Az 1930. május 25-én átadott Déri Múzeum

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épülete és az előtte fekvő díszpark területén füvészkert volt korábban, s ott csillogott előzőleg a Pap-tava is. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első városi múzeumunk 1905-től a Hatvan utcán működött Csokonai Vitéz Mihály szülői háza helyén, s a létrehozása Löfkovits Arthur ékszerész szorgalmazásának és adományainak is nagy mértékben köszönhető. A Déri Múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából.

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A ma már a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg, s Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült.

A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyest (1852–1924) 1921-ben Koppay József festette meg:

Koppay József: Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). Az új botanikus kertet a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki. A Borsos József által tervezett Déri tér ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik. Ilyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az „Ecce Homo!” volt a múzeumé:

Az Ecce Homo! Fotó: IPK, 1965

Az egykori füvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni.

A füvészkert emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a füvészkert-alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll, sőt, a botanikus kerti kis tónál is van szobruk. Videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

Májusi csobogás a Déri téri parkban

Debrecen hangulatos részén, a Déri téri parkban is elkezdődött immár a 2026-os szökőkútszezon. A csobogókat, a múzeumpalotát és a környezetüket örökítettük meg május 17-én. A városrész és a múzeum története itt idézhető fel. Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Déri tér 2026. május 17-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tekintsék meg a friss videónkat is erről a kedves zöldterületről!

Kapcsolódó összeállításaink:

• Az Egyetem téri szökőkút régi színes díszkivilágítása
• A hajdani főtéri Zsolnay-szökőkút
• A Kossuth téri száműzött Sellő
• A Petőfi téri lebontott szökőkút
• A Pallagi úti óriási szökőkút
• A Piac utcai szökőkút
• A Hal köz vízjátéka
• A Dósa nádor téri szökőkút
• A köztemető tükörtava

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Hogy került egy „Déri téri pad” a lakótelepre?

Debrecen egyik betonházakal körbevett játszóterén, a Kandia városrész lakótelepi tömbbelsőjében, egy kitaposott, szemetes részen található egy különös, oda nem illő, kopott-koszos pad, ami egyúttal nagyon emlékeztet is „valamire”. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Már csaknem 40 éve áll a panelház mellett ez a különleges pad. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az ívelt betonlábak és -kartámaszok, valamint barna deszkák alkotta ülőalkalmatosságról némi tanakodás eredményként megállapíthatjuk a felfedezést követően, hogy az bizony a Déri téren lévő padok mintájára készült. Ebben a másolatban az is szokatlan, hogy nem például a házzal párhuzamosan, hanem elforgatva árválkodik az elhanyagolt környezetében. Mindezek alapján Kedves Olvasóinktól azt kértük, hogy aki ismeri ennek a lakótelepi ülőhelynek a történetét és/vagy készítőjét, ossza meg velünk a Facebook-oldalunkon a minden bizonnyal érdekes ismereteit.

A Déri tér padjai, melyek mintául szolgálhattak a Kandia utcai hasonmásukhoz. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívásunk hatására jelentkezett Laboncz Ferenc is, aki kifejtette: A padot egy 52 éve ott lakó férfi (aki nem szobrász) csinálta kedvtelésből, saját erejéből és pénzéből kb. 35 éve. A beton oldalkarfákat ott öntötte ki, amiket egy haverjával Ferencék is segítettek felvinni a mostani helyre (nem volt könnyű). Azért odarakta, mert ott volt a legárnyékosabb hely akkoriban. Kósa Attila mindemellett leírta, hogy a padot egy Józsi nevű, ott lakó barátjuk építette teljes önszorgalomból. Saját pénzéből és teljesen önallóan. Ők gyerekként segítettek, amit tudtak. Csinált hozzá sablont, öntötte a betonkarfát. A környékbeliek jól ismerték, mert szintén mások szórakoztatására minden évben Mikulás-ruhát húzott, és járta a környéket, és cukorkát adott minden gyereknek, aki tudott mondani neki egy verset.

Idézzük Őri András hozzászólását is. „Álljon itt a neve: Dusa József volt az építő meg a Mikulás is... Remélem, jó egészségnek örvend.”

A Déri tér és a Déri Múzeum tavaszi látképe a postapalotából. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló érdekességként ajánjuk figyelmükbe a Dobozi-temető utolsó sírköve című cikkünket is!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szívszorítóan szép fotók az 1965-ös Debrecenről

Debrecen XX. századi változásainak egyik legjelentősebb korszaka a csodálatos 1960-as években zajlott. Ezt gyönyörűen szemlélteti a Cartographia 1965-ös várostérképe is.

A lélegzetelállító leporelló fotói közül szemezgetve a Tanácsköztársaság útján felállított Proletár szobor mellett a Nagyerdei Strandot, valamint a Hotel Aranybikát idéztük meg a fenti képsorban.

Időutazásunkat a belvárosban folytatva, a káprázatos főtéri oázisban gyönyörködhetünk. Onnan karnyújtásnyira sárgállik a Vörös Hadsereg útján a tanácsháza (ma régi városháza, polgármesteri hivatal), amin akkor még vörös csillag volt, előtte franciakert. A takarékpalota sarki tornya 1963 nyarán leégett.

Szintén a közelben pompázik a Déri tér és a múzeumpalota. No meg persze a Kistemplom, aminek alábbi panorámaképén a négy sor fával beültetett főutcának is lélegzetelállító arcát ismerhetjük meg.

A Déri tér és a múzeum egy hangulatos fotográfiája a Cartographia 1965-ös térképén

A főutca és a Kossuth utca kereszteződésénél tehát ilyen mesés volt még a látvány az 1960-as évek első feléig:

A belvárosból kijjebb haladva, a térkép az agrártudományi egyetemre is elkalauzolja az érdeklődőket. 2023-ban az intézmény elődje alapításának 155. évfordulóját ünnepeltük.

Természetesen a lenyűgöző Egyetem térről is hívogató felvételt tartalmaz a korabeli térkép. A fotón még nincsenek medenceszobrok, viszont megvannak a fúvókás-reflektoros sziklakoszorúk. Külön öröm, hogy emberek is gazdagítják a jelenetet.

Végül pillantsunk rá magára a térképre is! Előbb a régi Nagyerdő helyeit járhatjuk be, utána pedig a belváros neveire és létesítményeire csodálkozhatunk rá. A mai Hadházi út neve például Lefkovits Vilmos volt akkor. A Békás-tó melletti részt ugyanakkor Lenin parknak nevezték, és működött a Göcs sporttelepe is. A fantasztikus 60-as évekről idekattintva lapozgathatók még páratlan szépségű képek.

Alább az is látható, hogy a fő- és a Csapó utca sarkán még nem a felszabadulási emlékmű állt, míg a Kálvin téren a tér közepét díszítette Csokonai Vitéz Mihály szobra. Mindenkinek jó időutazást és „rejtvényfejtést”!

A belváros a Cartographia 1965-ös térképén

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Széchenyi–Piac utca, Déri tér forgataga, Múzeum utcai trafik, klinikák + 3 ismeretlen hely az 1930-as évekből

Széchenyi utcai léggömbárus az 1930-as években

Debrecen 1930-as évekbeli arcáról bocsátott a Debreceni Képeslapok rendelkezésére páratlan kópiákat Kozma Endre, a Régi Győr szerkesztője. A képeket Jáki István (1904–1989, született Jack István) készítette, akinek az első felvételén a Széchenyi utca látható nem messze a Régi Posta Vendéglő vonalától, és éppen egy léggömbárus körüli csoportosulásra csodálkozhatunk rá (a teljes fotó a cikk végén). Ez pedig a Kossuth utcán pompázó Csokonai Színház felvétele a pénzügyi palota felől:

A Csokonai Színház az 1930-as években

A következő hihetetlen jelenet a békebeli Piac utca életét adja vissza a mai Régi Városháza előtti szakaszon.

A mai Piac utca élete a Régi Városházánál

Muzeális jelentőségű a Nagytemplom, a liciumfa és a püspöki palota környékét bemutató kép is. Többek között azért, mert a fa még kicsi volt, a sarkon pedig trafik működött. 

A Múzeum utca az Emlékkertnél, 90 évvel ezelőtt

Van egy fotó a nyüzsgő életű Déri térről is, talán éppen a készítésekor adták át a múzeumot.

Ünnepi sokadalom a Déri téren, az 1930-as években

A klinikatelepről két különleges jelenet is üveg-, illetve celluloidnegatívra került. 

A nagyerdei klinikatelep ma is meglévő része

Pavilonok és parkok a nagyerdei klinikán, 90 esztendeje

A hagyatékban található azonban három olyan felvétel, amelyek helyszínét csak tippelni tudjuk. Kérjük, hogy aki felismeri az alábbi épületeket és parkokat, illetve személyeket, az jelezze nekünk itt vagy a Facebookon, hogy teljessé tehessük ezt az összeállításunkat is. Köszönjük szépen!

Aki felismeri az épületet, parkot, embereket, jelezze nekünk

Aki felismeri az épületet, parkot, jelezze nekünk!

Kedves Olvasóinkat arra is buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Aki felismeri az épületeket, parkokat, jelezze nekünk!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben

További összeállításaink az 1930-as évekből sok fotóval:

• Jáki István 90 éves képei a klinikáról
• Az 1933-as cserkészdzsembori
• A debreceni belváros az 1930-as években
• A kockaköves Szent Anna utca a bérpalotánál, 1936-ban
• Vakáció – 1936. VI. 28.
• Élet a Varga utcánál, 1938-ban
• A békebeli Nagyerdő

Az Egyetem sugárút

A Füredi út felől, 2025. VI. 20. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik legimpozánsabb és leghosszabb útszakasza az Egyetem sugárút. Eredetileg, 1927-től 1945-ig Horthy Miklós sugárút volt, 1945-től 1960-ig Somogyi–Bacsó út, majd a rendszerváltásig a Tanácsköztársaság útja nevet viselte. Több városrészünknek a határoló utcája, például a Péterfiáé és a Libakerté is. Az alábbi kép a Fortepanon található.

1963, a Hámán Kató felől. Fotó: Gazda Anikó

A sugárút a Honvéd utcától tart az Egyetem térig, s az eredeti tervek szerint a Déri Múzeumot kötötte volna össze az egyetemmel, illetve az egyetemi templommal. Itt állt korábban a 3-as gyalogezred katonaszobra, később a Proletár szobor, s ezek közelében működött az Egyetem kávéház, aminek a helyén már egy nagy társasház magasodik.

Március 21. tér. Fotó: Fp / Gazda Anikó, 1963

Új épület „nőtt” a Móricz-kollégium helyére is, mellette viszont még áll a zeneművészeti főiskola (ma már egyetemi kari) toronyháza. Végül szomorúan tesszük közzé azt is, hogy az Egyetem téren e cikk megjelenéséig, 2025. június 20-ig még nem helyezték üzembe a szökőkutat...

A sugárút 1934-ben. Fotó: Déri Múzeum / Sőregi János

Kapcsolódó összeállításaink:

• Nyíl utca
• Füredi út
• Thomas Mann utca 
• Huszár Gál utca
• Batthyány utca
• Szent Anna utca
• Csapó utca
• Hatvan utca
• Széchenyi utca
• Piac utca
• Főtér
• Kossuth utca
• Dósa nádor tér
• Varga utca
• Mester utca
• Egyetem tér
• Kassai út
• Faraktár utca
• Pacsirta utca

Az Egyetem tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A lapot Kárász-Marsa Anikónak köszönjük!

Ma 95 éve adták át a debreceni csodás Déri Múzeumot

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épülete és az előtte fekvő díszpark területén füvészkert volt korábban, s ott csillogott előzőleg a Pap-tava is. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első városi múzeumunk 1905-től a Hatvan utcán működött Csokonai Vitéz Mihály szülői háza helyén, s a létrehozása Löfkovits Arthur ékszerész szorgalmazásának és adományainak is nagy mértékben köszönhető. A Déri Múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából.

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A ma már a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján.

A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyest (1852–1924) 1921-ben Koppay József festette meg:

Koppay József: Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). Az új botanikus kertet a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki. A Borsos József által tervezett Déri tér ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik. Ilyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az „Ecce Homo!” volt a múzeumé:

Az Ecce Homo! Fotó: IPK, 1965

Az egykori füvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni.

A füvészkert emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a füvészkert-alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll, sőt, a botanikus kerti kis tónál is van szobruk. Videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

Debrecen 1977-ben, 15 színes retro képen

A Petőfi tér látképe. Fotó: Pathó Sándor

Debrecenről 1977-ben is kortörténeti értékű prospektust jelentetett meg az Idegenforgalmi és Propaganda Kiadó Vállalat és a városi tanács. A Pathó Sándor által készített felvételek közül szemezgetve elsőként a korabeli Petőfi térre csodálkozhatunk rá, majd pedig a Vörös Hadsereg útján sárgálló tanácsházára (aminek napjainkban Régi Városháza a neve).

A prospektus képei között az esti Kistemplomban, valamint Kossuth utcában is gyönyörködhetünk.

A páratlan fotográfiák révén egy akkori virágkarnevál is megelevenedik a Sesztina-üzletnél.

A fenti kép jobb szélén álló palotában akkor még fénykorát élte a Hotel Aranybika. A szállodának az előző évben készült el az új szárnya, s ennek egyik szobája szerepel Pathó Sándor alábbi fotóján.

A közeli Kossuth utca nevezetességei közül azt is fontosnak tartották a kiadvány szerkesztői, hogy a tankszobornak is helyet adjanak a színes lapokon.

Vitathatatlan azonban, hogy a Déri Múzeumnak mindenképpen be kellett kerülnie ebbe a Debrecen-ismertetőbe.

A Kölcsey-művközpont 1978-ban nyílt meg, ellenben a Lenin-szobor már korábban is ott állt.

1977-ben már gőzerővel épültek a lakótelepek, így a Vénkerti is. E kolóniákban nemcsak üzletek és rendelők, hanem gazdagon felszerelt játszóterek is szolgálták a családokat.

A kikapcsolódást, természetjárást szolgálta a nagyerdei csónakázó, valamint a strand is.

Akkoriban még a régi strand működött, és tömegek frissültek a víztoronynál lévő medencében is. 

A következő kép is a strandon készült, mégpedig az öltözős főépületnél, amiben fodrász, mozi, értékmegőrző, bazár, újságos, hangosbemondó és tetőnapozó is működött.

A strandon kívül sporteseményekre is özönlöttek az emberek. Ilyen népszerűségnek örvendett a Debreceni Dózsa is, amely Varga István főszereplésével bajnoki címet szerzett, és kupát is nyert.

A fenti fotón, a pálya szélén jól látszik az a plakát, ami Suzi Quatro 1977. augusztus 30-i koncertjét reklámozta. Akkoriban még a Dózsa-kisstadion is több emlékezetes rockbulinak adott helyet, s történetesen a brit énekes-basszusgitáros lady is pont ott lépett színpadra.

Az új Vekeri-tó. Fotók: Pathó Sándor

A koncert hatása sokakban ma is él, ám utána másnap már mégis munkába kellett menni – például a Medicor Művek Füredi úti üzemébe (lásd a következő fotón). Hétvégén pedig irány többek között a Vekeri-tó! Az erdőspusztai paradicsom akkor még nagyon új volt, hiszen 1976. április 30-án adták át. Viszont azonnal belopta magát a debreceniek és a távolabb élők szívébe...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Pathó Sándor