Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2001. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2001. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 27., hétfő

A Kisfürdő és a Szikla – a Ti fotóitokon

A 2001-ben megszüntetett strand Németh Anikó családi fényképén.

Debrecen anno a fürdők, strandok és csónakázók városa volt, miként azt fájó szívvel többször megállapítottunk már. A kínálatot gyarapította – nem feltétlenül egy időben – a kerekestelepi, továbbá a látóképi, a Margit, a nagyerdeiek, a Telegdi és a Vértessy is.

2002 óta a Főnix Aréna és a parkolója van itt. Fotó© Debreceni Képeslapok

Az alábbi képet Feketéné Katika osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük szépen ezt is!

Gyerekcsoport a Kisfürdőben, 1967 nyarán

És persze a Kassai úti (Hadházi, Szabadság úti) kisfürdő. A Szabadságnak is nevezett létesítményről egy minapi olvasói felvetésre több családi fotót és visszaemlékezést is kaptunk a Facebook-oldalunkra, így ezúttal ennek a fürdőhelyünknek szenteljük a mostani összeállításunkat.

A kisfürdő főépületének előcsarnoka. Fotó: Dbvk.hu

A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a népfürdő 1933 tavaszán nyílt meg a tüzérlaktanya mellett, két és fél holdnyi területen. A vize ugyanaz volt, mint a Nagyerdei Gyógyfürdőé, és két, 600 négyzetméteres medence alkotta, valamint gyermeklubickoló, nagy park, öltözők és büfék is.

Tibør Tibi fotója a hajdani strandról

A Borsos József építésznek a stílusát magán viselő épületekkel ékesített rekreációs helyet a Debrecen lexikon szerint a népnyelv ,,Nyomor-Abbáziá”-nak csúfolta. Szó se róla, nem volt annyira előkelő, mint eleinte a nagyerdei testvére.

Bodrogközy Katona Zsuzsa családi relikviája

No de éppen azért hozták létre, hogy a kevésbé tehetőseknek is legyen hol kikapcsolódniuk. A fürdőhely az olcsóbb voltának is köszönhette népszerűségét, ám végül a 70. születésnapját se élte meg. Debrecen vezetői úgy döntöttek, hogy a területén épüljön meg a Főnix Csarnok – amit 2002 végén adtak át. Kiss Gáborné Ibolya a hozzászólásában felidézi: ,,Gyerekként csak ide jártunk, nem is tudtam sokáig a nagy strandról. Mai napig látom magam előtt a hintát, ahogy ott volt. Nem kellett a szülőknek ott lenni velünk, annyira barátságos, családias strand volt, sok Bambit megittunk ott, a fagyiról már nem is beszélnék. Anyukám mindig rántott csirkét készített, azt vittünk magunkkal. Mire hazafelé indultunk a vonattal, a medence alja teljesen kidörzsölte a térdünket, ujjunkat és a lábunk ujját, de nem bántuk.”

A Kisfürdő főépülete a Szabadság útján. Fotó: Dbvk.hu

Emese Hajdu-Horváth is úgy emlékezett, hogy csak zokniban volt szerencsés a vízbe menni, mert különben a beton feltörte a lábunkat. Borbás Bertalan hozzászólása: ,,Fénykorában telt házzal üzemelt, körben büfék, sörözők, és a legfontosabb, boldog emberek voltak. Bejártam az ország majd' minden fürdőjét, de ilyen esztelen rombolással, mint Debrecenben, nem találkoztam.” Csaba Filep így írt: „A sportcsarnok helyén a Baksay S. utcán laktam. A kertünk végében volt a fürdő. Csodás gyermekkori emlékek!” Mihály Fábián sorai: ,,Nagyon szerettük.Villamossal mentünk, ami olyan lassan ment, hogy menet közben le tudtunk ott szállni! ,,Piros Útlevél” arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen szuper nagy szép parkja volt a strandnak. A Főnixet a laktanyaterületre kellett volna építeni, és akkor a strand is és a Szikla is megmaradhatott volna. Takács Józsefné,,Ez egy igazi strand volt! Minden korosztály jól érezhette magát.

Renata Sunshine Buban családi fotója a Szikla belsejéről

Az volt az igazi élményfürdő. A stranddal együtt a szintén kedvelt, szomszédos Szikla Sörözőt is lebontották.” A vendéglővel kapcsolatban Kiss Zoltán ezt írta: a felső teraszon volt egy átjáró a fürdőbe, azon keresztül volt lehetőség a fürdővendégek kiszolgálására. Tulajdonos az Alföldi Vendéglátó Vállalat volt. ,,Szerződéses üzemeltetőként és bérlőként 12 évig voltam a presszó, később söröző bérlője”. Danka Krisztián is érintett, hiszen, mint írta: ,,édesanyám bérelte egy jó darabig”. Anna Kurucz felidézte, hogy ,,Amikor kiötölték, akkor Szikla presszó volt a neve. (Édesapámék fejéből, Alföldi Vendéglátó Vállalat.) Sokat jártam ott, utoljára '86-ban, mikor a jogsimat megkaptam, és ott ünnepeltük meg. Kocsim még nem volt, csak jogsi.”

A Szikla a Bakó Zoltán által küldött felvételen

Csaba Filep arra is kitért, hogy két család lakott a házban. ,,Gyerekkoromban sokat játszottunk hátul az udvaron.” Nagyné Pásztor Judit hozzátette: ,,Nagyon jó hely volt, régi kedves emlékek, a fürdő felől is be lehetett menni, frissítő, fagyi, a régi szép időkben.” Amerigo de Fernando: ,,Anno göcsös koromban gyakran betértünk ide a haverokkal! Jó kis hely volt!” Norbert Nagy pedig azt is megemlítette, hogy itt videójátékozott először a Főnix nevű játékkal és a Donkey konggal. Danka Krisztiántól kapott fotó szerint ilyen volt a Szikla pultja, amikor Krisztián édesanyja üzemeltette a vendéglőt:



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 7., kedd

Ismét méltatlan állapotban a száműzött Sellő

A debreceni főtéren 2001-ben csak példátlanul rövid ideig, pár napig lehetett az a Sellő szobor, amit még az átadásuk előtt leszereltetett a polgármesteri hivatal. Pázmándi Antal különös kompozícióját aztán évekig egy pincében tárolták, mígnem 2011-ben Nyíracsád átépített főterén állították ki. Azóta elégedetten nyugtázhattuk, hogy jó helyre került a halfarkú figura – egészen 2026 júliusáig, a 25. születésnapjáig. Ekkor ugyanis Oravecz Krisztián nevű Kedves Olvasónk jelezte, hogy a hableánynak letörték a virágos könyvét, valamint mindkét kezét is, amikkel a szép könyvet tartotta. A szívbemarkoló információhoz képet is mellékelt bizonyságként. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Torzóként és még épen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mi is útra keltünk, hogy ismét meglátogassuk a Sellőt, és meggyőződjünk az állapotát illetően leírtakról. Lesújtva tapasztaltuk 2026. július 6-án, hogy nem túlzott a hozzászólás: a senkinek nem ártó bájos szobornak valóban hiányoznak a karjai, amiatt pedig a díszes könyve is. A kerek, almás medencéjében meg úgy csörgedezik a kis szökőkút vize, mintha így lenne normális, és mintha a Sellő eleve torzóként született volna, mint például Debrecenben a Bem téri Magyar fájdalom szobra.

Mintha ez lenne a normális. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Na, erre viszont mi azt mondjuk: ilyen a világba' sincs! Ha megrongálták a szobrot, akkor amiatt kell elvinni onnan, ha pedig csak békésebb ok (?) miatt szükséges karbantartani, akkor amiatt kell zárt helyre vinni! Szobor így nem lehet emberi tekintetek előtt! Kiállítani csak akkor szabad újra, amikor ismét hiánytalan mindene, és a régi kedves lényével mosolyoghat az arra járókra! Amíg ez nem teljesül, addig ilyen állapotban közszemlén hagyni teljes mértékben méltatlan, modortalan és megalázó az ilyen viselkedés – a szoborral, a kedvelőivel, az alkotójával és minden más műalkotással szemben is!

Ez egyik szoborral sem eshet meg! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nyomatékosan kérjük tehát, hogy szereljék le a Sellőt! Így, torzóként nem maradhat közterületen! Kizárólag akkor helyezzék vissza, amikor maradéktalanul, eredeti állapotában restaurálták!

A Sellő kezei és a könyv. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Sellő Debrecenben, dr. Nagy Attila képeslapján

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

2026. július 6., hétfő

25 éves a belvárosi korzó

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első részét 2001. július 7-én adták át. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte.

A még kopár sétálóövezet. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath, 2011

A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el.

A Sellő a szökőkút külső medencéjében. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A Gara Cukrászda egy városcímerrel díszített, ezerszeletes tortával kedveskedett az ünneplőknek

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. július 4., szombat

A debreceni Sellőszobor Andersen-mesébe illő története

Debrecen legrövidebb életű és egyik legvitatottabb megítélésű köztéri szobra a Sellő. A virágos könyvet tartó, mintás haltestű, félmeztelen, sipkás hableány csak pár napig lehetett a 2001. július 7-én átadott új sétálóövezet szökőkútjának partján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Sellő Debrecenben, dr. Nagy Attila képeslapján

A szobrot leszedették még az átadásuk előtt. Az eltávolítás okaként a polgármesteri hivatal akkor azt nyilatkozta, hogy a negatív kritikák vezettek ehhez. Pázmándi Antal művét nem zúzták be, ám évekig egy pincében állt – mígnem a Debrecenhez közeli Nyíracsád vezetőinek „eszükbe jutott”, és úgy döntöttek, hogy megszerzik a felújítandó főterükre.

A Sellő Nyíracsádon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez így is történt, s az illetékesek intézkedtek és fizettek. Ezek eredményeként 2011. augusztus 19. óta immár a település központjában kialakított kis medencés park a szobor otthona. A nyíracsádi teret ugyanaz a Kertai László tervezte, mint aki a Sellő eredeti helyét, a debreceni belvárosi korzót.

A Sellő hátulrólFotó: © Debreceni Képeslapok

A Sellő megítélése ma is megosztja a közvéleményt. Mi azt a gondolatot teszünk közzé, mely szerint elég lett volna a Hal közbe áttelepíteni, ha már mindenképpen el akarták vinni az Aranybika elől. És a történet sajnos ezzel nem ért véget: a 2026. július 6-i utunkon szörnyű dolog derült ki a Sellőről.

A Sellő közelről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Az elvitt hableány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 23., kedd

A Bencsik Sándor utca


Debrecenben utcanév tiszteleg a legendás gitároszeneszerző, Bencsik Sándor előtt, aki leginkább a P. Mobil és a P. Box nevű bandákban alkotott nagyot. Utcafotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az utcatábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bencsik Sándor (1952. szeptember 15. –1987. szeptember 23.) játszott a Sygmában és a P. Mobil elődjének számító Gesarolban is. Az ő nevéhez fűződnek a P. Mobil korai örökzöldjei is, köztük a Kétforintos dal, az Utolsó cigaretta, a Menj tovább! és a Honfoglalás című klasszikusok. A bandának azonban akkor még nem jelenhetett meg nagylemeze. Emiatt 1980-ban szerzőtársával, Cserháti István billentyűssel (1954–2005) kiléptek, és megalakították a P. Boxot. Régi képek: Fortepan

A P. Mobil-kép jobb szélén. Fotó: Gyulai Gaál Krisztián

Bencsik Sándor később a Metal Company, majd a Bill és a Box Company nevű csapatokban is zenélt, mivel Cserháti István 1986-ban Debrecenbe költözött. Aztán Bencsik Sándor külföldre ment, de egy évvel később, 1987 nyarán máig tisztázatlan módon elhunyt egy ausztriai menekülttáborban. Ténylegesen tehát Cserháti István élt és dolgozott a cívisvárosban, ahol a P. Boxot is felélesztette helyi muzsikusokkal. Vajon miért Bencsik Sándor nevét viseli utca? A HVG cikke szerint ennek egy újságíró az „oka”, aki Debrecenben volt egyetemista, és az önkormányzatnál töltötte a közigazgatási joggyakorlatát. Amikor az Úrrétje nevű városrészben végeztek címbejárásokat, neki jutott eszébe, hogy az egyik ottani, új utca lehetne a kedvenc gitárosáé, Bencsik Sándoré. És ez 2001-ben teljesült is.

Bencsik Sándor a P. Boxban. Fotó: Urbán Tamás
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 29., kedd

A Piac utcai szökőkút nyár esti ragyogása


Debrecen belvárosának egyik kedvelt látványossága a Piac utca és a Csapó utca sarkán pompázó szökőkút a Dégenfeld parkban. A 2001-ben átadott főtéri korzó részét alkotó csobogó esténként ugyanis megvilágítva ontja a vízsugarakat – ezt örökítettük meg a 2025. július 28-án készített felvételeinken, többek között az Aranybikával és az eső utáni sejtelmes égbolttal egyetemben. Érdemes arra sétálni napnyugta után! Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. július 7., hétfő

Ma 24 éve adták át a debreceni belvárosi korzót

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első része 2001. július 7-én készült el. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte. A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el. A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!