Debrecenben a szocialista iparosítási politika egyik büszkesége a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyára volt. Ez a telep lett az ország csapágyiparának központja, amit 1952 áprilisától hoztak létre az I. ötéves terv nyomán. Régi fotók: Vencsellei István, 1977
A
városi tanács a termelés gyors beindítása érdekében a vállalat
rendelkezésére bocsátotta a Nyugati utcai volt huszárlaktanyát
is. Itt képezték át a dolgozókat, és a gyártást is itt kezdték
el, amíg felépült a Köztemető melletti iparkomplexum.
A Köztemető melletti gyár terveit szovjet dokumentációk alapján alkotta meg a Gépipari
Tervező Iroda. A Nyugati utcai ideiglenes üzem, a Göcs II. 1952-ben a
Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére készítette el
az első csapágyat az egykori huszárlaktanyában.
Itt
1974-ig folyt a termelés, aztán átadták a telepet a Budapesti
Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. A városszéli nagyberuházás 1966-ig tartott.
1966-ig a debreceni gyárra már 800
millió forintot költöttek, viszont a teljesítmény felkúszott
évi 6,2 millió darabra. Mindeközben 1952-ben a munkáslakásokat
is kijelölték a Szabadság útjára, valamint a Petőfi térre.
Fejleszteni kellett (volna) a tömegközlekedési, áram- és gázellátó hálózatokat is, ugyanakkor bölcsődére, óvodára és egészségügyi ellátásra is szükség volt.
![]() |
A vállalat 1974-es kártyanaptárja |
Fejleszteni kellett (volna) a tömegközlekedési, áram- és gázellátó hálózatokat is, ugyanakkor bölcsődére, óvodára és egészségügyi ellátásra is szükség volt.
Mindemellett
könyvtárat rendeztek be, és a Keleti-főcsatorna partjára
pihenőházat is építettek. Sőt, a gyáralapítás 25. évfordulóján már javában épült az új sporttelep és étterem is az Oláh Gábor utcán.
A
Magyar Gördülőcsapágy Műveket 1963-ban hozták létre a diósdi
és a debreceni telepek összevonásával. Diósdon a hengergörgőket
készítették, a cívisvárosban pedig a csapágyakat és a
golyókat.
Az 1970-es évek végétől újabb nagy fejlesztéseket
hajtottak végre, ám a rendszerváltás és a privatizáció az –
eladott, részekre szabdalt – MGM karrierjének is véget vetett, akárcsak sok más nagyüzemünknek is.
A
szocialista időkre ma már szinte csak a Kassai úti Szupermen
emlékeztet az épületek előtti parkolóban. Ha érdekel a volt kefegyárunk története is, akkor látogass ide. A Debreceni Ruhagyár históriája pedig itt idézhető fel sok fotóval.
![]() |
A Sport Étterem építése 1977-ben |
További üzemeink története régi képekkel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése