Az 1913. február 27-én átadott debreceni vármegyeháza

A szecessziós palota 1918-ban a Ferenc József úton.

Debrecenben a Piac és a Szent Anna utca sarkán tündököl a vármegyeháza, aminek az ünnepélyes átadása 1913. február 27-én volt. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós épületegyüttest ugyanaz a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte, mint akik a püspöki palotát és a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották. Papp József leírása szerint a város az 1876-ban létrehozott Hajdú vármegye székhelyének térítésmentesen adta át a Fejérló vendéglőt és a telkét. Ennek lebontásáig ott működött a szervezet. Az építkezésnek Hegedűs István és Tóth Lajos voltak a fővállalkozói.

Az Árpád Terem díszablaka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós építészeti stílusú, gazdagon díszített palotát (ami később, az „átkosban” nem mellesleg úttörőházként funkcionált) egyebek mellett a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit kerámiái ékesítik. Az alábbi képeslapmásolaton az Arany Angyal Gyógyszertár mellett tündököl a vármegyeháza.

Az Árpád Terem ólomkeretes díszablakait Kernstok Károly festőművész alkotta, és Walther Gida valósította meg. A ház hónapokkal az átadása előtt, 1912 őszén készült el, az avatása pedig a fent említett időpontban. Belső tereiről további képek ebben az összeállításukban láthatók.

2021 végére renoválva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• Hogyan „lett” a püspöki palota a régi kis házak helyén?
• Piac utcai cívisházakból Gambrinus köz
• A püspöki palota és a vármegyeháza titokzatos nővére

Nyitóképünk teljes méretben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Debreceni Első Takarékpénztár

A Debreceni Első Takarékpénztárt 1846. február 18-án alapította meg Zalay Alajos, Karap Sándor, Sárváry Ferenc, Telegdi K. László, Péczely József és Bészler Károly.

A Kossuth-sarki bankpalota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A megannyi nemes ügyet is szolgáló szervezet igazgatója Zalay Alajos lett, tisztviselői pedig Komlóssy Imre és Csanak József. A bank a mai Régi Városházán bérelt helyet.

Még a szomszédos Gambrinus-bérpalota nélkül

Majd 1868-ban befektetési céllal megszerezték a Táncos Kovács-házat, valamint két szomszédját, a Kossuth utcai Auer-házat és a Piac utcai Rádl-házat.

A Kossuth-sarki Kontsek-üzlet portálja

A középső épületben az elegáns üzletek mellett a Czifra kávéház is működött (ahol Boka Károly prímás muzsikált), az első emeletet pedig a kaszinó bérelte. Az Auer-házat 1890-ben már a takarékpénztár bonttatta le az első székház felépítése érdekében.

Az első székház a Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy évvel korábban, 1889-ben a Piac utca 53–55. szám alatti, gyönyörű ház is elkészült, amit szintén a takarékpénztár építtetett. A Hungária-palotaként is ismert épület jellegzetes dísze a Piac–Arany-sarki tornya, ahol a cég és a szakma több jelképe is felfedezhető.

A csodálatos Hungária-palota 1915-ben

Ilyen jelkép a méhkaptár és a Merkúr- (Hermész-) szobor is. Papp József leírása szerint a pénztár két évtized alatt kinőtte a Kossuth utcai, kétemeletes székházat (ami egyébként ma is áll). Így emiatt egy hozzákapcsolt háromemeletes palotát terveztetett a saroktelkekre.

A Hungária-bérház ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pompás szecessziós építményt ifj. Rimanóczy Kálmán, nagyváradi építész tervezte meg, és főként helyi mesterek (Tóth István, „Pavlovics és Szilágyi” építészek, Somogyi Sándor szobrász stb.) készítették el 1912-re. Az ügyféltér a földszinti oszlopcsarnokban volt, míg a hivatali lakások és irodák a főutcai első emeleten.

Merkúr (Hermész) szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sarkon itt is Kontsek Kornél nyitott ruházati üzletet, és a Kossuth utcai első emeletre a kaszinó költözött. A mesebeli létesítményben társalgók, olvasó-, biliárd-, kártyázó- és díszterem is volt, továbbá pincei vendéglő és sörcsarnok. A házat és a pénztárat 1951-ben vették állami tulajdonba. A régi ügyféltérbe a honvédségi tiszti klub költözött (itt ma kínai bolt üzemel), a kaszinó helyén pedig később a Debreceni Művelődési Központ működött.

A már torony nélküli palota. Fotó: Pathó Sándor, 1975

1846-ban egyébként a pénzintézet kezdeti 600 részvényét 156-an vásárolták meg. Sz. Kürti Katalin dolgozatából az is megtudható, hogy 10 év után a pénztár már kulturális és szociális ügyek támogatására is áldozhatott. Ez hazafias nemzeti célokra is kiterjedt, továbbá a tudomány és művészet istápolására, egyházi és emberbaráti célokra, betegek és szegények segélyezésére, valamint a mezőgazdaság és a kereskedelem fejlesztésére is. A pénztár támogatta például a Debreceni Színügyi Egyletet, az Emlékkert Társulatot, a Dalegyletet, a Református Kollégiumot és a Csokonai Kört is! A palotában 1982-től működött ifjúságpolitikai KISZ-klub (IPK) története és emlékei ebben az összeállításunkban eleveníthetők fel sok szép régi képpel.

A volt Hemo kapuja. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina, 1996

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Piac utcai régi ügyféltér kapujának egyik táblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1913 januárjában átadott püspöki palota

Debrecen meghatározó épületeinek egyike a Hatvan utca és a Kossuth tér sarkán magasodó püspöki palota. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A líciumfával, Zoltai Lajos 1914-es festményén

Az 1913-ban átadott püspöki palota helyén járókat anno a fenti épületsor fogadta, köztük a Méliusz-ház és a ma is meglévő, híres líciumfa. Hogyan lett a püspöki palota ezekből és más kisebb épületekből?

A püspöki palota napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Papp József a Debreceni Szemlében közölt cikkében leírta, hogy anno a református egyház is nagy léptékű bérház megvalósítását határozta el a Nagytemplom mellé, a Hatvan utca sarkára a Méliusz-féle parochia, az úgynevezett líciumos kántori lakás és két szomszédos ház helyén négy összefüggő telekre. Az 1910-ben kiírt országos pályázatot Bálint Zoltán és Jámbor Lajos fővárosi építészek nyerték, akik a vármegyeházát, valamint a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották.

A palota toronycímere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hivatkozott múltidézés szerint a kivitelezés fővállalkozója Tóth István helyi építész lett, a reprezentatív épületbelső színes kerámiáit a pécsi Zsolnay-gyár szállította, míg az épületszobrászi munkákra Tóth András kapott megbízást.

1915-ös képeslap a püspöki palotáról

A kivitelezés csupán 15 hónapig tartott és – bár a végleges használati engedély 1913 januárjában kelt – az első lakók már 1912. november 1-től folyamatosan költözhettek az elkészült lakásokba. A püspöki palota tornya eredetileg valójában egy víztorony (volt) az emeleti lakások számára szükséges víznyomás érdekében.

Gangok a Déri téri átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A dolgozatból az is kiderül, hogy a négy utcára néző, teljesen alápincézett, liftekkel ellátott háztömbbe három zárt és egy nyitott udvart és összesen 9 lépcsőházat építettek. A földszinten a 16 utcai és 15 udvari üzlet mellett 8 lakást alakítottak ki. A két–három szobás garzonok alapterülete 80–95 négyzetméter, a háromszobás rendes lakásoké 110–120 négyzetméter, a négyszobásaké 130–140 négyzetméter, az ötszobásoké 150–170 négyzetméter volt. A nagypolgári, két cselédszobás, több mellékhelyiséges, 6 szobás lakosztályok alapterülete pedig 290–350 négyzetméter.

A Hatvan utcai főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Mi épül a Móricz-kollégium helyén?
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Volt egyszer egy Ifipark
• A nyilastelepi vasúti megálló
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• Az eltűnt Cserepes utca
• Mi épült a Hatvan és a Bethlen utca sarkán?
• A Békás-tó spriccelős ivókútja
• A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
• Emlékszel még a Kürtös utcai Syposs-villára?
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A hajdani nyári napközis tábor
• Mi van most a Váczi-koli helyén?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• Mi magasodik a Piac utcai cívisházak helyén?

Üzletportálok az átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A teljes torony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A belváros 1934-es életképei a gyönyörű fasorokkal

Debrecen fő jelképeiről jelentek meg 1934-es képek a Fortepan kollekciójában, Bor Dezsőnek  köszönhetően. Elsőként az eső utáni főutca hangulatán nosztalgiázhatunk a Kistemplomnál. 

Akkor még bal oldali közlekedés volt. Majd a vármegyeháza és az Arany Angyal Patika melletti épület tárulnak fel a békebeli Piac utca és a Szent Anna utca sarkán, valamilyen sokadalom idején.

A vármegyeházánál

A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett palota teljes arcában a cikk végén gyönyörködhetünk, a Kossuth utcán található másik művük pedig ebben a cikkünkben ismerhető meg.

A díszes főhomlokzat

A fenti pazar képen szemből pompázik az 1913-ban felavatott vármegyeháza szecessziós főhomlokzata, itt pedig az első fotónkat tesszük közzé az eredeti méretében.

Még bal oldali közlekedés volt

Alább rácsodálkozhatunk az Aranybika Szálloda szintén 1934-es életképére:

Élet a Bikánál, 1934-ben

Hajós Alfréd és Villányi Lajos luxusszállója, az Aranybika idén 110 éve, tehát 1914-ben elkészült, de csak a következő esztendőben adták át. A másik debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg. A Bika 2021. május 6. óta a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja.

A 3. kép teljes méretben

További összeállításaink az 1930-as évekről sok fotóval:

• Az 1933-as cserkészdzsembori
• A kockaköves Szent Anna utca
• Vakáció – 1936. VI. 28.
• Élet a Varga utcánál, 1938-ban
• A békebeli Nagyerdő
• Jáki István fotói
• Orvosok, nővérek a klinikán

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Megszépül a Gambrinus közi szecessziós ikerpalota?

Debrecen jellegzetes épületegyüttesére, a Piac utcai Gambrinus-bérház homlokzataira régóta ráfér már a renoválás. A jelek szerint most talán megszépülhetnek a palota külső falai, hiszen állványok épülnek rajta. Ezt örökítettük meg 2025. március 9-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Balról már állványok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1913-ban átadott, négyemeletes házat Pavlovics Károly tervezte. Az U-alakú épületegyüttesben 255 helyiséget alakítottak ki, s a nagyméretű bérlakásait a legmagasabb igények kielégítésére, a kor maximális komfortja szerint rendezték be. Az északi szárny földszintjén pl. 11 üzlet működött.

Új korában, képeslapon

Az új városi bérházról többek között a fenti képeslap készült. A következő kép pedig ismét egy friss jelenet az állványozásról.

A Kistemplom felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokáig étterem és sörkert is működött itt. Ez látható az alábbi muzeális felvételen, a Gambrinus köz és az ikerpalota történetét pedig ebben a múltidézésünkben foglaltuk össze sok régi képpel.

A Gambrinus Étterem sörkertje 1928-ban

Kapcsolódó összeállításaink:

• Feltámad a Sámsoni úti reneszánsz romkastély
• Megszépült az Apollo Mozi épülete
• Lehull a lepel az Arany ember Piac utcai palotájáról?
• Renoválták a Kossuth utcai Kis Orbán-házat
• Kívül-belül megújult a nagyerdei Régi Vigadó
• Gyönyörű lett az Angol Királynő Hotel palotája
• Az átépített Csokonai Színház
• A diósgyőri vár rekonstrukciója

Végre megszépül! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A debreceni belváros gyönyörű életképei 1934-ből

Forgatag a vármegyeházánál. Fotó: Fortepan / Bor Dezső.

Debrecen fő jelképeiről jelentek meg 1934-es képek a Fortepan kollekciójában, Bor Dezsőnek  köszönhetően. Elsőként a vármegyeháza és a volt Arany Angyal Gyógyszertár melletti épület tárulnak fel a békebeli Piac utca és a Szent Anna utca sarkán, valamilyen sokadalom idején. A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett palota teljes fotójában a cikk végén gyönyörködhetünk, a Kossuth utcán található másik művük pedig ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A díszes főhomlokzat. Fotó: Fortepan / Bor Dezső

A fenti pazar képen szemből pompázik az 1913-ban felavatott vármegyeháza szecessziós főhomlokzata, alább pedig rácsodálkozhatunk az Aranybika Szálloda szintén 1934-es életképére:

Élet a Bikánál, 1934-ben. Fotó: Fortepan / Bor Dezső

Hajós Alfréd és Villányi Lajos luxusszállója, az Aranybika idén 110 éve, tehát 1914-ben elkészült, de csak a következő esztendőben adták át. A másik debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg. A Bikának 2013-ban egy debreceni magánszemély lett a tulajdonosa, 2021. május 6. óta pedig a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja az épületegyüttest.

Nyitóképünk teljes méterben. / Fotó: Fortepan / Bor Dezső

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A debreceni Gambrinus köz és az ikerpalota születése

Debrecen szemet gyönyörködtető fejlődést eredményező átalakulásának egyik nagy korszaka a 19. század elejére tehető, amikor még sorra épültek a fényűző lakó- és középületeink is, többek között a belvárosban. A Piac utca páros oldalában álltak az alábbi fotón látható épületek is, amiknek a helyén azonban immár 111 éve teljesen más ingatlanok találhatók.

A lebontott házak látképe Zoltai Lajos festményén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezekről Papp József a Debreceni Szemlében közreadott kutatásában többek között leírta, hogy a Piac utca 26. szám alatt az akkori Debrecen legöregebb, 300 éves lakóháza állt. A tulajdonosairól Szikszay-háznak vagy Ó Dobozi-háznak nevezett kalmárház híres kereskedő, szenátor, főbíró családok (Szigyártó, Törösdy, Duskás, Vígkedvű, Baranyi, Dobozi) tulajdona, illetve Debrecen közvagyona is volt.

A Piac utcai Szikszay- / Ó-Dobozy-ház. 1911-es festmény: Zoltai Lajos. Repró: © Debreceni Képeslapok

A bérház déli szárnya helyén, a 28. szám alatt 100 éves lakóépület, az ún. Új Dobozi-ház állt. A házas ingatlan 1728-ban került a város tulajdonába. Miután katonatisztek elszállásolására használták, Generális Quartélyház néven is ismerték.

A Gambrinus köz főutcai látképe. A képeslapmásolatotokat Pákozdi Zoltán Károly osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük!

A múltidézés kitér arra is, hogy az 1912–13-ban a Debreceni Első Takarékpénztár székháza mellé, a fenti házak helyére épített négyemeletes városi bérpalotát Pavlovics Károly tervezte. A szecessziós épületegyüttes kettős telke az utca felől mindössze 40 méter szélességű volt, így a debreceni műépítész U alakú üzlet- és bérházat tervezett, amelynek hátsó keresztszárnya földszintjén átjárót nyitott. A szembe állított épületszárnyakkal 170 méterre növelte a földszinti üzletek kirakatainak helyet adó utcai homlokzatot. A négyemeletes házban 255 helyiséget alakítottak ki, az emelet nagyméretű bérlakásait a legmagasabb igények kielégítésére, a kor maximális komfortja szerint rendezték be. Az északi szárny földszintjén 11 üzlet működött.

Megtudható a leírásból az is, hogy a déli oldalon ékszerüzlet, a Mandel-féle cipőbolt volt, és itt üzemelt a Gambrinus sörcsarnok. A Kossuth utca felőli sikátort eleinte Dobozi-átjáróként emlegették. Az épületszárnyak közötti udvar alatt a pinceszinten mintegy 700 négyzetméteres üzletteret hoztak létre. A pinceszinten bezárt üzletek utcai lejárójában egy ideig nyilvános WC működött, a fenti belső részen pedig az emlékezetes Gambrinus Étterem is.

A Gambrinus Étterem sörkertje 1928-ban. A képet a Malompark 2022-es tárlatán repróztuk

Köszönet a képeslapreprókért Pákozdi Zoltán Károlynak!

Amikor még megvolt a nyilvános vécé és a büfésor a Gambrinus köznél. Fotó: HBN, 1971

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Mi épül a Móricz-kollégium helyén?
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Volt egyszer egy Ifipark
• A nyilastelepi vasúti megálló
• Mi épült a Hatvan és a Bethlen utca sarkán?
• A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
• Emlékszel még a Kürtös utcai Syposs-villára?
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• Mi van most a Váczi-koli helyén?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• Mi épült a Békessy és a Dóczy utca sarkán?

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!