Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: víztorony. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: víztorony. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 20., vasárnap

A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem

Az első munkásgárda (részlet).

Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődött meg a termelés 264 munkással. „A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története 1898–1973” című, 1976-os album szerint (melyből a most megosztott képek is származnak) a város a Vámospércsi és a Diószegi út közötti 70 holdas területet adta át a MÁV-nak kártalanítás nélkül. A műhelyépületek, víztorony, anyagfészer, raktárak, tűzoltószertár, étterem, kocsmároslakás stb. terve 1894-ben készült el, majd a következő két évben például a mozdonyszerelő, gép- és kazánház, tűzi- és rugókovácsműhely tervei is.

Az Április 4. (Faraktár) úti kapu 1973-ban

Az építkezés 1895-ben kezdődött. Elsőként a kazánkovácsműhely és a mozdonyszerelde alapjait rakták le, s hozzáfogtak az étkezde és műhelyfőnöki szolgálati lakás építéséhez is. A következő esztendőben a többi műhely, a gépház és a víztorony is elkészült, ugyanakkor kiépítették a telep 18 kilométer hosszú vágányhálózatát.

Specialitás: négytengelyes tartálykocsi

Az üzem vízhálózatát saját kutakból látták el, a vizet négy artézi kút gyűjtötte egy aknába, s onnan szivattyúzták a 20 méter magas víztoronyba. Az üzem összesen 4,66 millió koronába került, s a munkákat Balogh Mihály, Tóth István és Berger debreceni építési vállalkozók végezték.

A kocsiosztály 20 méteres tolólapja

Ezzel kapcsolatban azt is felidézzük, hogy a város a munkáslakótelep kialakítása érdekében több mint 18 holdat adott át a vállalatnak az üzem és a Vámospércsi út közötti területen. Az első 80 lakást 1904-ben adták át, míg például az iskola 1907-ben készült el, s az új tanévtől 128 gyerek tanulhatott itt. Az üzemről legutóbb 2023-ban írtunk, amikor itt újítottak fel nyugati áramvonalas vasúti kocsikat.

Az egyik kovácsüzem anno

Nyitóképünk teljes méretben

Az egykori óvoda


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 5., szombat

„A természet a legnagyobb alkotó”

Újkert. Fotó: Domján Zoltánné Andi

Debrecenen kívül például Hajdúszoboszlót, Berettyóújfalut, sőt Temerint is beragyogta az a 2026. szeptember 4-i égi jelenség, amelyről egy víztoronyfotót osztottunk meg, azt pedig Kedves Olvasóink is megannyi képpel egészítették ki hozzászólásban a saját felvételeik közül azzal a felkiáltással, hogy „A természet a legnagyobb alkotó”. Íme ezek a varázslatos kommentfotók, köszönjük szépen!

Fotó: Setényi Fanni

Fotók: Alekszejenko Marianna

Fotó: Reskóné Gál Magdolna

Fotó: Erika Mária

Tócóskert. Fotó: Juhász Gábor

Fotó: Hadházi Anna

A természet a legnagyobb alkotó. Fotó: Masits István

Fotó: Sikora Józsefné

Fotó: Rogoz László

Fotó: Bökönyiné Böszörményi Erika

Temerin. Fotó: Milinszki Margit

Faraktár utca. Fotó: Nagyházi Csaba

Fotó: Pápainé Piroska

Fotó: Sápi Gyula

Fotó: Zavadovics Ákos

Hajdúszoboszló. Fotó: Kiss Zsolt

Fotó: Szondy Zsuzsa

Fotó: Szarka-Páger Lajos

35-ös út, Agrárkapunál. Fotó: Nemes-Géczy Andrea

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Csodálatos látványt nyújtott Berettyóújfaluban is! Fotó: Béldeki Sándorné

2026. augusztus 28., péntek

A strand főépülete, ahol bemondó, fodrász és mozi is volt

Idill 1976-ban. Fotó: Csobaji Előd.

Debrecenben a korábbi Nagyerdei Strandot 2018 elején kezdték elbontani az új létesítmény építése érdekében. A munkák az 1971-es szezonrajtra átadott központi öltözőépületet sem kímélték.


A fenti cikk arról tudósított, hogy 1971. június 26-án már vizsgázott a strand új öltözőépülete. Figyelemreméltó a felette lévő képes hír is, amely szerint a Bethlen téren (azaz a mai Segner téren) átadták az új üzemanyagtöltő állomást.

A Napló 1971 júniusi cikke az épület elkészültéről

A Karátsony Edvin (Hajdúterv) által tervezett objektumnak a klinikák felől volt a főkapuja egy lépcsősorral, ahol már érződött a Nagyerdei Strand gyógyvizének illata és a fürdőzők csivitelése. Boldogság volt rálépni ezekre a lépcsőfokokra!

A klinika felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kétemeletes szolgáltatóházban jegypénztárak, hangosbemondó, talált tárgyak gyűjtőhelye, strandcikk- és bazárárubolt, valamint hotel és presszó is működött. A színes székeken bárki megpihenhetett.

Látkép az öltöző tetejéről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi archív felvételünkön az öltözőépület melletti térképes táblát mutatjuk be, ami a strand környékéről tájékoztatott akkor is, amikor már évtizedek óta nem létezett TSZ-üdülő, és a Kohászüdülőnek is más volt már a neve (közelebbről lásd a cikk végén).

A bontás előtt egy retro térképtáblával. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A központi öltözőépületnek mind a két emeletén kialakítottak férfi- és női öltözőket, s bizony nem volt ritka, hogy ki kellett tenni a „Megtelt!” táblát.

A klinika főépülete a tetőről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még egy régi szép képeslap az egykori épületről:

A volt strand főépülete. Fotó: Tulok Ferenc, 1979

Az öltözők vicces és felejthetetlen mozzanata volt, amikor fehér krétákkal jelszót kellett írni a szekrényekbe tett cipők talpára vagy a szekrényajtón lévő kis táblára.

Az épület 2017-ben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az külön szuper volt a régi öltözőépületben, hogy a fentieken kívül zuhanyzós tetőterasza, külső széles panorámalépcsői, valamint fodrászat-kozmetikai részlegei is voltak. Sőt, a második emeleten mozi is szórakoztatta a strandolókat – akik között az 1970-es és 80-as években még nagyon sok külföldi volt!

A második emeleten volt a mozi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos ezt a sokak által szeretett létesítményt is hagyták tönkremenni, ahogyan például a csónakázót is. Emiatt végül az is várható volt, hogy lebontják, és egy teljesen más valami lesz a helyén.

Az öltözőépület víztorony felőli szélén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új strand 2020 nyarán nyílt meg. A fél évszázadot se megélt, lebontott öltözőépület helyén a mai fürdőhely recepciója és kiszolgáló létesítmények vannak.

A tető a bontás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
A medencék felől. Fotó: Csobaji Előd, 1983


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi parkerdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. július 29., szerda

Debrecen szeretett testnevelője volt: Nagy Jenő bácsi

Néplap, 1954. június 19.

A debreceni Bocskai általános iskoláról, valamint a Dobozi-lakótelepen található víztoronyról szóló összeállításaink Facebook-posztjaihoz többen a hozzászólásaikban olyan gondolatokat fűztek, amelyekben a legendás pedagógus testnevelő edző, a városi önkormányzat által 1996-ban Hajós Alfréd-díjjal kitüntetett – és sajnos 2017. július 29-én elhunyt – Nagy Jenő személyiségét és munkásságát méltatják szeretettel. Ezúttal ezek közül idézünk nagy örömmel. A második képet Egriné Enikő csatolta a hozzászólásához, és a Pacsirta utcai versenyzők szerepelnek rajta Nagy Jenővel 1965 körül, a Nagyerdei Stadion előtt.

Jenő bácsi és versenyzői 1965 körül

Szent-Királyi György közölte: „93 éves korában ment el. A tornaterem nélküli Pacsirta utcai iskola a város legjobb sporteredményeit hozta. Jenő bácsi nagyszerű ember volt.” Latya Tyukodi pedig leírta: „Nagyon szerettük és tiszteltük őt! De ő is mindenkit, még akkor is, ha nem volt valaki nagy sporttehetség. Mindenkit úgy kezelt, mintha a saját gyerekei lettünk volna!” Az alábbi fotón Jenő bácsi testalkata alapján az is joggal feltételezhető, hogy maga is aktívan sportolt. Ezt a képet, valamint a következőket Kedves Olvasónk, Laczkó Gyula osztotta meg. Szabó Tibortól és Szent-Királyi Györgytől érdekességként azt is megtudhattuk, hogy Nagy Jenő a lakótelep helyén előzőleg lévő Dobozy-temető vadgesztenyeligetét Gecsemáné-keretnek nevezte.


Ugyanakkor Mikó Ágnes, aki az íróasztal feletti családi falon is kiállított egy képet Jenő bácsiról, így fogalmazott: „Az iskola nevében én köszöntem meg az új iskola sportudvarát. Majdnem élete végéig tartottuk a kapcsolatot, leveleztünk, telefonon beszéltünk... Nagyon szerettem, tiszteltem. Nem sok hasonló igaz embert ismertem. Anyám edzője volt fiatalon, így kicsit örököltem őt, s lettem a suli kézicsapatának kapitánya nyolcadikban, s hagytam abba a kézit a DVSC-ben, amikor őt lecserélték. Sok igazságtalanságot élt meg.” És íme Kosztonyák Katalin szívmelengető hozzászólása: „A Bocskai sulis posztnál már említettem Jenő bácsit. Imádtuk. Egy szavára mentünk virágot ültetni az iskola elé. Nem volt saját gyerekük, de valóban mindegyikünket sajátjaként szeretett. Korrekt és méltányos volt. Cigánykereket kellett volna előadni, mondtam, Jenő bácsi, én nem tudom megcsinálni. Erre ő: Próbáld meg! Megpróbáltam. Látta, hogy tényleg nem megy, sose erőltette többé. Én sose versenyeztem semmilyen sportágban, hozzám a mozgásnak a tánc formája állt közelebb. Ennek ellenére jártam edzésre, a Nagyerdőre mentünk, és egy bemelegítő mozgássor után irány futni. Utána pedig mehettünk a fedettbe, ázalogni kicsit. Voltunk Országos Sportnapokon is, egészen szép koreográfia volt, boldogan mutattuk be. Az "ócska" stadionban, amit meg lehetett tölteni, nem csak ingyenes programokkal. Nekem csak jó emlékeim vannak Jenő bácsival kapcsolatban. Az egyik képen, azt hiszem, Pataki Györgynével látható, ő pedig a magyartanárnőnk volt, szigorú, de korrekt.”

Jenő bácsi emlékei

A nyitóképhez tartozó cikkszöveg

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 17., péntek

A legrégebbi víztorony Debrecenben

Debrecenben több víztorony is található, melyek közül a legfiatalabbak közé tartozik az ondódi hidroglóbusz és a Dobozi-lakótelepi víztorony is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A jellegzetes kéményekkel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sorban a püspöki palota víztornya (1913), valamint a Nagyerdei Víztorony (1912) következik. Van azonban egy náluk is idősebb víztorony, mégpedig a járműjavító (vagongyár) víztornya, hiszen azt már 1896-ban üzembe helyezték. A telep története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel.

A lombok közül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A különleges formájú ipari műemléket 2025. július 23-án és egy évre rá látogattuk meg. S mint a képeken is látszik, a közelében két megmagasított kémény is mered az égbe. Ezek ma már ugyanolyan jellegzetességei a vagongyárnak, mint a kultúrház vagy a félig lebontott kis vasúti híd (lásd a cikk végén).

A Vágóhíd utcáról. Fotó: © Debreceni Képeslapok, 26. 07. 17.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL