Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: regény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: regény. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. június 6., péntek

A Thomas Mann utca

A Thomas Mann utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben is utca tiszteleg Thomas Mann német író előtt, aki 1875. június 6-án született Lübeckben. Az 1929-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett író 1935 januárjában Budapesten is vendégeskedett, s a Szép Szó főszerkesztője, József Attila erre az alkalomra írt ódát hozzá. Thomas Mann 1955. augusztus 12-én hunyt el Zürichben. Debrecenben a nevét viselő utca nevezetessége az első képünkön látható kis szolgáltatóház, valamint az egykori Ifjúsági park, a szöcskeszobor és a szánkózódomb is.

Thomas Mann. Forrás: Magyar Kurír

A debreceni Thomas Mann utca előző neve Andrássy út volt, ma pedig az Egyetem sugárutat és a Mikszáth Kálmán utcát köti össze. Thomas Mann ismertebb regényei, novellái közé tartozik: A Buddenbrook ház – Egy család alkonya, Tonio Kröger, Királyi fenség, Halál Velencében, A varázshegy, Mario és a varázsló, József és testvérei, Doktor Faustus, A kiválasztott, valamint az Egy szélhámos vallomásai című remekmű is.

A szánkózódomb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szöcske szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Thomas Mann utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. december 7., szombat

Nyilas Misi és a „Légy jó mindhalálig” Debrecene

A füvészkert és a téli Kollégium

A Debrecenben játszódó történetek talán leghíresebbike a Légy jó mindhalálig című, 1920-ban megjelent regény, amelyet Móricz Zsigmond írt. A szerző az 1800-as évek legvégén a Református Kollégium diákja volt, és az annak során szerzett élményeit, megpróbáltatásait meséli el a szép műben.

A Református Kollégium

A könyv sok-sok kiadása közül most az 1965-ösből szemezgetünk, s tesszük ezt azért is, mert nagyszerű illusztrációk gazdagítják (Móra Könyvkiadó). A csodás rajzokat, akvarelleket Reich Károly készítette, aki mások mellett a debreceni illetőségű Haranghy Jenőnek is a tanítványa volt.

A Csokonai Színház a XIX. század végén

A művész a könyvben értelemszerűen a legtöbbször a Református Kollégiumot és a benne játszódó jeleneteket ábrázolta, de az alkotásainak köszönhetőn rácsodálkozhatunk például Kálvin téri Emlékkertre (lásd legfelül), a Csokonai Színházra és az alább látható, régi Batthyány utcára is.

A Batthyány utca. Grafika: Reich Károly

Mindezek mellett természetesen a Nagytemplom és a mai Kossuth tér elődje is megjelenik a megannyi alkotás soraiban. És ugyanakkor az Oratórium is felismerhető a gyönyörű képek között...

A Református Nagytemplom

A könyvet 1936-ban és 1960-ban is megfilmesítették. Az utóbbi során a Cserepes utca egyik háza is forgatási helyszín volt. Ennek a lebontott kis épületnek a szomorú története olvasóink visszaemlékezései alapján ebben az összeállításunkban ismerhető meg, sok fotóval.

Nyilas Misiék az Oratóriumban


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképeink teljes méretben

2023. január 19., csütörtök

A „Légy jó mindhalálig” Debrecene


A Debrecenben játszódó történetek talán leghíresebbike a Légy jó mindhalálig című, 1920-ban megjelent regény, amelyet Móricz Zsigmond írt. A szerző az 1800-as évek legvégén a Református Kollégium diákja volt, és az annak során szerzett élményeit, megpróbáltatásait meséli el a szép műben.


A könyv sok-sok kiadása közül most az 1965-ösből szemezgetünk, s tesszük ezt azért is, mert nagyszerű illusztrációk gazdagítják (Móra Könyvkiadó). A csodás rajzokat, akvarelleket Reich Károly készítette, aki mások mellett a debreceni illetőségű Haranghy Jenőnek is a tanítványa volt.

A Csokonai Színház a XIX. század végén. Rajzok, festmények: Reich Károly

A művész a könyvben értelemszerűen a legtöbbször a Református Kollégiumot és a benne játszódó jeleneteket ábrázolta, de az alkotásainak köszönhetőn rácsodálkozhatunk például a Kálvin téri Emlékkertre (lásd legfelül), a Csokonai Színházra és az alább látható, régi Batthyány utcára is.


Mindezek mellett természetesen a Nagytemplom és a mai Kossuth tér elődje is megjelenik a megannyi alkotás soraiban. És ugyanakkor az Oratórium is felismerhető a gyönyörű képek között...


A könyvet 1936-ban és 1960-ban is megfilmesítették. Az utóbbi során a Cserepes utca egyik háza is forgatási helyszín volt. Ennek a lebontott kis épületnek a szomorú története olvasóink visszaemlékezései alapján ebben az összeállításunkban ismerhető meg, sok fotóval. DBKL

Nyilas Misiék a Református Kollégium Oratóriumában. Rajzok, festmények: Reich Károly


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!