A
Debreceni Első Takarékpénztárt 1846. február 18-án alapította
meg Zalay Alajos, Karap Sándor, Sárváry Ferenc, Telegdi K.
László, Péczely József és Bészler Károly.
 |
| A Kossuth-sarki bankpalota. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A megannyi nemes
ügyet is szolgáló szervezet igazgatója Zalay Alajos lett, tisztviselői pedig Komlóssy Imre és Csanak József. A
bank a mai Régi Városházán bérelt helyet.
 |
| Még a szomszédos Gambrinus-bérpalota nélkül |
Majd 1868-ban befektetési céllal megszerezték a Táncos Kovács-házat,
valamint két szomszédját, a Kossuth utcai Auer-házat és a Piac utcai Rádl-házat.
 |
| A Kossuth-sarki Kontsek-üzlet portálja |
A középső épületben az elegáns üzletek mellett a Czifra kávéház is működött (ahol Boka Károly prímás muzsikált), az első emeletet pedig a kaszinó bérelte. Az Auer-házat 1890-ben már a takarékpénztár bonttatta le az első székház felépítése érdekében.
 |
| Az első székház a Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Egy
évvel korábban, 1889-ben a
Piac utca 53–55. szám alatti, gyönyörű ház is elkészült,
amit szintén a takarékpénztár építtetett. A
Hungária-palotaként is ismert épület jellegzetes dísze a
Piac–Arany-sarki tornya, ahol a cég és a szakma több
jelképe is felfedezhető.
 |
| A csodálatos Hungária-palota 1915-ben |
Ilyen jelkép a méhkaptár és a Merkúr- (Hermész-) szobor is. Papp
József leírása szerint a pénztár két évtized
alatt kinőtte a Kossuth utcai, kétemeletes székházat (ami
egyébként ma is áll). Így emiatt egy hozzákapcsolt háromemeletes
palotát terveztetett a saroktelkekre.
 |
| A Hungária-bérház ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A pompás szecessziós
építményt ifj. Rimanóczy Kálmán, nagyváradi építész
tervezte meg, és főként helyi mesterek (Tóth István, „Pavlovics
és Szilágyi” építészek, Somogyi Sándor szobrász stb.)
készítették el 1912-re. Az
ügyféltér a földszinti oszlopcsarnokban volt, míg a hivatali
lakások és irodák a főutcai első emeleten.
 |
| Merkúr (Hermész) szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A sarkon itt is
Kontsek Kornél nyitott ruházati üzletet, és a Kossuth utcai első
emeletre a kaszinó költözött. A mesebeli létesítményben
társalgók, olvasó-, biliárd-, kártyázó- és díszterem is
volt, továbbá pincei vendéglő és sörcsarnok. A házat és a
pénztárat 1951-ben vették állami tulajdonba. A régi ügyféltérbe
a honvédségi tiszti klub költözött (itt ma kínai bolt üzemel),
a kaszinó helyén pedig később a Debreceni Művelődési
Központ működött.
 |
| A már torony nélküli palota. Fotó: Pathó Sándor, 1975 |
1846-ban
egyébként a pénzintézet kezdeti 600 részvényét 156-an
vásárolták meg. Sz.
Kürti Katalin dolgozatából az is megtudható, hogy 10 év után a pénztár már
kulturális és szociális ügyek támogatására is áldozhatott. Ez
hazafias nemzeti célokra is kiterjedt, továbbá a tudomány és
művészet istápolására, egyházi és emberbaráti célokra,
betegek és szegények segélyezésére, valamint a mezőgazdaság és
a kereskedelem fejlesztésére is. A pénztár támogatta például a
Debreceni Színügyi Egyletet, az Emlékkert Társulatot, a
Dalegyletet, a Református Kollégiumot és a Csokonai Kört is! A palotában 1982-től működött ifjúságpolitikai KISZ-klub (IPK) története és emlékei ebben az összeállításunkban eleveníthetők fel sok szép régi képpel.
 |
| A volt Hemo kapuja. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina, 1996 |
DBKL
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 |
| A Piac utcai régi ügyféltér kapujának egyik táblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
