Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vasöntőde. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vasöntőde. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. március 27., csütörtök

A Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred laktanyája, ahol a Göcs és kötöttárugyár is működött

Debrecenben a Nyugati utcán áll az 1869-ben (akkor még századként) létrehozott Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred laktanyája, aminek ma is több épületrésze megvan még.

Nyugati utcai pavilon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alakulat öltözete az 1939-es emlékkönyve szerint eredetileg így épült fel: buzérvörös fehérforgós csákó, vöröszsinóros fehérprémes sötétkék mente, sötétkék zubbony, buzérvörös nadrág. Az ezred első parancsnoka gróf Vay László alezredes volt. „Ő Felsége” 1874. március 18-án rendelte el, hogy 4-4 századból egy ezredet alakítsanak. Ezredünk a 20. (Jászberény), a 33. (Karcag), a 17. (Nagyvárad) és a 16. (Debrecen) honvéd lovasszázadból alakult meg, és az 1918. november 28-i összeomlásig létezett.

A Nyugati utcai kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A II. világháború után a laktanyában kezdte meg a működését az 1952-ben létrehozott Göcs. Itt 1974-ig folyt a termelés „Kis Göcs” valamint „Göcs II.” néven, aztán átadták a telepet a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. Kedves Olvasónk, Bánszegi Lajos múltidézéséből tudjuk, hogy „a kaputól balra, az utca fronti részen kezdte meg 1965-ben a müködését a Számitástechnikai és Ügyvitelszervező Szervező vállalat debreceni részlege is. A SZÜV a korszak számtástechnikáját hozta el Debrecenbe (majd több nagy városba), ez volt Hollerith-féle lyukkártyarendszer,, aminek a 80 oszlopos lyukkártya volt az adathordozója. A megbízó vállalatok ügyvitelét gépesítettük a rendszerrel, pl. anyagügyvitel, bérszámfejtés, értékesités stb. A gazdasági események bizonylatait legelőször rögziteni kellett a lyukkártyára, amit az adatrögzítő lányok (asszonyok) végeztek el, két műszakban, megközelítőleg százan.”

A hátsó parkolóból. Fotó: © Fekete Ferenc

Nézzünk további hozzászólásokat! Mester István: „Az új, emeletes kék épületben a Debreceni Kötöttárugyár üzemelt, a földszinten kötőde, az első emeleten szabászat és egyéb kiszolgáló egységek, a második emeleten varroda volt. Fénykorában kb. 1500-an dolgoztunk itt.” Tóth Imre: „Itt játszottam a Fantoms együttesben 1968-ban. Shadows-gitárszámokat és Kinks-, Yardbirds-nótákat.” Dévainé Kluka Adrienne: „A Göcs énekkarát, vegyeskarát vezényelte, vezette Ternyei Bandi bácsi.” Ilona Dihenné Hreskó: „Én arra emlékszem, hogy régen a lottó nyertes szelvényeit itt válogatták kézzel. A Göcs Klubra is emlékszem.”  Dihen István: „Én meg itt születtem. Valamelyik régi épületben akkor szükséglakások voltak a kibombázott családoknak. Aztán itt töltöttem a nyári gyakorlataimat kétszer is a kis Göcsben, amikor a gépipariba jártam. Aztán itt zenéltek Tikász Sanyiék is valamikor. Ki hitte volna?”

A kötöttárugyár felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok fotóval:
BFK-ruhás lány. Fotó: HBN, 1973


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. szeptember 20., szerda

A régi víztorony tervezőinek Vásáry utcai csatornaszeme


Debrecen egyik rejtett kincsére hívta fel a figyelmünket Kedves Olvasónk, Pál Csaba. Ez a relikvia a Vásáry utca 5. szám előtt található, mondhatni az út közepén: egy míves, szép öntvényről van szó, ami valójában egy feliratos csatornafedél. Ezt a muzeális remekművet kerestük fel 2023. szeptember 20-án, ahol a neves Sajó István építésznek is állnak híres art deco házai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Vásáry utca 5. szám előtt fekvő csatornafedél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint az a valóságban és a mellékelt fotóinkon is szerencsére tökéletesen olvasható, a pazar csatornaszem közepén a „Fried és Adorján” szerepel, körülötte a „Debreczen Sz. K. Város Csatornázása”, a jobb alsó sarokban pedig a Hercz Jenő nevet tüntették fel. Fried és Adorján csatornázással is foglalkozó párosáról fontos tudnivaló, hogy ők tervezték a Nagyerdei Víztornyot is, ami 2023-ban már kereken 110 esztendős. Hercz Jenő gépgyára és vasöntödéje 1879-től 1949-ig működött Miskolcon, a Zsolcai kapuban kialakult ipari övezetben.

Hercz Jenő neve a csatornafedél jobb alsó sarkában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecennek természetesen több helyén is vannak hasonló szép vízügyi alkotások, ahogy a házfalakon, úgy az utakon is. Az alábbi fotónkon lévő, a „Bocskay Vasöntőde Debreczen” nevű egykori céghez kötődő csatornarács például ma is szolgál a Kígyó és a Lórántffy utca sarkán. A Debrecen lexikon szerint a vállalkozás 1924-től működött a Szoboszlói út 2. szám alatt, s a fémöntésen kívül motorok és gépek gyártásával is foglalkozott. Kérjük, hogy aki ismer hasonlót, jelezze nekünk!

A debreceni Kígyó és Lórántffy utca sarkán ma is működő régi szép csatornarács. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Cikkünk és felhívásunk nyomán Kedves Olvasónk, Bana-Gajdos Mária több fotót és az azokon lévő vízműves alkotások helyeit is megosztotta velünk a Facebook-posztunkhoz. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be. Jelzése szerint a Református Kollégium mellett, a Hunyadi utcában is van még fedél a „Fried és Adorján”-tól. Köszönjük szépen!

A Fried és Adorján nagyon szépen megmaradt csatornafedele a Holló utcában. Fotó: © Bana-Gajdos Mária

Egy Bocskay-remekmű a Kossuth utca 11. szám alatt. Fotó: © Bana-Gajdos Mária

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Csatornarács szintén a Kossuth utca 11. szám alatt. Fotó: © Bana-Gajdos Mária