Munkácsy festménye, a Golgota 30 éve van Debrecenben

A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet). Fotó: Hapák József

Debrecen büszkesége a Munkácsy-trilógia az 1930. május 25-én átadott Déri Múzeumban. Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásait Krisztus-trilógiaként is ismerheti a nagyközönség. A múzeum megnyitásakor, a Déri-hagyaték révén, még csak az „Ecce homo” (1896) volt a díszteremben a három alkotás közül.

A Munkácsy-terem 1965-ben, amikor még csak az Ecce Homo volt itt a Trilógiából. Fotó: HBM Idegenforgalmi Hivatal

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című kompozícióját fejezte be, 1896-ban. Érdekes adalék, hogy a festő soha nem láthatta együtt ezt a három képét! A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be...

A Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum a virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

A Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festmény (1881) a Déri Múzeum képeslapján. Fotó: Lukács Tihamér

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények számunkra követhetetlenül jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. Az azonban biztos: a 2019. január 9-i bejelentés szerint a magyar állam immár mindkettőnek a tulajdonosa.

Az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) a Képzőművészeti Kiadó 1985-ös képeslapján. Fotó: Schiller Alfréd

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A három monumentális, lenyűgöző kompozíció. Fotó: Déri Múzeum