabdázó, a Debreceni Dózsa világválogatott átlövője

A Debreceni Dózsa és több más hazai és külföldi sportklub kézilabdacsapatának néhai nagyszerű játékosa, Varga István 1943. szeptember 7-én látta meg a napvilágot Abonyban, és 2014. december 6-án hunyt el Debrecenben.

Varga István és a Dózsa. Fotók: Kapitány István

Szülővárosában a 80. születésnapja alkalmából rendezett gyönyörű emlékünnepségen a nevét viselő abonyi sportcsarnok előtt leleplezték a kiváló sportolót ábrázoló szép szobrot. Az abonyi tisztelgésen a fantasztikus teljesítményeket elérő Varga István  életútjának méltatásában elhangzott:

Varga István a szülővárosában, Abonyban kezdett kézilabdázni, majd a katonai szolgálata teljesítése után, 1965-ben a Budapesti Honvéd játékosa lett. Négyszer nyert bajnoki címet a csapattal, amellyel a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a döntőbe is bejutottak az 1965–1966-os kiírásban. Pályafutásának legsikeresebb éveit a Debreceni Dózsában töltötte. 1972 és 1979 között hatszor lett a magyar bajnokság gólkirálya, 1975-ben az év férfi kézilabdázójának választották. 1982-ben külföldre szerződött, s végül 1988-ban fejezte be az aktív pályafutását. Dolgozott kisebb német csapatok mellett, 1992-ben pedig hazatért Debrecenbe, de később edzősködött Kiskőrösön is. A magyar válogatottban 126-szor lépett pályára, és sok világversenyen mutathatta meg a képességeit. 1972-ben tagja volt a müncheni olimpián nyolcadik helyezést elért csapatnak, amelyben hat mérkőzésen 32 alkalommal volt eredményes. Négy évvel később, a montreali olimpián a magyarok a hatodik helyen zártak, Varga öt mérkőzésen huszonegy alkalommal volt eredményes. A pályafutása alatt két világbajnokságon vett részt, 1967-ben és 1970-ben is a 8. helyen végzett a magyar csapattal. Korosztályának nemzetközi szinten is az egyik legkiemelkedőbb játékosaként Európa-válogatott és világválogatott is volt. A magyar nemzeti csapatban 882 gólt jegyzett, s a hazai bajnokságban olyan rekordot ért el, melyet talán soha nem tudnak megdönteni: az idény 26 meccsén 294 gólt szerzett. Karrierje végén, légiósként elkápráztatta még a német publikumot is, és dolgozott a Nemzetközi Kézilabda Szövetség ellenőreként is. Itthon Göncz Árpád államelnöktől átvehette a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje kitüntetést, Debrecen városa pedig Hajós Alfréd-díjjal értékelte a csodálatos pályafutását. Olyan nagyszerű játékos volt, aki példaként szolgálhat nemcsak a mai és a jövő generáció kézilabdázói előtt, hanem minden sportembernek.

Varga István csapata, a Debreceni Dózsa az ő hathatós közreműködésével is 1975-ben lett a bajnokság győztese, majd pedig 1979-ben a Magyar Kupát is elhódította a cívisvárosi gárda. 



Varga István a civil életben a lakóhelye környezeti állapotára is igényes volt. Így ennek eredményeként az ő fellépésének is köszönhető például, hogy a lakossági aláírásgyűjtés nyomán nem vágták ki a Fényes udvari kiserdőt. Emlékét nem feledjük, nyugodjék békében!

A bajnokcsapat. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!