Címerek a cívisvárosban

Debrecenben sok és sokfajta címer ékesíti a különféle létesítményeket. Ilyen jelképek a középületeken kívül magánházakon is találhatók. A cívisváros hagyományos címere a rendszerváltáskor lett újra hivatalos jelkép. Fő elemei a tűzből feltámadó főnixmadár, a bárány, a pálmafa, valamint a Biblia és a Nap. Ennek is sokféle változatát fedezhetjük fel, hiszen van kitárt szárnyú, leeresztett szárnyú, továbbá napos és anélküli is.

Mozaikcímer a főtéren. Fotó: Debreceni Képeslapok

Mindezek mellett állami (koronás és Kossuth-) címerek, valamint külföldi (velencei, orosz és finn) címerek is vannak az adott helyeken. Sőt, egyes magánházakon családi címerek őrzik a tradíciókat, a Köztemető katonai parcellájában pedig szovjet címer is hirdeti a múltat az ottani obeliszken... Az alábbi galériánkban Debrecen címereinek sokszínűségéből nyújtunk ízelítőt.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 30 éve mutatták be először együtt a Krisztus-trilógia festményeit a Déri Múzeumban

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Íme a mű a Déri Múzeum képeslapján:

Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ezt a három alkotását Munkácsy Mihály soha nem láthatta együtt. Ez itt a A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet):

Eredetileg csak az Ecce Homo volt a Déri Múzeum tulajdona. Az első jelentősebb változás 1993 nyarán következett be: az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum, valamint a nagypolitika stb. képviselői megegyeztek, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálása után az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol az 1993-as virágkarnevál programjaként láthattuk a Golgotát. Ilyen az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) Schiller Árpád 1985-ös képeslapján:

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995. augusztus 25-én lehetett megcsodálni a társaival együtt, miután Debrecenbe vitték restaurálni. A Déri Múzeumban Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen.

Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, majd 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Végül a Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója:

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Déri tér és a múzeum
• Munkácsy Mihály
• Amikor még csak az „Ecce homo” volt a Déri Múzeumban
• Öt éve lett végleg együtt a Krisztus-trilógia
• A Golgota

Golgota-részlet egy 1994-es bélyegen

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 500 éves reformáció emlékműve

Debrecenben alig adták át a 100 éve született Szabó Magda szobrát, máris egy újabb emlékművet lepleznek le. Ezúttal a reformáció születésének 500., valamint a debreceni zsinat 450. évfordulója előtt tisztelgünk ily módon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A sok elem alkotta, márvány-színesfém kompozíciót (mely hétfőn érkezett meg a helyére) mások mellett Győrfi Sándor és Győrfi Lajos készítették. Az avatóünnepség 2017. október 31-én 16 órakor
kezdődik a Kálvin téri Emlékkertben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!