Debreceni Képeslapok: könyv

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyv. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 7., kedd

Ismét méltatlan állapotban a száműzött Sellő

A debreceni főtéren 2001-ben csak példátlanul rövid ideig, pár napig lehetett az a Sellő szobor, amit még az átadásuk előtt leszereltetett a polgármesteri hivatal. Pázmándi Antal különös kompozícióját aztán évekig egy pincében tárolták, mígnem 2011-ben Nyíracsád átépített főterén állították ki. Azóta elégedetten nyugtázhattuk, hogy jó helyre került a halfarkú figura – egészen 2026 júliusáig, a 25. születésnapjáig. Ekkor ugyanis Oravecz Krisztián nevű Kedves Olvasónk jelezte, hogy a hableánynak letörték a virágos könyvét, valamint mindkét kezét is, amikkel a szép könyvet tartotta. A szívbemarkoló információhoz képet is mellékelt bizonyságként. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Torzóként és még épen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mi is útra keltünk, hogy ismét meglátogassuk a Sellőt, és meggyőződjünk az állapotát illetően leírtakról. Lesújtva tapasztaltuk 2026. július 6-án, hogy nem túlzott a hozzászólás: a senkinek nem ártó bájos szobornak valóban hiányoznak a karjai, amiatt pedig a díszes könyve is. A kerek, almás medencéjében meg úgy csörgedezik a kis szökőkút vize, mintha így lenne normális, és mintha a Sellő eleve torzóként született volna, mint például Debrecenben a Bem téri Magyar fájdalom szobra.

Mintha ez lenne a normális. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Na, erre viszont mi azt mondjuk: ilyen a világba' sincs! Ha megrongálták a szobrot, akkor amiatt kell elvinni onnan, ha pedig csak békésebb ok (?) miatt szükséges karbantartani, akkor amiatt kell zárt helyre vinni! Szobor így nem lehet emberi tekintetek előtt! Kiállítani csak akkor szabad újra, amikor ismét hiánytalan mindene, és a régi kedves lényével mosolyoghat az arra járókra! Amíg ez nem teljesül, addig ilyen állapotban közszemlén hagyni teljes mértékben méltatlan, modortalan és megalázó az ilyen viselkedés – a szoborral, a kedvelőivel, az alkotójával és minden más műalkotással szemben is!

Ez egyik szoborral sem eshet meg! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nyomatékosan kérjük tehát, hogy szereljék le a Sellőt! Így, torzóként nem maradhat közterületen! Kizárólag akkor helyezzék vissza, amikor maradéktalanul, eredeti állapotában restaurálták!

A Sellő kezei és a könyv. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Sellő Debrecenben, dr. Nagy Attila képeslapján

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

2026. április 16., csütörtök

Az Utasellátó debreceni „550. sz. pavilonja” 1962-ben

Debrecenben a Nagyállomás főépületében évtizedeken át több szolgáltatóegység működött, köztük a híres Resti, a felejthetetlen tejbár, sőt fodrászat is. A központi márványcsarnok szélső helyiségeiben kis Utasellátó-árudákat alakítottak ki, például a fenti képen látható 550-es számú hírlap- és könyvesboltot. (A teljes kép a cikk végén!) A Fortepanon közzétett 1962-es Uvaterv-fotó tanúsága szerint, meg persze a személyes emlékeink szerint is, valóságos kincsesbányák voltak ezek a sokoldalú üzletek! (A helyiségek ma is megvannak, de többük kihasználatlan, s olyan is van / volt, amelyikben – egyébként ötletes módon – kiállítások és interaktív terepasztal található.)

A központi váróterem 1963-ban. Fotó: Fortepan / Uvaterv

A két sgraffito által közrefogott nagy váróteremben időzők nemcsak magyar, hanem külföldi lapokat is beszerezhettek itt. A muzeális fotográfián a gyönyörű hölgyek fejvonalában korabeli szép debreceni képeslapok függenek gazdag választékban, ugyanakkor kártyákat és tollakat is kínált a kereskedés. Voltak ugyanakkor illatszerek és dohánytermékek is, míg más „pavilonokban” az Utasellátó-automaták megjelenése előtti időkben harapnivalót is be lehetett szerezni. A szomszédos postahivatal ma is megvan, s anno aki nagyon ráért, a Híradó Moziba is betérhetett a vonatja indulásáig.

A Nagyállomás postahivatala, 1962. Fotó: Fortepan / Uvaterv

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben. Fortepan / Uvaterv, 1962

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

2025. december 27., szombat

A Csáthy könyvkiadó, üzlet és nyomda (1805)

Debrecenben a Csáthy-céget nemes marási Csáthy György (1772–1817) kiváló nyomdász alapította 1805-ben. A vezetése alatt Debrecen város nyomdája is hatalmasat fejlődött. Csáthy Ferencz és az akkor még segéd levéltárnok Zoltai Lajos 1905-ös írása szerint Csáthy György a könyvnyomtatás kitanulása után 1797 végén kelt vándorútra. Pesten Trattner Mátyás könyvnyomdájában, majd a Kilián-könyvkereskedésben dolgozott. Aztán a pozsonyi Landerer-nyomdában 3 évet töltött. Onnan hívta el a debreceni tanács a városi nyomda vezetésére. Tisztét 1804. február 1-jén foglalta el. Több hasznos újítást végzett, s a keze alól kikerült nyomtatványok a csinos kiállításukkal is feltűnnek.

Az egyik üzlet. A képet Pákozdi Zoltánnak köszönjük

A múltidézés rávilágít arra is, hogy a Csáthyak könyvesboltját valójában Pápai Kiss István pesti könyvkötő és könyvárus nyitotta meg 1805 tavaszán. Az új üzlet vezetését nyomban a vejére, Csáthy Györgyre, igazából pedig a lányára, Pápai Kiss Rákhelre, azaz Csáthy György feleségére bízta, aki a könyvek adásvételébe már gyermekkorában beletanult. Pápai Kiss István a többi pesti, pozsonyi árussal együtt azelőtt rendszeresen eljárt a debreceni nagyvásárokra jól megrakott szekereken. A huszárlaktanya helyén, az egyik kősátorban árulta a kötött könyveit, s némely vásárban 6–8 ezer Ft értékű könyvet is eladott. Csáthy György a saját könyveivel együtt árulta a város kiadványait; emezeket csakis a város, amazokat a maga hasznára. Könyveken kívül különféle író-, aranyos és tarka papirosok, képek, rajzolatok és köszöntőcímerek is voltak a boltjában. Csáthy és a felesége igen ügyesen vitték a boltot. Csáthy György a hasznos újításaival a város könyvnyomtató műhelyét jobb karba hozta s felvirágoztatni törekedett. Könyvesboltja fölállításában is az a sokszor említette cél vezette, hogy ezáltal a nyomdának hírét, nevét, tekintélyét emelje. Aztán váratlanul elhunyt: a nagyváradi fürdőben 1817 nyarán baleset érte, amely a korai halálát okozta.

A Piac utca 4. alatti emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fiatal özvegy vállaira terhes gondok szakadtak: gyermekei ellátása mellett a nagy kiterjedésű könyvkiadói üzlet három évi számadásával tartozott Debrecen városának. Az életrevaló, ügyes asszony nemcsak megtartotta, tovább folytatta a könyvárusságot, hanem a körülményekhez képest dicséretes buzgalommal fejlesztette is. Megszerezte lassanként úgy a pesti egyetemi, mint a debreceni nyomda bizományosságát. Özvegy Csáthyné három derék, munkás polgárt nevelt a hazának. A legidősebb, Lajos a gimnáziumi osztályok elvégzése után könyvkötészetet és könyvkereskedést tanulván, szülei foglalkozását örökölte. Csáthyné Kiss Rákhel asszonyt az 1831. évi rettenetes pestis ragadta el a gyermekei köréből. A könyvesboltot a legidősebb fia, Lajos vezette tovább, eleinte Csáthy Györgyné örökösei név alatt, azután hosszabb ideig a saját nevével. Csáthy Lajos már 1828 óta jobbkeze volt édesanyjának, miután a gyakorlati ismereteit Pesten, Bécsben, Brünnben és más külföldi városok könyvesboltjaiban gyarapította. Az első könyvjegyzékét 1832 szeptember elején bocsátotta ki a náluk kapható új magyar könyvekről, körülbelül 50 eredeti és fordított művet: regényt, elbeszélést, verses könyvet, orvosi, jogi, hittani, gazdasági, nevelési, mulattató és kozmetikai tárgyúakat sorolván elő. Az ügyesen, reklámszerűen összeállított katalógus a címeiken és az árakon kívül a rövid tartalmukat is elmondja – fogalmaz Zoltai Lajos múltidézése. Ebből az is megtudható, hogy a szabadságharc alatt, amíg az országgyűlés és a kormány Debrecenben tartózkodott, Csáthy Lajos adta ki a Jókai Mór szerkesztette Esti Lapokat is. Csáthy Lajos a kereskedését 1866. január 1-jén átruházta az unokaöccsére, ifj. Csáthy Károlyra. Az ő fia, M. Csáthy Ferenc 1890. augusztus 1-jén vette át másodmagával az üzletet, majd 1896 végétől már a saját neve alatt folytatta a könyv- és zenemű-kereskedést. Csáthy Ferenc könyvek kiadásával nem foglalkozott, hanem a fő súlyt könyvek és zeneművek terjesztésére fordította, különösen a zeneműraktára volt igen modernül berendezve. Könyvesboltja mellett tízezer kötetet számláló magyar és német nyelvű, rendszeresen frissített kölcsönkönyvtárat tartott fenn, amit még ifj. Csáthy Károly alapított. Mivel más kölcsönkönyvtár nem volt Debrecenben, ezt is széles közönség használta. Visszatérve Csáthy Györgyre, ő 1808-tól 1813-ig a Piac utcai Baranyi-házban bérelt boltot. 1813-tól 1822 vagy 23-ig Andaházi–Szilágyi Mihály szomszédos házában, ettől fogva 1888-ig a Piac és a Csapó utca sarkán, a Bika Szállodával szemben, majd 1888-tól az Egyház tér (ma Kálvin tér) 2. számú épületben, özv. Révész Bálintné házában árultak. A Piac utca 4. szám alatti ház, amin 2005 óta a cég emléktáblája található, a 2025. december 22-i ottjártunkkor ilyen állapotban volt:

Az emléktáblás épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. szeptember 4., csütörtök

Röhrig Géza és Stetka Éva is fókuszba kerül a Térey Könyvünnepen

Debrecenben a Méliusz Juhász Péter Könyvtár immár a 6. Térey Könyvünnepet rendezi meg a város támogatásával, párbeszédbe lépve az itt született író, költő, műfordító munkásságával. A 2025-ös programsorozat kamarakiállításának középpontjában Térey János és a zene témája áll: nemcsak a költő, drámaíró saját zenei ízlését ismerhetjük meg, hanem fény derülhet az életmű zenei inspirációira is, amelyek Wagnertől a Depeche Mode-on keresztül Lana Del Rey-ig terjednek.

Térey János. Forrás: Méliusz-könyvtár

A Könyvünnep további fontos célja, hogy évről évre a debreceni irodalmi hagyományokra is ráirányítsa a figyelmet. Ezúttal két jeles jubiláló irodalomtudóst, a 70 éves Bertha Zoltánt és a 80. évébe lépő Márkus Bélát köszöntik. Megkezdődik a tragikus sorsú Stetka Éva költészetének újraolvasása is. Újabb nagy értékű hagyatékkal gazdagodik a Méliusz Juhász Péter Könyvtár, ugyanis az intézményben helyezi el irodalmi-médiaművészeti munkáinak egy részét Tasnádi József képzőművész. A Könyvünnep időpontja: 2025. szeptember 10–14., helyszíne a Déri Múzeum és a Méliusz Juhász Péter Könyvtár.

A könyvünnep plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

A PROGRAMOK:

Szeptember 10. (szerda) 17.00: Hegyi Zoltán Garázsmenet című kötetének bemutatója. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), II. emeleti kerengő. Szeptember 11. (csütörtök) 17:00: A külön sors jelzőfényei – az idén 70 éves Bertha Zoltán és 80 éves Márkus Béla irodalomtörténészek köszöntése. Laudátor: Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke. Pécsi Györgyi, az MMA elnökségi tagja. Az ünnepeltekkel Baranyai Norbert irodalomtörténész beszélget. Közreműködik: Gém Anna szavaló és Vranyecz Flóra fuvolista. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó.

Szeptember 12. (péntek) 17:00: Szöveg-Küszöb-Kép. Beszélgetés Tasnádi József Munkácsy-díjas képzőművésszel, majd az alkotó szövegvideóinak bemutatója. Beszélgetőpartner: Kovács Edward irodalomtörténész, a MODEM kurátorasszisztense. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), alagsori meditációs tér. 18:00 Röhrig Géza Kossuth-díjas költő semmike-dalok című kötetének bemutatója. A szerzővel Kulin Borbála irodalomtörténész beszélget. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó.

Szeptember 13. (szombat) 14:30: „Art deco a pusztán” – Séta Sajó István műépítész nyomában Térey János emlékére. A tematikus sétát Erdei Nóra idegenvezető tartja. Találkozási hely: Petőfi tér (a Petőfi szobor előtt). 17:00: A szépíró olvas – Molnár Illés Térey-díjas költő szerzői estje. Beszélgetőpartner: Urbán Andrea kritikus. Helyszín: Déri Múzeum díszterme (4026 Debrecen, Déri tér 1.) 18:30: Meggyfavirág-magány – Stetka Éva költő versei Reszegi László előadásában. Az érdeklődők ezen a napon megtekinthetik a Stetka Éva Déri Múzeumban őrzött relikviáiból válogató kamara-kiállítást. Helyszín: Déri Múzeum díszterme (4026 Debrecen, Déri tér 1.).

Szeptember 14. (vasárnap) 16:00: Kemény István Térey-emlékbeszéde, köszöntőt mond Puskás István alpolgármester, majd koszorúzás a szülői háznál (4026 Debrecen, Kétmalom utca 17.). Zenei közreműködők a Napraforgó Waldorf Iskola pedagógusai. 16:30: Wagnertől a Depeche Mode-ig. Kamarakiállítás a Térey Könyvsarokban. A kiállítást megnyitja: Poós Zoltán költő. Helyszín: Térey Könyvsarok (4026 Debrecen, Nyíl utca 2.). 17:30: Oidipusz vagy Kreón? Térey János és Karsai György tragédiafordításai című kötet bemutatója. Karsai György professzorral Simon Attila irodalomtörténész beszélget. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó. 19:00: Térey János Szodomában kövérebb a fű című drámakötetének bemutatója. Résztvevők: Kricsfalusi Beatrix és Bazsányi Sándor irodalomtörténészek. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó.

Kísérőrendezvények: Szeptember 5. (péntek) 17.00: Örökhagyó. Emlékezés Kiss Tamás József Attila-díjas költőre. Köszöntőt mond Puskás István alpolgármester, emlékbeszédet tart Fazakas Gergely Tamás, a DE-BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója. Kiss Tamás versei Papp István színművész előadásában hangoznak el. Helyszín: Debrecen, Gambrinus-köz. A Könyvünnep ideje alatt folyamatosan: Évfordulós Szabó Lőrinc és Térey János illusztrációs kiállítás a Budapesti Illusztrációs Fesztivál szervezésében a Kölcsey Központ Bényi Galériában (4026 Debrecen, Hunyadi utca 1-23). A tárlat szeptember 18-ig minden nap megtekinthető 10 és 18 óra között. A belépés díjtalan. A Könyvünnep ideje alatt folyamatosan: Irodalmi kalandozás a lombok alatt – kvízjáték Térey János és más költők, írók nagyerdei kötődéseiről. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), helytörténeti részleg.

DBKL

2025. augusztus 28., csütörtök

Múltidéző est a Piac utcai Kaszanyitzky-üzletről

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött egykoron a Kaszanyitzky-féle üveg-porcelán üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte.

A messze földön híres kereskedés kirakata

Az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította.

Az épület napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felejthetetlen boltról és a családról Kaszanyitzky András mesél a Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjában 2025. szeptember 9-én 17 órától. A részletes eseményleírás idelátogatva olvasható.

A Kaszanyitzky-ház üvegkupolája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A beszélgetés díjtalanul tekinthető meg, azonban a szervezés könnyítése érdekében a házigazdák azt kérik, hogy aki részt venne, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

Az összejövetel plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

További kereskedelmi összeállításaink:

DBKL

2025. június 6., péntek

A Thomas Mann utca

A Thomas Mann utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben is utca tiszteleg Thomas Mann német író előtt, aki 1875. június 6-án született Lübeckben. Az 1929-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett író 1935 januárjában Budapesten is vendégeskedett, s a Szép Szó főszerkesztője, József Attila erre az alkalomra írt ódát hozzá. Thomas Mann 1955. augusztus 12-én hunyt el Zürichben. Debrecenben a nevét viselő utca nevezetessége az első képünkön látható kis szolgáltatóház, valamint az egykori Ifjúsági park, a szöcskeszobor és a szánkózódomb is.

Thomas Mann. Forrás: Magyar Kurír

A debreceni Thomas Mann utca előző neve Andrássy út volt, ma pedig az Egyetem sugárutat és a Mikszáth Kálmán utcát köti össze. Thomas Mann ismertebb regényei, novellái közé tartozik: A Buddenbrook ház – Egy család alkonya, Tonio Kröger, Királyi fenség, Halál Velencében, A varázshegy, Mario és a varázsló, József és testvérei, Doktor Faustus, A kiválasztott, valamint az Egy szélhámos vallomásai című remekmű is.

A szánkózódomb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A Szöcske szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Thomas Mann utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. október 28., hétfő

Vidám halloween-tökök a debreceni Hortobágy utcán

Debrecenben a Vénkerti lakótelep egyik parkjában egy olyan halloween-dekoráció varázsol vidámságot a panelek közötti életbe, amin látszik, hogy nagy munkát fordítottak a kitalálásába és az elkészítésébe. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Pókhálós asztalon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hortobágy utca 5. szám előtti zöldterületen egy sűrű „pókhálóval” befuttatott asztalt állítottak fel, és azon vigyorognak a kifaragott tökfejek (az enyhe idő miatt már kissé fonnyadtan). Az ötletes kiállításon még olvasnivalót is felfedezhetnek a kíváncsiskodók:

Könyv is van itt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A parkszépítők ebben a parkban egy másik „tökszigetet” is kialakítottak, és abban lámpát is felállítottak. A 2024. október 27-i ottjártunkkor azt is megállapítottuk, hogy összességében remekül sikerült ez a messziről is látható kompozíció, és jó volna, ha más lakóközösségek is követnék a példát (nem csak ilyenkor). Erre egyébként több városrészünkben van is gyakorlat, például a Fényes udvarban, ahol a gyerekekkel együtt faragják ki a tököket, amik ráadásul esténként világítanak.

Tökök és lámpa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2024. március 26., kedd

A vénkerti dzsúdós fiú, aki kerekesszékesként se adta fel

Balogh Zoltán a Debreceni Dózsa cselgáncsozójaként anno, valamint napjainkban. Fotók: Balogh Zoltán Szerzői Közösségi Oldala

A Debrecenben született sportoló-sportszakember, Balogh Zoltán Attila „Kapáslövés” című könyve 2023 végén jelent meg. Az autóbalesete miatt kerekesszékbe kényszerült földink e művének példányát a Debreceni Képeslapok is megkapta, így ennek köszönhetően ezúttal az ő írásai és fotói közül válogatunk a szerzői Facebook-oldaláról. Mint leírta, a debreceniek a vénkerti srácként ismerik, akiknek ő Balogh Zoli, a debreceni dzsúdós, a későbbi edző.

A békéscsabai, számára felejthetetlen 4 cselgáncsos év alatt Balogh Zé-nek is hívták a barátai. Ugyanakkor van, aki a kerekesszékes (sport)újságíróként, küzdősport-szakíróként ismerte meg az elmúlt 20 évben, míg mások az egykori Presztízs Sport magazin főszerkesztőjeként azonosítják. Balogh Zoltán mindemellett a Nemzeti Tehetséggondozó sportújságíró szakos hallgatóinak a sportszakmai ismeretekért felelős oktatója, aki azt kéri, hogy szép és igaz mondatokat írjanak. Sok ismerőse ugyanakkor a Napos sétányon lakó szomszédként beszélget vele nap mint nap – ő pedig Szentendrén élő debreceninek mondja magát.

A fenti, 1979 telén megjelent újságcikk kapcsán Balogh Zoltán így fogalmaz A múlt idő neve című bejegyzésében: „Csak az emlékek maradtak. Minden más megváltozott: az úttörő-olimpia ma már diákolimpia, a Vénkert kapuja, az egykori Domus kínai bolt, a Hámán Katóból (sose tudtam meg, ki is volt ő) Füredi lett, míg a Tanácsköztársaság útja a sokkal jobban csengő Egyetem sugárút néven fut egy körforgalmat megkerülve a szökőkút előtti térbe. Egykori gimnáziumom, a sok csibészt befogadó Csokonai épületének nevét Szent Józsefre változtatta vissza az idő, a mellette lévő Szent Anna templom székesegyházzá nemesült, utcája is bibliai nevet kapott, Szent Annára talált a Béke. Az emlékek maradnak – örökre.”

Balogh Zoltán a Debreceni Dózsa cselgáncsozójaként anno, valamint napjainkban (nyitóképünk teljes méretben).
Fotók: Balogh Zoltán Szerzői Közösségi Oldala

Balogh Zoltán a „Kapáslövés” című novelláskötetébe 44 írását válogatta be, melyek sportról, emberi kapcsolatokról és sorsokról is szólnak. Magáról többek között így fogalmaz:

„Vállaltam ezt az életet. 15 százalékos vagyok, 85 elveszett. Erről van papírom, ebből kell kihoznom a maximumot. Az álmaimban soha nem vagyok kerekesszékben. Ébren meg nem agyalok azon, hogy mi maradt ki az életemből.”

Végül pedig íme, a kis írások címjegyzéke, valamint a könyv borítója. További érdekességek, információk róla és a művéről a fent jelzett szerzői oldalán tudhatók meg.

DBKL

2024. március 20., szerda

Tóth Árpád baráti verstükörben – Bakó Endre új könyve

Debrecen néhai nagy költőjéről, Tóth Árpádról született új mű a napokban. A Tóth Árpád baráti verstükörben című könyvet dr. Bakó Endre irodalomtörténész, a Hajdú-bihari Napló nyugalmazott főszerkesztője írta. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A könyvet 2024. március 20-án mutatták be a kiadó szerepét is betöltő Méliusz Juhász Péter Könyvtárban, ahol a szerzővel Erdei Sándor újságíró, szakíró beszélgetett.

Az esten megtudhatták az érdeklődők azt is, hogy Tóth Árpádot (1886. április 14. – 1928. november 7.) még a XX. század eleji kettészakadt írótársadalomban is mindenki szerette. A róla szóló összeállítás a 86 éves Bakó Endrének a 21. könyve. A mű egyebek mellett 42 olyan verset tartalmaz, amely Tóth Árpád előtti tisztelgésként született. A rendezvényen a vendégek a bemutatott könyv egy-egy ingyenes példányát is átvehették.

DBKL

2023. november 27., hétfő

Az üveg-porcelán Piac utcai Mekkája: a „Kaszanyitzky”

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött egykoron a Kaszanyitzky-üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

A messze földön híres kereskedés kirakata a hőskorban és napjainkban – lásd a következő képen

Ebben a korábbi cikkemben a cégalapító dédunokája, (IV.) Kaszanyitzky András zenetanár felidézte azt is, hogy az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította. Ő idős korában gyógyíthatatlan beteg lett, nem akart senkit kitenni a szenvedésének, ezért önkezével vetett véget az életének. Fia, Andor egy vadászaton lett rosszul, és hunyt el 1935-ben. Az ő fia pedig, András volt az, akinek el kellett viselnie az államosítást.

Ez az üzleti dokumentum jól tükrözi a bolt külsejének és készletének pazar színvonalát. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

A Piac utca 57. szám alatti üzlet épületegyüttese ma már csak részben van meg (tervezett bevásárlóközpont-építés miatt megcsonkolták), és könyvesbolt működött benne. (Mellette magasodik a hasonló okból üres, pusztuló Steinfeld-ház, a debreceni Arany ember letakart épülete.)

Kaszanyitzky-emblémás porcelánok fotói, melyeket olvasónktól, Tóth Zoltántól kaptunk. Köszönjük szépen!

A Kaszanyitzky-ház 1852-ben még földszintes, három lakószobás épületként a '48-as tábornok, Bernáth Józsefé volt. Az ott működő Kossuch és Kuhinka Üveggyári lerakatot vásárolta meg Kaszanyitzky Endre, aztán 1874-ben a házat is megvette, és a legkorszerűbb emeletes üzletházzá fejlesztette.

Náluk dolgozni rangot jelentett (itt volt alkalmazott Ady titkos rajongója, Kíváncsi Illi, azaz Varga Ilona is), megbecsülték a munkásokat. Fent ebédlő is volt, a festményes, üvegkupolás terem pedig török dohányzóként funkcionált. A helyiséget az állami tulajdonba vétel után fürdőszobának használták, és bedeszkázták a tetejét.

Sokan emlékezhetnek a család nevére a Simonyi út 31. szám alatti, egykori villájuk miatt is, ahol később a sportorvosi rendelő működött (fotóját lásd a cikk végén). Kaszanyitzky András (1907–1979) a tócóskerti Tüdős-villában lakott 1941-től. A Tócóskerti lakótelep építése miatt 1978. december 21-én el kellett költözniük az Aczél utca 6. szám alól. Az üzlet épületét (nem sokkal a felújítása után) már korábban, 1952-ben kisajátította az állam. Megrázó történetükről itt írtam részletesebben.

A Kaszanyitzky- és a Steinfeld-ház lebontott, de végül ezidáig beépítetlen belső tere. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Hasonló múltidéző összeállításaink sok fotóval:

A lebontott Kaszanyitzky-villa (eredetileg Váradi-Szabó-villa) a Simonyi úton. Fotó: HBN, 1973

Keresés ebben a blogban

2026. július 7., kedd

2026. április 16., csütörtök

2025. december 27., szombat

2025. szeptember 4., csütörtök

2025. augusztus 28., csütörtök

2025. június 6., péntek

2024. október 28., hétfő

2024. március 26., kedd

2024. március 20., szerda

2023. november 27., hétfő