Az 1930. május 25-én átadott Déri Múzeum

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épülete és az előtte fekvő díszpark területén füvészkert volt korábban, s ott csillogott előzőleg a Pap-tava is. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első városi múzeumunk 1905-től a Hatvan utcán működött Csokonai Vitéz Mihály szülői háza helyén, s a létrehozása Löfkovits Arthur ékszerész szorgalmazásának és adományainak is nagy mértékben köszönhető. A Déri Múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából.

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A ma már a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg, s Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült.

A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyest (1852–1924) 1921-ben Koppay József festette meg:

Koppay József: Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). Az új botanikus kertet a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki. A Borsos József által tervezett Déri tér ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik. Ilyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az „Ecce Homo!” volt a múzeumé:

Az Ecce Homo! Fotó: IPK, 1965

Az egykori füvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni.

A füvészkert emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a füvészkert-alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll, sőt, a botanikus kerti kis tónál is van szobruk. Videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

Ma 95 éve adták át a debreceni csodás Déri Múzeumot

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épülete és az előtte fekvő díszpark területén füvészkert volt korábban, s ott csillogott előzőleg a Pap-tava is. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első városi múzeumunk 1905-től a Hatvan utcán működött Csokonai Vitéz Mihály szülői háza helyén, s a létrehozása Löfkovits Arthur ékszerész szorgalmazásának és adományainak is nagy mértékben köszönhető. A Déri Múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából.

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A ma már a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján.

A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyest (1852–1924) 1921-ben Koppay József festette meg:

Koppay József: Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). Az új botanikus kertet a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki. A Borsos József által tervezett Déri tér ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik. Ilyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az „Ecce Homo!” volt a múzeumé:

Az Ecce Homo! Fotó: IPK, 1965

Az egykori füvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni.

A füvészkert emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a füvészkert-alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll, sőt, a botanikus kerti kis tónál is van szobruk. Videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

Ma 94 éve adták át a debreceni Déri Múzeumot

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épületének és az előtte fekvő díszparknak a területén korábban fűvészkert volt, s ott csillogott előzőleg a legendás Pap-tava is. A múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették).

A Krisztus-trilógia. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az immár a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg (Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján), az új botanikus kertet pedig a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki.

Koppay József festményén Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Borsos József által tervezett Déri tér azonban ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik.

Az Ecce Homo! Fotó: HBMIH, 1965

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori fűvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református KollégiumReformátus Kollégium falán. Érdemes elolvasni. Ugyanakkor az alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll (de a botanikus kerti kis tónál  is van szobruk.)

A Pap-tava emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lenti képeslap azt is kiválóan illusztrálja, hogy milyen szép a Déri tér, valamint azt, hogy annak idején eggyel több körsétány futott rajta. Dr. Nagy Lajos gazdag ügyvéd síremlékét (mely a Dobozi-temetőben volt) a Déri téri, mai református levéltár homlokzatában állították ki a temető bezárásakor.

Dr. Nagy Lajos síremléke. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Pap-tavát idéző süllyesztett parkban jól megférnek egymás mellett a franciás eleganciával kanyargó növényszigetek és az angolos természetességgel viruló, ősi növények.

A Déri tér 1968-ban. Fotó: Horváth Zoltán

A városi és a Déri Múzeum részletes története, valamint Déri Frigyes életútja idelátogatva olvasható, ugyanakkor videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri téri Szent István-dombormű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér és a múzeum

Debrecen városi múzeumának, a Déri Múzeum neobarokk épületének és az előtte fekvő díszparknak a területén korábban fűvészkert volt, s ott csillogott előzőleg a legendás Pap-tava is.

A múzeum és a tér építése 1928-ban, Zöld Sándor polgármester-helyettes fotóján. A felvételt Horváth Eszter
osztotta meg olvasóinkkal a családi archívumából. Köszönjük szépen!

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). 

A Krisztus-trilógia három monumentális, lenyűgöző kompozíciója a Munkácsy Teremben. Fotó: Déri Múzeum

Az immár a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg (Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján), az új botanikus kertet pedig a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki.

A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyes (1852–1924), Koppay József 1921-es festményén.
Képeslap, repró: Hapák József / Déri Múzeum

A Borsos József által tervezett Déri tér azonban ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik.

A Munkácsy-trilógiából eredetileg még csak az ,,Ecce Homo!" volt a múzeumban. Fotó: HBMIH, 1965

A Déri tér öreg tölgyfája, és kiránduló gyerekek a csobogónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori fűvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni. Ugyanakkor az alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll (de az egyetemi botanikus kertben, a kis tónál  is van szobruk.)

Az egykori Pap-tava és fűvészkert helyén lévő emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lenti képeslap azt is kiválóan illusztrálja, hogy milyen szép a Déri tér, valamint azt, hogy annak idején eggyel több körsétány futott rajta.

Dr. Nagy Lajos gazdag ügyvéd síremlékét, mely a Dobozi-temetőben volt, a Déri téri, mai református levéltár homlokzatában állították ki a temető felszámolásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Pap-tavát idéző süllyesztett parkban jól megférnek egymás mellett a franciás eleganciával kanyargó növényszigetek és az angolos természetességgel viruló, ősi növények.

A Déri tér és a múzeum látképe 1968-ban. Fotó: Horváth Zoltán

A városi és a Déri Múzeum részletes története, valamint Déri Frigyes életútja idelátogatva olvasható, ugyanakkor a legfrissebb videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri téri Szent István-dombormű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József ,,múzeumi művész" rajza az intézményről, a zenepavilon felől.
A képet a Déri Múzeum 1947-es füzete közölte. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szeptemberi ragyogás

Virágözön a Régiposta udvarán. Nagyításért kattints a képre!

Debrecenben gyönyörűen telt eddig a nyárutó, és ez nemcsak az időjárásnak köszönhető, hanem a megannyi szemkápráztató érdekességnek is.

A legidősebb (csaknem 320 éves) lakóházunknál, a Régiposta fogadó udvarán most például ilyen pompás virágkocsik sorakoznak, mint ahogyan a bal oldali felvételünkön vöröslenek.

A cívisváros egyik leghangulatosabb helye egyébként szeptember közepén is a Déri tér, ahol a múzeum előtti süllyesztett parkban

franciakert, szép növények, csobogók és szobrok is ámulata ejtik a látogatókat.

Fotó, videó: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

Itt készítettük a fenti friss képsorunkat. Ha pedig érdekelnek régi felvételek is erről a meghitt helyről, akkor idekattintva csodálhatod meg az egykori arcait. Fotó, videó: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!