Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rács. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rács. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 28., hétfő

A Tisza-palota Dósa nádor téri alagútjának legendája

Debrecenben a Tisza-palotának a legenda szerint volt egy pincebunkere, annak pedig egy hátsó alagútja, amin a Dósa nádor térre lehetett kijutni. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A régi fedlap és pinceablak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Volt is ott többek között egy csapóajtó (lásd a fenti képen), amit e járat részének tulajdonítottak egyesek. A tér 2020-as átépítésekor a sajtóban az jelent meg, hogy a csapóajtót megszüntetik, mivel ott alakítják ki az új szökőkutat. Ezt a helyet látogattuk meg 2026. szeptember 28-án.

A két új fedlap. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megállapíthattuk, hogy a régi fedél valóban nincs ott, ellenben odakerült két másik fémből készült hasonló alkalmatosság. Ugyanakkor a tér és a Rózsa utca sarkán még megtalálható a Tisza-palota vastag pinceablak-fedele (lásd az első képen). Ez az ottjártunkkor résnyire nyitva volt, azon bekémlelve pedig egy vastag fémrácsot fedezhettünk fel. Tehát a pince most is megvan, és ebben nincs is semmi rendkívüli – mint ahogyan abban se, ha volt ott egy kivezető járat is. Nem kizárt az sem, hogy ez a járat vagy annak egy része most is létezik, csak éppen immár a szökőkút üzemi aknája működik benne.

A pinceablak napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Facebookon megosztott cikkünkhöz Kedves Olvasónk, Héty Péter jelezte: „Az nem alagút volt, hanem az épület alatti óvóhely kimenekülő búvónyílása a faltól bizonyos távolságra, ahol az esetleges épületomlás törmeléke elvileg nem zárta volna el a kijutást. Az az ablak pedig az egykori óvóhely ablaka. Ilyen távolabbi kibúvóval szinte csak a MÁV óvóhelyei rendelkeztek. Pl. a vasutas bérházaknál is a Wesselényin.” A következő archív fotónkon a feltételezett alagút egykori környékét láthatjuk a 2020-as térrendezés idején, amikor csöveket is lefektettek a területen. Középen talán éppen a volt alagút húzódik:


Átépítés a volt nyílásnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 30., vasárnap

Betonbunker a Hortobágy utcán?

Debrecenben a Vénkerti lakótelep délkeleti peremén egy különös építmény bújik meg a Hortobágy utca 1. és 3. szám alatti panelházak között. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Lépcsős mellvédek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lombok takarásában ugyanis ez a 2x2 ajtós, mellvédes, masszív valami nem másra, mint egy bunkerre emlékeztet. Persze nincs ebben semmi különös, kellenek az ilyen helyek, sűrűn lakott városrészekben meg főleg. Na de mi is lehet ez valójában?

A lombok alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyszínen lefolytatott közvélemény-kutatásunk is alátámasztotta azt az emlékünket, hogy itt eredetileg nem óvó-, hanem illemhelyek működtek, melyek nagyjából egyidősek a lakóteleppel. Aztán ebben a betonbódéban katonai ruházati, majd vegyesbolt is üzemelt. Napjainkban – noha a külső rácsai nyitva vannak – használaton kívülinek tűnik az építmény. Helyesebben csak részben az, ugyanis a lenti oldalának táblái szerint trafóház is található benne. Úgyhogy csak óvatosan a kíváncsiskodással!

A hátsó oldal. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 3., péntek

Utolsó képek a Wesselényi utcai csendőrlaktanyáról (Kelettervről)

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Wesselényi utca 6. szám alatt álló különös, de tekintélyt parancsoló épületet sokan nevezik ma is „Kelettervnek”. Tévesen. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Wesselényiről 2025. VII. 12-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De most már ez szinte mindegy is, hiszen lebontották a nagy múltú épületegyüttest.

Műhely- és irodai részek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunkban a létesítmény 2025 júliusi lebontása előtti fotóinkat adjuk közre.

A múlt: belső front a lépcsőháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi nevű városrészünk délkeleti szélén fehérlő nagy háznak azért volt ez az egyik (rossz) elnevezése, mert korábban a falai között működött a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. Íme szívszorító videónk, amelyet 2025. július 12-én készítettünk az épületegyüttes bontásáról:


A Keletterv utódja nem mellesleg évek óta már az Arany János utcában székel. A szocialista időkben amúgy egy Kossuth-szobor is volt a Wesselényi utcai parkban – lásd alább.

A fenti házrész 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos kevesen tudják, hogy a Wesselényi–Irinyi-sarki „palota” nem a fenti társaságoknak készült, és a közhiedelemmel ellentétben nem is szocreál stílusú. A neoklasszicista oszlopokkal tagolt homlokzatú létesítmény eredetileg a városi csendőrség második laktanyájának épült; az első a főutcán volt.
 
A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkor még Wesselényi téri objektumot 1930-ban adták át, mégpedig Gerlóczy Gedeon tervei eredményeként. Korábbi cikkünk Facebook-megosztása nyomán Kedves Olvasónk, Id Pazonyi Ferenc jelezte: 1956-ban orosz családok laktak itt, később kórház is volt, s 1956 előtt még rendőrség is volt ott. Kovács Andrásné ugyanakkor leírta azt is, hogy az épületben a háború alatt főparancsnokság működött. Éva Éva felidézte: „A 60-as években viszont ruszki tiszti laktanya volt, sokat jártunk oda mint gyerekek mivel a környéken laktunk.” Bánsági Károly azt fogalmazta meg, hogy az ötvenes években ők is jártak jatszani a Wesselényi térre. Szép nagy füves terület volt. Általános iskolába ő is a Bánk utcára járt. Egy időben a cirkuszok is ott telepedtek le, ha Debrecenbe jöttek. – Kár, hogy hagyják lepusztulni. Szép épület. Egyszer voltam benne, Keletterves korában, még a hatvanas években – írta olvasónk. Gere Mihálynétól, aki szintén ott dolgozott, azt is megtudtuk, hogy Latinovits Zoltán építészmérnök, színművész első munkahelye a Debreceni Tervező Vállalat volt, a Keletterv elődje.

A múlt: lándzsás kerítések. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kíváncsi a múltat idéző díszítőelemekre, még láthatja a komplexumot övező kerítés lándzsás motívumait, a méltóságteljes kandelábereket, valamint a zászlótartókat is. Aki pedig az épületbe is be tudott jutni, az a lépcsőház kovácsolt korlátjain függő, arany virágokat is megcsodálhatta.
 
Irinyi utca, 2025. VII. 4. Fotó: © Debreceni Képeslapok
 
Az alagsorban járva ugyanakkor az is elképzelhető, hogy anno ott őrizték az előállítottakat, vagy éppen ott tárolták a kantin boroshordóit...

Irinyi utca, 2025. VII. 4. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben pár évvel ezelőttig vállalkozások és más szervezetek irodái működtek, ugyanakkor különféle tanfolyamok résztvevőitől is hangos volt. 

A múlt: udvari pihenőhely. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületen sokáig egy olyan transzparens is függött, ami azt hirdette, hogy az ingatlan eladó vagy kiadó. Napközben a parkolójában általában sok autó állt, ám életnek belülről kevés jele szűrődött ki.

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok
 
Az Irinyi utcában sétálva a volt csendőrlaktanyai (Keletterves) ingatlanegyüttes autómosó, illetve autószerelő emelvényén is megakadhatott a szemünk.

A múlt: autós emelvény az udvaron. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanya (Keletterv) bontás előtti falait szemlélve az is megállapítható volt, hogy korábban komoly nyílászárócserét valósított meg itt az ingatlan tulajdonosa.

A múlt: erkélyrácsok és zászlótartók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A múlt: erkély- és pincerácsok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. július 6. délutánján visszatértünk az épülethez, hogy rendes fényviszonyok között örökíthessük meg a főhomlokzatot. Cikkünk végén egy 10 évvel korábbi képet is bemutatunk ugyaninnen.

A főhomlokzat 2025. VII. 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További régi képek a csendőrlaktanyáról (Kelettervről) idelátogatva tekinthetők meg. A területen 2025 szeptembere óta egy nagy gödör van, beépítetlenül...

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 
Ikarus-trolival 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. október 31., kedd

A Wesselényi utcai csendőrlaktanya (Keletterv) titkai


Debrecenben a
 Wesselényi utca 6. szám alatt álló különös, de tekintélyt parancsoló épületet (lásd az első képen) sokan nevezik ma is „Kelettervnek”. Tévesen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi-sarki épület egyik belső frontja a szép rácsos lépcsőházi ablaksorral. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi nevű városrészünk délkeleti szélén fehérlő nagy háznak azért ez az egyik (rossz) elnevezése, mert korábban a falai között működött a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. A titulus azonban immáron helytelen, mivel a cég utódja évek óta az Arany János utcában székel. A szocialista időkben amúgy egy Kossuth-szobor is volt a Wesselényi utcai parkban – lásd az utolsó fotónkon.

A volt csendőrlaktanya régi és új szárnyai összekapcsolódásának látványa a Wesselényi utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos kevesen tudják, hogy a Wesselényi–Irinyi-sarki „palota” nem a fenti társaságoknak készült, és a közhiedelemmel ellentétben nem is szocreál stílusú. A neoklasszicista oszlopokkal tagolt homlokzatú létesítmény eredetileg a városi csendőrség második laktanyájának épült; az első a főutcán volt.

A volt csendőrlaktanya díszoszlopos főhomlokzata 2023. október 30-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkor még Wesselényi téri objektumot 1930-ban adták át, mégpedig Gerlóczy Gedeon tervei eredményeként. Cikkünk Facebook-megosztása nyomán Kedves Olvasónk, Id Pazonyi Ferenc jelezte: 1956-ban orosz csládok laktak itt, később kórház is volt, s 1956 előtt még rendőrség is volt ott. Kovács Andrásné ugyanakkor leírta azt is, hogy az épületben a háború alatt főparancsnokság működött. Éva Éva felidézte: „A 60-as években viszont ruszki tisztilaktanya volt, sokat jártunk oda mint gyerekek mivel a környéken laktunk.” Bánsági Károly azt fogalmazta meg, hogy az ötvenes években ők is jártak jatszani a Wesselényi térre. Szép nagy füves terület volt. Általános iskolába ő is a Bánk utcára járt. Egy időben a cirkuszok is ott telepedtek le, ha Debrecenbe jöttek. – Kár, hogy hagyják lepusztulni. Szép épület. Egyszer voltam benne, Keletterves korában, még a hatvanas években – írta olvasónk.
Gere Mihálynétól, aki szintén a Kelettervben dolgozott, azt is megtudtuk, hogy Latinovits Zoltán építészmernök, színművész első munkahelye a Debreceni Tervező Vállalat volt, ami a Keletterv elődje.

A volt csendőrlaktanya lándzsás kerítéseinek részlete az Irinyi utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kíváncsi a múltat idéző díszítőelemekre, még láthatja a komplexumot övező kerítés lándzsás motívumait, a méltóságteljes kandelábereket, valamint a zászlótartókat is. Aki pedig az épületbe is be tud jutni, az a lépcsőház kovácsolt korlátjain függő, arany virágokat is megcsodálhatja. Mi 2023. október 30-án az ablakokból kukucskáltunk be pár helyiségbe.

Az udvari ablakokból látható műhely- és irodai részek a Keletterves időkből. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az alagsorban járva ugyanakkor az is elképzelhető, hogy anno ott őrizték az előállítottakat, vagy éppen ott tárolták a kantin boroshordóit...

Az Irinyi-suli felőli Keletterves épületrészek a régi laktanya Irinyi utcai ingatlanrészein. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben pár évvel ezelőttig vállalkozások és más szervezetek irodái működtek, ugyanakkor különféle tanfolyamok résztvevőitől is hangos volt. 

A volt csendőrlaktanya egyik belső terének régi pihenőhelye. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületen sokáig egy olyan transzparens is függött, ami azt hirdette, hogy az ingatlan eladó vagy kiadó. Napközben a parkolójában általában sok autó áll, ám életnek belülről kevés jele szűrődik ki.

Retró kuka a csendőrlaktanya mögött, valamint míves kandeláber az épület előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Irinyi utában sétálva a volt csendőrlaktanyai (Keletterves) ingatlanegyüttes autómosó, illetve autószerelő emelvényén is megakadhat a szemünk.

Autómosó-szerelő emelvény a volt csendőrlaktanya Irinyi utcai szegletében. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanya (Keletterv) falait szemlélve az is megállapítható, hogy korábban komoly nyílászárócserét valósított meg itt az ingatlan tulajdonosa.

Erkélyrácsok és zászlótartók a volt csendőrlaktanya főhomlokzatán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Erkély- és pincerácsok a volt csendőrlaktanya Irinyi utcai homlokzatán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi utca és a tér sarkán lévő falon egy óvatosságra intő sárga tábla is figyelmezteti az arra járókat. Ennek képe után a Kossuth-szobros idők ígért fotójával búcsúzunk ettől a helytől.

Sajnos a volt csendőrlaktanya rossz állapotban van, erre tábla is figyelmeztet. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A még emelt tetejű kaszárnya, ami előtt Kossuth-szobor állt
Fotó: Ruttkay Pál, Magyar Rendőr

2023. október 24., kedd

Az 1999-es kovácstalálkozó főtéri állatfejes díszrácsa


Debrecenben is sok van, és sok volt, mi csodálatos. Ez a csikó, boci, borjú és virág például azon a díszrácson található, amit az 1999. július 23-án megnyitott debreceni nemzetközi kovácstalálkozó résztvevői helyeztek ki emlékül a főtéri Kossuth-szobor melletti egyik fára. Fotók: © Debreceni Képeslapok 

Az állatfejes díszrács a Kossuth-szobor melletti belső sétánynál áll(t). Fotók: © Debreceni Képeslapok

A fenti fotónkon az is olvasható, hogy a gyönyörű kompozíciót Papp Pál (és csapata) készítette. Íme, egy közeli felvétel a különleges alkotás bájos állatfigurái közül:

Az 1999-es debreceni nemzetközi kovácstalálkozó emlékművének egyik kedves állatfeje. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A fa, amit a díszrács övezett, túlélte a korzó kialakításának ezredfordulós fakivágásait, és a ráccsal együtt még a legutóbbi, 2018-as fotózásunkkor is közösen örvendeztették meg mindazokat, akik felfedezték az együttesüket a lombok alatt. Most, 2023 októberében többször kerestük a művet az eredeti helyén és a környékén is – de sajnos hiába. Remélhetőleg jó helyre kerültek...

A kovácstalálkozó emlékrácsának alakjai a legutóbbi, 2018-as fotózásunkkor. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. szeptember 20., szerda

A régi víztorony tervezőinek Vásáry utcai csatornaszeme


Debrecen egyik rejtett kincsére hívta fel a figyelmünket Kedves Olvasónk, Pál Csaba. Ez a relikvia a Vásáry utca 5. szám előtt található, mondhatni az út közepén: egy míves, szép öntvényről van szó, ami valójában egy feliratos csatornafedél. Ezt a muzeális remekművet kerestük fel 2023. szeptember 20-án, ahol a neves Sajó István építésznek is állnak híres art deco házai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Vásáry utca 5. szám előtt fekvő csatornafedél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint az a valóságban és a mellékelt fotóinkon is szerencsére tökéletesen olvasható, a pazar csatornaszem közepén a „Fried és Adorján” szerepel, körülötte a „Debreczen Sz. K. Város Csatornázása”, a jobb alsó sarokban pedig a Hercz Jenő nevet tüntették fel. Fried és Adorján csatornázással is foglalkozó párosáról fontos tudnivaló, hogy ők tervezték a Nagyerdei Víztornyot is, ami 2023-ban már kereken 110 esztendős. Hercz Jenő gépgyára és vasöntödéje 1879-től 1949-ig működött Miskolcon, a Zsolcai kapuban kialakult ipari övezetben.

Hercz Jenő neve a csatornafedél jobb alsó sarkában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecennek természetesen több helyén is vannak hasonló szép vízügyi alkotások, ahogy a házfalakon, úgy az utakon is. Az alábbi fotónkon lévő, a „Bocskay Vasöntőde Debreczen” nevű egykori céghez kötődő csatornarács például ma is szolgál a Kígyó és a Lórántffy utca sarkán. A Debrecen lexikon szerint a vállalkozás 1924-től működött a Szoboszlói út 2. szám alatt, s a fémöntésen kívül motorok és gépek gyártásával is foglalkozott. Kérjük, hogy aki ismer hasonlót, jelezze nekünk!

A debreceni Kígyó és Lórántffy utca sarkán ma is működő régi szép csatornarács. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Cikkünk és felhívásunk nyomán Kedves Olvasónk, Bana-Gajdos Mária több fotót és az azokon lévő vízműves alkotások helyeit is megosztotta velünk a Facebook-posztunkhoz. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be. Jelzése szerint a Református Kollégium mellett, a Hunyadi utcában is van még fedél a „Fried és Adorján”-tól. Köszönjük szépen!

A Fried és Adorján nagyon szépen megmaradt csatornafedele a Holló utcában. Fotó: © Bana-Gajdos Mária

Egy Bocskay-remekmű a Kossuth utca 11. szám alatt. Fotó: © Bana-Gajdos Mária

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Csatornarács szintén a Kossuth utca 11. szám alatt. Fotó: © Bana-Gajdos Mária