Old timer VW-k a főtéren

Debrecen főterén szép retro Volkswageneket csodálhattak meg a korzózók 2026. július 25-én. Ekkor készítettük a képeinket a Replika-koncertre menet. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A Nagytemplomnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi videót is ekkor vettük fel:

A kiállítást a „Debreceni Bogarasok” csoport rendezte, amely a Debreceni Cruise Night 10. évfordulóját ünnepelte ily módon. Nézzük is tovább a fotókat a színpompás old timerekről és nagyobb társaikról!

Az Aranybikánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pazar személyautók és kisbuszok nem kis feltűnést keltettek. Érdekes, hogy manapság mintha már nem gyártanának ennyi igazán színes autót.

A nagy érdeklődés miatt nehéz volt olyan pillanatot lencsevégre kapni, amikor nem takarja sokadalom a patinás kocsikat. Az alábbi két szépséget is sikerült így megörökítenünk:

Fehér páros. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azon kicsit csodálkoztunk, hogy miért a közlekedő villamosok sínei mellett sorakoztak föl a kocsik, s miért nem például a Nagytemplom előtt elterülő tágas rendezvénytéren. Ez biztonságosabb, jobban körbejárhatóbb lett volna, és úgy a Nap se szemből süt.

Na de oda se neki, így is szuper program volt ez a VW-bemutató!

Nem csak Bogarak voltak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Veterán autók a 2024-es virágkarneválon
• Buick Skylark a Simonyin
• Oldtimer-parádé a Bem téren
• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A 31-es buszok emlékére
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 40 éve trolival
• A Malév debreceni reptere
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Debrecen közlekedése az 1970-es években

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az Aranybika új szárnya (1976)

Az Aranybika. Fotó: Csobaji Előd, 1979

Debrecenben évek óta felbukkan az a hír, hogy az Aranybika Szálloda új szárnyát lebontja a jelenlegi tulajdonosa. Emiatt mutatjuk be most az épület történetét.

A „megfelelő hozzáépítés” érdekében

A hotel új szárnyát az észak felől szomszédos régi kis házak helyén építették fel, miután ezeket a korábbi épületeket 1973 tavaszán három robbantás alkalmazásával lebontották.

A jobb szélső épületsávot is lebontották. Fotó: Horváth, 1962

A korabeli fotók és cikkek tanúsága szerint az Aranybika északi oldalából is lebontottak egy sávot, az új részt pedig 1976 nyarától adták át több lépésben.

1976. augusztus 5., HBN

A kibővített Aranybikában már összesen 600 vendég kaphatott szállást. A hatemeletes új szárny földszintjén Malév-iroda, fodrászat, önkiszolgáló étterem, trafik, valutabolt és két bár is helyet kapott.

Az új szárny egy szobája. Fotó: Pathó Sándor, 1977

Kapcsolódó összeállításaink sok szép régi fotóval:

• Az Aranybika
• A lefaragott Bika és a Zsolnay-szökőkút
• A Víg Mozi
• A Bika melletti épületsor lerobbantása
• A „mennyek kapuja” a Bika mellett
• Az Aranybika kistestvére a Széchenyin
• Luxushotelek a régi belvárosban
• A Bika melletti lebontott házak
• Unió Áruház
• Kinizsi Söröző
• Az Aranybika törökfürdője
• A főtéri Sellő

1976. október 20., HBN

Íme egy szuper fotó az új szárny építéséről is:

Bontás után építés. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1975

Ez pedig az egykori fodrászat neontáblája:

Ma már ez sincs meg. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

1976. szeptember 8., HBN

Debreceni ünnepi programok 2026. március 14–15-én

Debrecenben a nemzeti ünnep napján, 2026. március 15-én a Déri Múzeum és tagintézményeinek minden kiállítása díjtalanul tekinthető meg – tájékoztatott az intézmény a honlapján. Az ünnep alkalmából tartandó további programokat az alábbiakban ismertetjük (forrás: városháza).

A Déri Múzeum. Fotó: © Debreceni Képeslapok

MÁRCIUS 14. 18 óra: fáklyás felvonulás a Városháza – Kossuth tér – Emlékkert útvonalon. Közreműködnek: Bíró Zenekar, Debreceni Népi Együttes, a Hortobágy Néptáncegyüttes és Papp István, a Csokonai Színház színművésze. 20 óra: forradalmi szabad bál a Debreceni Hajdú Táncegyüttes székházában (Hatvan utca 32. szám). MÁRCIUS 15. 8.30 óra: térzene a Kossuth téren. 9 óra: az országzászló felvonása katonai tiszteletadás mellett a Kossuth téren. 10 óra, Petőfi tér: „Esküszünk...” címmel ünnepi megemlékezés és koszorúzás, Közreműködik: a Bérletszünet, a Csokonai Színház színészzenekara. 10.30 óra: ünnepélyes masírozás, az 1849-es debreceni események megelevenítése. Helye: Petőfi tér – Piac utca – Kossuth tér. 11 óra, Kossuth tér: „Lelkem istene a szabadság” címmel ünnepi megemlékezés és koszorúzás. Beszédet mond: Papp László polgármester. A műsorban közreműködnek a Csokonai Színház színművészei, a Debrecen Helyőrségi Zenekar, valamint Heit Lóri és Zenekara. 12–16 óra: családi és kézműves programok. 1848–49-es honvédegyenruha- és fegyverbemutató. Vezetett városházi séta: 13 és 15 órai kezdettel a városházán (Piac utca 20. szám). 15 óra, Református Nagytemplom: ünnepi Csokonai-társalgó: „Az ezeréves magyar szabadság”. Közreműködnek: Juhász Anna irodalmár és a Bérletszünet színészzenekar. 16 óra: „Talpra, magyar, hí a haza!” címmel debreceni néptáncegyüttesek és a Bürkös Zenekar ünnepi műsora a Kossuth téren. 17 óra: az országzászló levonása katonai tiszteletadás mellett a Kossuth téren.

Debreceni huszárok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Aranybika

A nagyszálló az 1970-es évek elején. Fotó: Tulok Ferenc

Debrecen mai jelképeinek egyike ez a fantasztikus palota. 

A Hotel Aranybika 1961-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Világhírű az alkotója is, hiszen hazánk első olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd (1878. február 1. – 1955. november 12.) vezette a Villányi Lajossal alkotott tervezői párost. Másik közös szép művük Debrecenben a hallássérültek intézménye.

A Bika hallja 1967-ben. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor

A szecessziós–eklektikus épületegyüttes Bika Bálintról kapta a nevét, akinek a családja 1536 óta élt Debrecenben.

Fenti képünk tanúsága szerint napjainkban igencsak lehangoló állapotban van a Bika és a mellette szomorkodó, egykori Víg Mozi).

Telefonkábel-fektetés 1931-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az akkori kőházas telküket megvette a város, majd 1699-ben fogadó nyílt benne. A mostani hotel elődjéről képek lentebb láthatók...

1930 körüli légi fotó: Déri Múzeum Fotótára

A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A cukrászat dolgozói 1968-ban. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az Arany ,,titulust" 1810-ben adták neki.

A cégér a hotel főkapuján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akkor ugyanis a rézzel bevont, kovácsolt bikacégért elhelyezték a már emeletesre bővített házon.

A fotót a malomparki tárlaton repróztuk

A hotel előző, a mostaninál kisebb épületegyüttesét Steindl Imre tervezte.

A Steindl Imre által tervezett hotel (1882). Reprint: Uropath

Gyönyörű képeslapok készültek a Bikáról ebben az időben is!

A Piac utca látképe 1900 és 1907 között. Reprint: Uropath

A kis míves tornyú szálló épületét tervező híres szakember, Steindl Imre nevéhez nem mellékesen az Országház megtervezése is  fűződik.

Élet a régi Bikánál 1910-ben, Thaisz Arthur korabeli képeslapján

Az 1882-ben átadott, pazar neoklasszicista hotel rendelkezett az akkori igényeknek megfelelő minden földi jóval és szépséggel.

A Bika látványa 1971-ben. Fotó: Fortepan, Inkey Tibor

Végül azonban már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem hamar el is avult, ugyanakkor pedig sajnos tűzkárokat is el kellett szenvednie.

A Bika sörcsarnokkal is felszerelt előző épületét 1913-ban bontották le.

Az újonnan átadott hotel. Szerző: Ismeretlen

Fotó: Tulok Ferenc / Képzőművészeti Alap

Reprint: Uropath

Hajós Alfréd és Villányi Lajos új luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő esztendő derekán adták át. A másik közös debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg.

A Bika étterme 1971-ben. Fotó: Fortepan, Inkey Tibor

A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg, valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a vendégseregnek.

A hall az 1970-es évek végén. Fotó: Megyei Tanács / IPK Váll.

A palota mögött kapott helyet a Bartók Terem, az alatt pedig a Víg Mozi. A tervezőpárosnak egyébként Debrecenben van egy másik szép alkotása is: a mai siketek intézete a Széchenyi utcában.

Az 1960-as évek szökőkútja. Fotó: Bakonyi / Képzőművészeti Alap

1973-ban az akkor Vörös Hadsereg útja nevű főutca az Aranybika melletti, 1. és 9. szám közötti szakaszon nagy változáson ment keresztül. Mindenekelőtt ugyanis eltűntek, lerobbantották azokat.

A Zsolnay-szökőkút (1964). Fotó: Horváth / Képzőművészeti Alap

Sőt, a szálló bal oldalából is lenyestek egy sávot, és az így nyert területeken húzták fel 1976-ra a Bika új részét, valamint később az Unió Áruház épületét, a belső bankirodát és lakóhelyiségeket is. A hajdani Kinizsi Sörözőt ebben a múltidézésünkben mutattuk be.

A nagyszálló a kanyar mögül. Fotó: Bakonyi

Az Aranybika előtt 2001-ben a tér is nagyot változott, amikor is elkészült a belvárosi sétálóövezet első része. A szálló alatt azóta ismét szökőkút van, melynek egyik nevezetes figurája a néhány nap elteltével leszedetett Sellő. A mű új otthona 2011 óta: Nyíracsád.

Az  új szárny. Fotó: Csobaji Előd

A Bikának 2013-ban egy debreceni magánszemély lett a tulajdonosa, 2021. május 6. óta pedig a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja az épületegyüttest.

A 2001-ben átadott szökőkút a Sellővel. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Kinizsi Söröző. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor, 1967

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1970: a Bika és a Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fényes Tamás

Fenti bónuszfotónk hátoldalán így ír a lap feladója, Erzsike: ,,Ha vasárnap kocsival tetszenek bejönni, akkor tessenek behozni a télikabátom, mert nagyon fázom"...

Az Üvegterem 1996-ban. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A Vörös Hadsereg útja 1974-ben a Csillag Csemegénél

Debrecen 50 évvel ezelőtti belvárosára csodálkozhatunk rá annak az archív felvételnek a segítségével, amelyet a Fortepan tett közzé egy Kozák nevű adományozó jóvoltából. Az 1974-es virágkarneváli fotón a Vörös Hadsereg útja elejének páros oldala tárul fel a halálkanyar és a Csapó utca sarka között, s a képen a Nagytemplom akkori állapota, valamint Bengáli villamos is tanulmányozható, akárcsak a megyei könyvtár volt palotája. Ugye, milyen elgondolkodtató életkép? Már csak azért is, mert anno e városrészben is még zavartalanul folyhatott az 1970-es évek közlekedése, a szovjet zászlóról már nem is beszélve. A portálon van egy másik kép is erről a környékről, de már 1988-ból. Íme a Dőri András által küldött fotó, amely révén az is megállapítható, hogy mi változott itt az eltelt 14 év alatt...

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Hotel Aranybika hallja 1928-ban és 50 évvel később

Debrecen egyik fő jelképéről, az Aranybika Szállodáról jelent meg egy igazán különleges, 1928-as felvétel a Fortepan kollekciójában, Holló Krisztinának köszönhetően.

A hall 1928-ban. Fotó: Fortepan / Holló Krisztina

A fent megcsodálható kép a hallban készült, ahol nemcsak férfiak beszélgetnek kedélyesen, hanem egy autó is áll, és a fotelek is pazarok. Hol volt ez?

A hotel 1937-ben. Fotó: Fortepan / Karsai Kata

Összehasonlítva a következő, 50 évvel későbbi, szintén muzeális fotóval, az urak minden bizonnyal a mai Bartók Teremhez vezető, két-két oszlopos ajtó előtt diskuráltak:

A hall 1978-ban. Fotó: HB Megyei Tanács / IPK Váll.

Akkor már más volt a járólap, a  falfestés és a bútorzat is. Erről a helyről van még egy felvételünk, mégpedig az 1967-es esztendőből. Akkor is nagyon otthonos volt a hall, mindenütt szőnyegek, fotelek tarkállottak, és recepciós is dolgozott a teremben. A bal ajtó az Üvegterembe nyílik, lásd a cikk végén.

A hall 1967-ben. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor

Hajós Alfréd és Villányi Lajos luxusszállója, az Aranybika 1914-ben már elkészült, de csak a következő évben adták át. A másik debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg. A  Bikának 2013-ban egy debreceni magánszemély lett a tulajdonosa, 2021. május 6. óta pedig a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja az épületegyüttest.

A látvány napjainkban. Fotó: © Kurucz Anna

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Bika étterme 1971-ben. Fotó: Fortepan, Inkey Tibor