Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Légy jó mindhalálig. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Légy jó mindhalálig. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. október 15., szerda

A Légy jó mindhalálig című film premierje a Víg Moziban

Debrecenben  1960. október 15-én volt a díszbemutatója a Móricz Zsigmond regényéből készített Légy Jó mindhalálig című magyar filmnek a Víg Moziban.

A Nyilas Misit játszó Tóth Laci

A premier előzménye, hogy a helyi sajtóban különös hirdetés jelent meg 1960. február 7-én: 1892-es plakátokat, könyveket, reskontószelvényeket stb. kérnek leadni az Aranybika Szálloda portáján a Légy jó mindhalálig című film forgatása érdekében. A folytatást az alábbiakban meséljük el a korabeli hírek között végzett kutatásunk alapján. A Hunnia Filmgyár 1960. február 9-én kezdte meg a tereprendezést, ami azt takarja, hogy például a Református Kollégium előtti aszfaltot is átfestették kockakőhatásúra, és gázlámpákat szereltek a falakra. A Ranódy László rendezte film főszerepét, Nyilas Misi alakját a hajdúszoboszlói Tóth Lacira bízták, akit 40 ezer általános iskolás gyermek közül több hónapi munka után választottak ki. Az első felvételek 1960. február 16-án kezdődtek a Nyomtató utca és a Vár utca sarkán az úgynevezett trafikjelenettel. A filmben Bessenyei FerencPsota Irén és Törőcsik Mari is játszik. A film egyik első bemutatóját a Szovjet–Magyar Baráti Társaság rendezte meg 1960. augusztus 9-én a Moszkvai Barátság Házában.


A debreceni díszbemutató után a főszereplő Tóth Laciról szóló október 27-i riportban ez olvasható:
A Légy jó mindhalálig Nyilas Misije, amikor megkapta munkájáért az első forintot, elküldte szüleinek azzal az aláírással: Sírig szerető fiuk, Misi. Tóth Laci, amikor megkapta a filmezésért járó pénzt, édesanyjának azzal adta át: vegyen magának és édesapjának új ruhát! – Magadnak mit kértél? – Én biciklit kaptam a filmgyártól – válaszolta –, teljesen felszerelt, új biciklit, dinamó is van rajta. Ez volt ugyanis a vágya. A virágot is, amit kapott a debreceni díszbemutatón, anyunak adta, csak egyetlen szálat tett el emlékül a forgatókönyv lapjai közé.”

Ez a kedves Tóth Laci az alakításával a legjobb gyermekszereplő díját nyerte a San Francisco-i Filmfesztiválon! – számolt be róla az 1960. november 10-i Napló. 


Mi pedig azzal is többször foglalkoztunk, hogy mivé lett a régi debreceni Cserepes utca, benne az az utolsóként, 2019-ben lebontott kis ház, ahol a filmben Doroghyék laktak. Zámbóné Lakatos Mária a cikkünkben felidézte: „EBBEN A HÁZBAN ÉLTEM 6 ÉVES KOROMIG, 1960-IG!!! De örülök, hogy még megvan! Nem vagyok hívő, de imádkozni fogok azért, hogy le ne bontsák. Az 1960-as filmforgatásra nagyon jól emlékszem, életem meghatározó élménye volt.
A fotón szereplő hintaló is az enyém és öcsémé volt (Sanyi! Sándor Lakatos). Nyüzsögtek a filmesek az egész utcában, a háztetőkön, kerítéseken rengeteg bámészkodó, síneken mozgó kamerákra, sok-sok színészre emlékszem, Psota Irén, TÖRŐCSIK MARI!!! Gyönyörű volt, fiatalon, fenékig érő hosszú szőke hajjal, kissé kényeskedve, affektálva, amiért korán elhozták a szállodából , és így ő meg fog fázni... Imádtam! És imádtam a főszereplőt, a Nyilas Misit játszó Tóth Lacit! Valósággal szerelmes voltam belé 5 évesen! Róla álmodtam, állandóan emlegettem. Még egy büdös nagy pofont is kaptam miatta, mert mi, az udvarban lakók ott bámészkodhattunk a forgatás alatt az udvaron, azzal a feltétellel, hogy csendben maradunk. És én képes voltam hangosan felkacagni, amikor a Nyilas Misit játszó Tóth Laci, a kapun belépve, kiejtette a csókát a zsebéből. Emiatt újra kellett forgatni a jelenetet, és apámat megszidták miattam”  elevenítette fel.
Egyúttal kifejtette: „50 forintot kaptunk azért, amiért kipakoltak bennünket a lakásból. Úgyhogy a fotón felhalmozott holmi a miénk volt. Bocs, kicsit hosszú voltam, de elkapott a nosztalgia!

„Itt laktak” Doroghyék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A regény 1965-ös kiadását ebben az összeállításunkban mutattuk be Reich Károly szép grafikáival.

Ízelítő Reich Károly könyvillusztrációiból

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. június 29., vasárnap

Ma 146 éve született Móricz Zsigmond, a Légy jó mindhalálig írója


Debrecen tiszteletbeli örökös polgára és természetesen a díszpolgári cím birtokosa is joggal lehetne Móricz Zsigmond író, aki 1879. június 29-én (anyakönyvi bejegyzése szerint július 2-án) látta meg a napvilágot Tiszacsécsén.

Móricz arcai Székely Aladár fotóin (Wikipédia)

Az ifjú Zsigmond 1891-től 1894-ig a Református Kollégiumban tanult, 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd a jogi karra járt, s ekkor a Debreceni Hírlapnak segédszerkesztője volt. Emellett, Ady Endréhez hasonlóan, a Debreczen–Nagyváradi Értesítőnek is dolgozott, melynek szerkesztősége a Dégenfeld téren működött. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Itt működött a Debreczen–Nagyváradi Értesítő

A Református Kollégiumban szerzett élményei alapján írta meg az egyik fő művét, az 1920-ban megjelent Légy Jó mindhalálig című, Debrecenben játszódó regényt. A könyvnek két filmváltozata is született, az 1960-as debreceni forgatás történetét ebben a cikkünkben idéztük fel. Íme Reich Károly két gyönyörű rajza Nyilas Misivel a mű 1965-ös kiadásából:

Reich Károly 1965-ös szép grafikái

A Doroghyék filmbeli házául szolgáló Cserepes utcai épület lebontásáról itt írtunk Kedves Olvasóink visszaemlékezéseivel. A Légy jó mindhalálig mellett Móricz Zsigmond főbb művei közé tartozik az Árvácska, az Erdély-trilógia, a Rózsa Sándor-regények és a Rokonok is. Móricz Zsigmond 1942. szeptember 5-én hunyt el Budapesten.

A Dósa nádor téri emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Móricz Zsigmond út viseli a nevét, a Déri téren szobra van, a Református Kollégium falán pedig domborműve, melyeket a barátja, Medgyessy Ferenc készített. Az Aranybikában, ahol többször megszállt és alkotott, róla elnevezett lakosztály is található (volt). Egyes források szerint Debrecenben Oláh Gábor is a barátai közé tartozott, ugyanakkor volt idő, amikor itteni nőkkel is érzelmi kapcsolatokat ápolt. Anno az Egyetem sugárúton (és korábban a Hatvan utcán) egy kollégium elnevezése is előtte tisztelgett. Az Egyetem sugárúti kollégium helyén már lakóház áll.

A kollégiumi dombormű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. december 7., szombat

Nyilas Misi és a „Légy jó mindhalálig” Debrecene

A füvészkert és a téli Kollégium

A Debrecenben játszódó történetek talán leghíresebbike a Légy jó mindhalálig című, 1920-ban megjelent regény, amelyet Móricz Zsigmond írt. A szerző az 1800-as évek legvégén a Református Kollégium diákja volt, és az annak során szerzett élményeit, megpróbáltatásait meséli el a szép műben.

A Református Kollégium

A könyv sok-sok kiadása közül most az 1965-ösből szemezgetünk, s tesszük ezt azért is, mert nagyszerű illusztrációk gazdagítják (Móra Könyvkiadó). A csodás rajzokat, akvarelleket Reich Károly készítette, aki mások mellett a debreceni illetőségű Haranghy Jenőnek is a tanítványa volt.

A Csokonai Színház a XIX. század végén

A művész a könyvben értelemszerűen a legtöbbször a Református Kollégiumot és a benne játszódó jeleneteket ábrázolta, de az alkotásainak köszönhetőn rácsodálkozhatunk például Kálvin téri Emlékkertre (lásd legfelül), a Csokonai Színházra és az alább látható, régi Batthyány utcára is.

A Batthyány utca. Grafika: Reich Károly

Mindezek mellett természetesen a Nagytemplom és a mai Kossuth tér elődje is megjelenik a megannyi alkotás soraiban. És ugyanakkor az Oratórium is felismerhető a gyönyörű képek között...

A Református Nagytemplom

A könyvet 1936-ban és 1960-ban is megfilmesítették. Az utóbbi során a Cserepes utca egyik háza is forgatási helyszín volt. Ennek a lebontott kis épületnek a szomorú története olvasóink visszaemlékezései alapján ebben az összeállításunkban ismerhető meg, sok fotóval.

Nyilas Misiék az Oratóriumban


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképeink teljes méretben

2024. február 17., szombat

Az eltűnt Cserepes utca


A debreceni nyugati kiskörút utolsó, Mester utca felőli szakaszának 2022 júliusi elkészültéhez az is kellett, hogy épületsorok tűntek el többek között az egykori Cserepes utcán (lásd a fenti képünkön). Ezzel párhuzamosan a környező utcákban is több házat lebontottak. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Mindezek miatt ma már nincs meg a Cserepes utca 23. szám alatti épület se, ahol 1960-ban a Légy jó mindhalálig című film jeleneteit forgatták, Doroghyék lakóházaként. A fenti képeken a vele szomszédos, egykori házakat, a következőn pedig a Jókai utca felőli egykori épületeket idéztük meg a 2019-es lebontásuk idejéből. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 2019 júliusában elkezdett Cserepes utcai területrendezés közben készült az alábbi felvételünk is egy valaha szép, de már fekvő fenyőfával. (Megjegyezzük, a környéken sokkal korábban kezdődtek a modern emeletes lakóházak építése és az azok miatti bontások.) Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az új tehermentesítő út (nyugati kiskörút) többek között ennél a hajdani lila lakóháznál keresztezi a Jókai utcát. Az épületen nagyon szép volt a millió trombitavirág is. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Hatvan és a Jókai utca között, a Csók utca alatt szép téglakutak is előkerültek a földből. Ma már ezt a területet is a nyugati kiskörút aszfaltrétege borítja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Jókai utca 10. szám alatt sárgállott az a szép épület, mely az utolsó időkben a Magyar Posta képzési helye volt, előzőleg pedig bölcsőde működött benne. Az alábbi sorozatban ezt a házat mutatjuk be a szörnyet mintázó kapudíszeivel, valamint az udvari teraszával és falaival. Fotók: © Debreceni Képeslapok



Mindeközben a Cserepes utcával párhuzamos Garai utcában is tűntek el házak. Ma már nincsen meg a következő két képen bemutatott, sárga cserépkályhás téglaépület se. Fotók: © Debreceni Képeslapok



A Garai utca 28. alatti cívisháznak csak a külső fala maradt meg, a Cserepes utca felől minden mást lebontottak belőle 2020 őszén, lásd a következő felvételeken. Fotók: © Debreceni Képeslapok


A hajdanvolt Cserepes utcának és a Csók utcának ezen a részen már Nagy Imre utca a neve. A Légy jó mindhalálig című film Cserepes utca 23. szám alatti helyszínét 2020 októberében bontották le. A kis házat és a hűlt helyét örökítettük meg az utolsó képpárunkon. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A volt Cserepes utca a Csemete utca felől, napjainkban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2023. december 20., szerda

Hófödte emlékek a hatvanas évek Debrecenéről


Debrecen hagyományos ócskapiacán, a Vágóhíd utcai Zsibogóban nézelődve lettem figyelmes egy senkinek se kellő képeslapkupacra. Ingyen elvihettem, és az áttanulmányozásakor leltem rá a fenti nagyon szép és értékes grafikára is. A kinyitható alkotást Szilvásy Nándor készítette, és a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentette meg 1964-ben. (A teljes fotót lásd lent.)

A hófödte Református Kollégium, Nyilas Misi idején. Grafika: Reich Károly

A kép annyira gyönyörű, hogy a ,,Légy jó mindhalálig!" 1965-ös kiadásában látható Reich-Károly-rajzok közül is ideteszünk mellé egy mesés jelenetet, fokozandó az örömteli élményt. Ez a mű a Református Kollégium behavazott kertjét tárja elénk, a többi nagyszerű grafika pedig idekattintva csodálható meg. Masits István festményei a téli Debrecenről itt csodálhatók meg, összeállításunk végéhez közeledve pedig íme, Józsa János nagyszerű festménye:

Józsa János: Hólapátolók a főtéren (1963)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szilvásy Nándor 1964-es grafikája a debreceni belvárosról és Nagytemplomról. Kiadó: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

(Az itt megosztott képeket se a netről loptuk le másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!)

Az 1936-os téli Széchenyi utca fantasztikusan szép látképét a Benedek-könyvtár tárlatán repróztuk

2023. január 19., csütörtök

A „Légy jó mindhalálig” Debrecene


A Debrecenben játszódó történetek talán leghíresebbike a Légy jó mindhalálig című, 1920-ban megjelent regény, amelyet Móricz Zsigmond írt. A szerző az 1800-as évek legvégén a Református Kollégium diákja volt, és az annak során szerzett élményeit, megpróbáltatásait meséli el a szép műben.


A könyv sok-sok kiadása közül most az 1965-ösből szemezgetünk, s tesszük ezt azért is, mert nagyszerű illusztrációk gazdagítják (Móra Könyvkiadó). A csodás rajzokat, akvarelleket Reich Károly készítette, aki mások mellett a debreceni illetőségű Haranghy Jenőnek is a tanítványa volt.

A Csokonai Színház a XIX. század végén. Rajzok, festmények: Reich Károly

A művész a könyvben értelemszerűen a legtöbbször a Református Kollégiumot és a benne játszódó jeleneteket ábrázolta, de az alkotásainak köszönhetőn rácsodálkozhatunk például a Kálvin téri Emlékkertre (lásd legfelül), a Csokonai Színházra és az alább látható, régi Batthyány utcára is.


Mindezek mellett természetesen a Nagytemplom és a mai Kossuth tér elődje is megjelenik a megannyi alkotás soraiban. És ugyanakkor az Oratórium is felismerhető a gyönyörű képek között...


A könyvet 1936-ban és 1960-ban is megfilmesítették. Az utóbbi során a Cserepes utca egyik háza is forgatási helyszín volt. Ennek a lebontott kis épületnek a szomorú története olvasóink visszaemlékezései alapján ebben az összeállításunkban ismerhető meg, sok fotóval. DBKL

Nyilas Misiék a Református Kollégium Oratóriumában. Rajzok, festmények: Reich Károly


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2022. január 1., szombat

Hófödte emlékek a hatvanas évekből


Debrecen hagyományos ócskapiacán, a Vágóhíd utcai Zsibogóban nézelődve lettem figyelmes egy senkinek se kellő képeslapkupacra. Ingyen elvihettem, és az áttanulmányozásakor leltem rá a fenti nagyon szép és értékes grafikára is. A kinyitható alkotást Szilvásy Nándor készítette, és a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentette meg 1964-ben. (A teljes fotót lásd lent.)


A kép annyira gyönyörű, hogy a ,,Légy jó mindhalálig!" 1965-ös kiadásában látható Reich-Károly-rajzok közül is ideteszünk mellé egy mesés jelenetet, fokozandó az örömteli élményt. Ez a mű a Református Kollégium behavazott kertjét tárja elénk, a többi nagyszerű grafika pedig idekattintva csodálható meg. Üsszeállításunk végéhez közeledve, íme Józsa János nagyszerű festménye:

Józsa János: Hólapátolók a főtéren (1963)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szilvásy Nándor 1964-es grafikája a debreceni belvárosról és Nagytemplomról. Kiadó: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

(Az itt megosztott képeket se a netről loptuk le másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!)

Az 1936-os téli Széchenyi utca fantasztikusan szép látképét a Benedek-könyvtár tárlatán repróztuk