Nyilas Misi és a „Légy jó mindhalálig” Debrecene

A füvészkert és a téli Kollégium

A Debrecenben játszódó történetek talán leghíresebbike a Légy jó mindhalálig című, 1920-ban megjelent regény, amelyet Móricz Zsigmond írt. A szerző az 1800-as évek legvégén a Református Kollégium diákja volt, és az annak során szerzett élményeit, megpróbáltatásait meséli el a szép műben.

A Református Kollégium

A könyv sok-sok kiadása közül most az 1965-ösből szemezgetünk, s tesszük ezt azért is, mert nagyszerű illusztrációk gazdagítják (Móra Könyvkiadó). A csodás rajzokat, akvarelleket Reich Károly készítette, aki mások mellett a debreceni illetőségű Haranghy Jenőnek is a tanítványa volt.

A Csokonai Színház a XIX. század végén

A művész a könyvben értelemszerűen a legtöbbször a Református Kollégiumot és a benne játszódó jeleneteket ábrázolta, de az alkotásainak köszönhetőn rácsodálkozhatunk például a Kálvin téri Emlékkertre (lásd legfelül), a Csokonai Színházra és az alább látható, régi Batthyány utcára is.

A Batthyány utca. Grafika: Reich Károly

Mindezek mellett természetesen a Nagytemplom és a mai Kossuth tér elődje is megjelenik a megannyi alkotás soraiban. És ugyanakkor az Oratórium is felismerhető a gyönyörű képek között...

A Református Nagytemplom

A könyvet 1936-ban és 1960-ban is megfilmesítették. Az utóbbi során a Cserepes utca egyik háza is forgatási helyszín volt. Ennek a lebontott kis épületnek a szomorú története olvasóink visszaemlékezései alapján ebben az összeállításunkban ismerhető meg, sok fotóval.

Nyilas Misiék az Oratóriumban

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképeink teljes méretben

Ma 94 éve adták át a debreceni Déri Múzeumot

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épületének és az előtte fekvő díszparknak a területén korábban fűvészkert volt, s ott csillogott előzőleg a legendás Pap-tava is. A múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették).

A Krisztus-trilógia. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az immár a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg (Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján), az új botanikus kertet pedig a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki.

Koppay József festményén Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Borsos József által tervezett Déri tér azonban ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik.

Az Ecce Homo! Fotó: HBMIH, 1965

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori fűvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református KollégiumReformátus Kollégium falán. Érdemes elolvasni. Ugyanakkor az alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll (de a botanikus kerti kis tónál  is van szobruk.)

A Pap-tava emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lenti képeslap azt is kiválóan illusztrálja, hogy milyen szép a Déri tér, valamint azt, hogy annak idején eggyel több körsétány futott rajta. Dr. Nagy Lajos gazdag ügyvéd síremlékét (mely a Dobozi-temetőben volt) a Déri téri, mai református levéltár homlokzatában állították ki a temető bezárásakor.

Dr. Nagy Lajos síremléke. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Pap-tavát idéző süllyesztett parkban jól megférnek egymás mellett a franciás eleganciával kanyargó növényszigetek és az angolos természetességgel viruló, ősi növények.

A Déri tér 1968-ban. Fotó: Horváth Zoltán

A városi és a Déri Múzeum részletes története, valamint Déri Frigyes életútja idelátogatva olvasható, ugyanakkor videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri téri Szent István-dombormű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér és a múzeum

Debrecen városi múzeumának, a Déri Múzeum neobarokk épületének és az előtte fekvő díszparknak a területén korábban fűvészkert volt, s ott csillogott előzőleg a legendás Pap-tava is.

A múzeum és a tér építése 1928-ban, Zöld Sándor polgármester-helyettes fotóján. A felvételt Horváth Eszter
osztotta meg olvasóinkkal a családi archívumából. Köszönjük szépen!

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). 

A Krisztus-trilógia három monumentális, lenyűgöző kompozíciója a Munkácsy Teremben. Fotó: Déri Múzeum

Az immár a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg (Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján), az új botanikus kertet pedig a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki.

A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyes (1852–1924), Koppay József 1921-es festményén.
Képeslap, repró: Hapák József / Déri Múzeum

A Borsos József által tervezett Déri tér azonban ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik.

A Munkácsy-trilógiából eredetileg még csak az ,,Ecce Homo!" volt a múzeumban. Fotó: HBMIH, 1965

A Déri tér öreg tölgyfája, és kiránduló gyerekek a csobogónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori fűvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni. Ugyanakkor az alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll (de az egyetemi botanikus kertben, a kis tónál  is van szobruk.)

Az egykori Pap-tava és fűvészkert helyén lévő emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lenti képeslap azt is kiválóan illusztrálja, hogy milyen szép a Déri tér, valamint azt, hogy annak idején eggyel több körsétány futott rajta.

Dr. Nagy Lajos gazdag ügyvéd síremlékét, mely a Dobozi-temetőben volt, a Déri téri, mai református levéltár homlokzatában állították ki a temető felszámolásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Pap-tavát idéző süllyesztett parkban jól megférnek egymás mellett a franciás eleganciával kanyargó növényszigetek és az angolos természetességgel viruló, ősi növények.

A Déri tér és a múzeum látképe 1968-ban. Fotó: Horváth Zoltán

A városi és a Déri Múzeum részletes története, valamint Déri Frigyes életútja idelátogatva olvasható, ugyanakkor a legfrissebb videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri téri Szent István-dombormű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József ,,múzeumi művész" rajza az intézményről, a zenepavilon felől.
A képet a Déri Múzeum 1947-es füzete közölte. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „Légy jó mindhalálig” Debrecene

A Debrecenben játszódó történetek talán leghíresebbike a Légy jó mindhalálig című, 1920-ban megjelent regény, amelyet Móricz Zsigmond írt. A szerző az 1800-as évek legvégén a Református Kollégium diákja volt, és az annak során szerzett élményeit, megpróbáltatásait meséli el a szép műben.

A könyv sok-sok kiadása közül most az 1965-ösből szemezgetünk, s tesszük ezt azért is, mert nagyszerű illusztrációk gazdagítják (Móra Könyvkiadó). A csodás rajzokat, akvarelleket Reich Károly készítette, aki mások mellett a debreceni illetőségű Haranghy Jenőnek is a tanítványa volt.

A Csokonai Színház a XIX. század végén. Rajzok, festmények: Reich Károly

A művész a könyvben értelemszerűen a legtöbbször a Református Kollégiumot és a benne játszódó jeleneteket ábrázolta, de az alkotásainak köszönhetőn rácsodálkozhatunk például a Kálvin téri Emlékkertre (lásd legfelül), a Csokonai Színházra és az alább látható, régi Batthyány utcára is.

Mindezek mellett természetesen a Nagytemplom és a mai Kossuth tér elődje is megjelenik a megannyi alkotás soraiban. És ugyanakkor az Oratórium is felismerhető a gyönyörű képek között...

A könyvet 1936-ban és 1960-ban is megfilmesítették. Az utóbbi során a Cserepes utca egyik háza is forgatási helyszín volt. Ennek a lebontott kis épületnek a szomorú története olvasóink visszaemlékezései alapján ebben az összeállításunkban ismerhető meg, sok fotóval. DBKL

Nyilas Misiék a Református Kollégium Oratóriumában. Rajzok, festmények: Reich Károly

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!