Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó névvel, és 56 évesen, 1900. május 1-jén hunyt el Endenich-ben. Pályáját asztalosinasként kezdte 1855-ben. Évekig tartó nélkülözése, éhezése után 1861-ben fedezte fel a tehetségét Szamossy Elek fető, akinek megmutatta a rajzait. Az ő tanácsára kezdte képezni magát. A következőkben a Krisztus-trilógia rövid történetével tisztelgünk a Mester előtt.
Munkácsy Mihály a trilógiából elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. A Déri Múzeum és a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!
Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.
A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Munkácsy Mihály a rövid pályafutása során nagyon sok festményt, grafikát stb. alkotott. A legismertebb művei közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő és a Honfoglalás című képe is.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése