Debreceni Képeslapok: Merkúr

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Merkúr. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 6., péntek

Megszépült a Kossuth utcai sárkányos ház

Kossuth utca 11. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az utóbbi hónapokban ponyva takarta a Kossuth utca 11. szám alatti kis palotát. Most, 2026 novemberére erről a házról is lehullt a lepel, s immár a megszépült épületben gyönyörködhetünk. A renoválás az önkormányzat támogatásával valósult meg, a teljes felújítási költség pedig az előzetes hírek alapján 136 millió forint volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Merkúr-bot és évszám. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épület főhomlokzatán az eredeti építési dátumai, 1893 és 1894 is olvasható. Mellettük szerepel az egykori tulajdonos (a kereskedő Zádor Lajos, 1846–1913) ZL monogramja, továbbá kereskedői szimbólumok, például Merkúr-bot. Ugyanakkor érdekessége a palotának a tornyot ékesítő halfarkú sárkány, valamint a tető két szélén az ötágú csillagok is. Aki arra jár, álljon meg itt egy időre a ház tövében és a túloldalban – nem fog csalódni, ha alaposan szemügyre veszi ezt a különleges helyet! (Bár, jelezzük: ildomos lett volna megtisztítani a szomszédos kapualjat a falfirkáktól...)

Egy szép zárókő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A ZL monogram. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:

A toronysárkány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. február 18., szerda

A Debreceni Első Takarékpénztár

A Debreceni Első Takarékpénztárt 1846. február 18-án alapította meg Zalay Alajos, Karap Sándor, Sárváry Ferenc, Telegdi K. László, Péczely József és Bészler Károly.

A Kossuth-sarki bankpalota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A megannyi nemes ügyet is szolgáló szervezet igazgatója Zalay Alajos lett, tisztviselői pedig Komlóssy Imre és Csanak József. A bank a mai Régi Városházán bérelt helyet.

Még a szomszédos Gambrinus-bérpalota nélkül

Majd 1868-ban befektetési céllal megszerezték a Táncos Kovács-házat, valamint két szomszédját, a Kossuth utcai Auer-házat és a Piac utcai Rádl-házat.

A Kossuth-sarki Kontsek-üzlet portálja

A középső épületben az elegáns üzletek mellett a Czifra kávéház is működött (ahol Boka Károly prímás muzsikált), az első emeletet pedig a kaszinó bérelte. Az Auer-házat 1890-ben már a takarékpénztár bonttatta le az első székház felépítése érdekében.

Az első székház a Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy évvel korábban, 1889-ben a Piac utca 53–55. szám alatti, gyönyörű ház is elkészült, amit szintén a takarékpénztár építtetett. A Hungária-palotaként is ismert épület jellegzetes dísze a Piac–Arany-sarki tornya, ahol a cég és a szakma több jelképe is felfedezhető.

A csodálatos Hungária-palota 1915-ben

Ilyen jelkép a méhkaptár és a Merkúr- (Hermész-) szobor is. Papp József leírása szerint a pénztár két évtized alatt kinőtte a Kossuth utcai, kétemeletes székházat (ami egyébként ma is áll). Így emiatt egy hozzákapcsolt háromemeletes palotát terveztetett a saroktelkekre.

A Hungária-bérház ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pompás szecessziós építményt ifj. Rimanóczy Kálmán, nagyváradi építész tervezte meg, és főként helyi mesterek (Tóth István, „Pavlovics és Szilágyi” építészek, Somogyi Sándor szobrász stb.) készítették el 1912-re. Az ügyféltér a földszinti oszlopcsarnokban volt, míg a hivatali lakások és irodák a főutcai első emeleten.

Merkúr (Hermész) szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sarkon itt is Kontsek Kornél nyitott ruházati üzletet, és a Kossuth utcai első emeletre a kaszinó költözött. A mesebeli létesítményben társalgók, olvasó-, biliárd-, kártyázó- és díszterem is volt, továbbá pincei vendéglő és sörcsarnok. A házat és a pénztárat 1951-ben vették állami tulajdonba. A régi ügyféltérbe a honvédségi tiszti klub költözött (itt ma kínai bolt üzemel), a kaszinó helyén pedig később a Debreceni Művelődési Központ működött.

A már torony nélküli palota. Fotó: Pathó Sándor, 1975

1846-ban egyébként a pénzintézet kezdeti 600 részvényét 156-an vásárolták meg. Sz. Kürti Katalin dolgozatából az is megtudható, hogy 10 év után a pénztár már kulturális és szociális ügyek támogatására is áldozhatott. Ez hazafias nemzeti célokra is kiterjedt, továbbá a tudomány és művészet istápolására, egyházi és emberbaráti célokra, betegek és szegények segélyezésére, valamint a mezőgazdaság és a kereskedelem fejlesztésére is. A pénztár támogatta például a Debreceni Színügyi Egyletet, az Emlékkert Társulatot, a Dalegyletet, a Református Kollégiumot és a Csokonai Kört is! A palotában 1982-től működött ifjúságpolitikai KISZ-klub (IPK) története és emlékei ebben az összeállításunkban eleveníthetők fel sok szép régi képpel.

A volt Hemo kapuja. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina, 1996

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Piac utcai régi ügyféltér kapujának egyik táblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2020. június 28., vasárnap

Szent Margit nyomában

Debrecenből, bármennyire is szeretjük, jólesik olykor más tájakra is ellátogatnunk. Nagy kedvencünk Budapest is, ahol a minap ismét vendégeskedhettünk egy szép júniusi napon.

Margit kolostorának romjai a Margit-szigeten. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal a fiatalon elhunyt, és a rövid élete alatt is igen sokat szenvedett Árpád-házi Szent Margit (1242–1270), azaz a IV. Béla király lányának nevét viselő Margit-sziget környékét fedeztük fel, úgyhogy most ebből nyújtunk kis ízelítőt.

Hűsölők a Margit-szigeti szökőkútnál, 2020 júniusában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az első fotónkon a Margit-szigeti Palatinus Strand főkapuja fölötti freskó egy részletében gyönyörködhetünk. A Meotiszi monda című monumentális, lenyűgöző kompozíció eredetijét Pekáry István alkotta 1937-ben.

Szigetfelfedező kirándulóbusz a Margit-sziget ,,Tábortűz-szobránál". Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Csodaszarvas-legendáját feldolgozó Pekáry-festmény (szemből nézve) bal szélső jelenetét is megörökítettük a strandon:

Túránkon a Dunára is kikacsingattunk, és örömmel pihentettük a szemünket a megunhatatlan látványával.

Átkelve a Margit hídon, Szent Margit nevét nemcsak a sziget, hanem körút és a rajta pompázó palota is viseli. A szép épületegyüttes felét mostanában újították fel.

A Margit körút mentén nagyon sok építészeti stílus található a barokktól az art deco-n át a modernig.

A szobrot ugyanaz a Gregersenné Lux Alice készítette 1937-ben, mint aki a debreceni Piac utcait is (1940). Sőt mindkét ház tervezője a férj, Gregersen Hugó:

A Margit hídról lepillantva a Duna pesti partján is csodálatos épületek sorakoznak.

A Margit híd pesti oldala mellett, egy szép parkban található Nagy Imre szobra is a Képviselői Irodaháznál. Az 1958. június 16-án kivégzett (és 31 évvel később újratemetett) miniszterelnök emlékművét ottjártunkkor még gazdagon borították az tisztelgők koszorúi.

A Nagy Imre-szobortól kicsit beljebb sétálva a körúton, a Vígszínház környéke is lélegzetelállító. 2020 júniusa végén ilyen volt az ottani hangulat:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Keresés ebben a blogban