Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Fazekas Mihály. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Fazekas Mihály. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. május 25., hétfő

Az 1930. május 25-én átadott Déri Múzeum

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épülete és az előtte fekvő díszpark területén füvészkert volt korábban, s ott csillogott előzőleg a Pap-tava is. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első városi múzeumunk 1905-től a Hatvan utcán működött Csokonai Vitéz Mihály szülői háza helyén, s a létrehozása Löfkovits Arthur ékszerész szorgalmazásának és adományainak is nagy mértékben köszönhető. A Déri Múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából.

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A ma már a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg, s Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült.


A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyest (1852–1924) 1921-ben Koppay József festette meg:

Koppay József: Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). Az új botanikus kertet a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki. A Borsos József által tervezett Déri tér ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik. Ilyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az „Ecce Homo!” volt a múzeumé:

Az Ecce Homo! Fotó: IPK, 1965

Az egykori füvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni.

A füvészkert emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a füvészkert-alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll, sőt, a botanikus kerti kis tónál is van szobruk. Videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

2026. január 6., kedd

Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza – az 1766. január 6-án született Fazekas Mihály debreceni emlékei

A költő szobra a Medgyessyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legnagyobb költője, Fazekas Mihály 1766. január 6-án látta meg a napvilágot a cívisvárosban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Dombormű a Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Magyar életrajzi lexikon szerint a Református Kollégiumban végezte az alsóbb osztályokat, ahol a természettudós Hatvani István is tanára volt.

Piac utca 58., a szülői ház helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1782-ben kimaradt az iskolából, és beállt közhuszárnak. Galíciában, Lengyel- és Franciaországban is katonáskodott. Amikor az apja 1796-ban meghalt, lemondott a főhadnagyi kinevezéséről, és hazaköltözött Debrecenbe. Meleg barátság fűzte Csokonai Vitéz Mihályhoz és Földi Jánoshoz is.

A volt emlékkert a Piac 58. mögött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fő műve, a Lúdas Matyi 1804-ben készült el. Ezt először a tudta nélkül adta ki Kerekes Ferenc Bécsben, 1815-ben. A második, átdolgozott kiadása is ott jelent meg, 1817-ben.

A Fazekas utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Diószegi Sámuellel, a sógorával adták ki Debrecenben, 1807-ben a Magyar Füvész Könyvet, az első magyar nyelvű növényhatározót Linné rendszere és Földi János elgondolása alapján.

Emlékmű a Perényin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1819-től a haláláig szerkesztette az évenként megjelent Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben a versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket és a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt.

A Fazekas-gimi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dombormű a Fazekas-gimiben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fazekas Mihály 1828. február 23-án hunyt el a cívisvárosban. A nyughelye a Köztemetőben található, eredetileg azonban a Dobozi-temetőben nyugodott. Rá és Diószegi Sámuelre közös szobor emlékeztet a Perényi utcában és a botanikus kertben is. 

Sírja a köztemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben utca, a Fazekas Mihály Gimnázium, általános iskola (Vásáry utca), vidámpark is őrzi a nevét. A Medgyessy sétányon mellszobra, míg a Piac utca 58. szám alatti szülői háza helyén, valamint a Református Kollégiumban és a Hatvan utcai oktatási intézményben emléktáblái is vannak.

A vidámpark emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szobor a botanikus kertben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. december 28., vasárnap

A Diószegi út

Debrecen egyik leghíresebb szülötte Diószegi Sámuel református lelkész, botanikus, aki 1807-ben Fazekas Mihállyal írta meg az első magyar nyelvű növény-rendszertani füvészkönyvet.

Diószegi út, 2025. XII. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Diószegi Sámuel 1760. december 29-én született Debrecenben, és ott is hunyt el 1813. augusztus 2-án. Debrecenben az ő személyisége és munkássága előtt is tiszteleg a Diószegi út, ami egyébként másodsorban a Szent Anna utcai kaputól Bihardiószegre vivő sóútként funkcionált. (Bocskai István első győztes csatája Bihardiószeg és Álmosd között zajlott 1604-ben.) A város felőli szakaszának már Vágóhíd utca a neve. Diószegi Sámuelre Perényi utcai és a nagyerdei botanikus kertben található szoborcsoportok is emlékeztetnek. Ezeken kívül középiskola és a nyulasi botanikus kert is az ő nevét viseli. Felvételeinket a 265. születésnapja alkalmából készítettük.

Diószegi út, 2025. XII. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Diószegi út, 2025. XII. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. november 3., hétfő

A debreceni Fazekas Mihály Gimnázium

Debrecen egyik méltán híres iskolája a Hatvan utca 44. szám alatti Fazekas Mihály Gimnázium. Az intézmény 2025-ben már 152 éves, hiszen az elődjének számító „Debrecen szabad királyi város reáliskolája” 1873. november 3-án nyitotta meg a kapuit.

A Hatvan utcai homlokzat. Fotó© Debreceni Képeslapok

Ebben az időben még csak fiúk számára oktatta a modern nyelv-, matematika- és természettudomány-központú tananyagait. Az alma mater mai épületét 1891-ben kezdték építeni Meixner Károly tervei alapján, majd a diákok 1893 szeptemberében vehették birtokukba. Emlékezetes az is, hogy 1973. szeptember 30-ig itt közlekedett az 5-ös villamos.

A gimnázium 1973-ban a HB Napló fotóján

Érdekes egybeesés, hogy a Hatvan utca kapcsán sokat emlegetett Csokonai Vitéz Mihály a reáliskola megnyitása előtt 100 évvel, 1773. november 17-én született a közeli Hatvan utca 23. szám alatti házban. Tehát, akár az ő nevét is viselhetné a gimi. Az alma materben Tóth Árpádnak, valamint Oláh Gábornak is található domborműves emléktáblája.

A rajzot Barbócz Erzsébet készítette, köszönjük!

Boldog születésnapot kívánunk a Fazekas Mihály Gimnáziumnak!

Fazekas portréja a gimiben. Fotó© Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. június 29., vasárnap

A Zúgó utca Debrecen szívében, ahol egy hajó horgonyoz

Debrecen egyik legkeskenyebb és legrövidebb utcája a Mesterfalva városrészben található, és az a becsületes neve, hogy Zúgó. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Fazekas-gimi felőli vég. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez a kis utacska a Hatvan utcát köti össze a Csokonai Vitéz Mihály költő nevét viselő, szintén híres utcával. A Zúgó utca neve dr. Nábrády Mihály és Tóth Pál leírása szerint is onnan ered, hogy a szél folyamatos mozgása következtében a házak, fák között mély hangú zaj hallatszott.

Bárkát idéző terasz. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mi ezeket a zúgásokat-búgásokat nem tapasztaltuk a 2025. június 28-i ottjártunkkor, ám az utca hangulatát így is megkapónak éreztük. Valami azonban mégiscsak lehet ebben a szeles morajlásban. Hiszen, aki sétálgat itt, annak biztosan feltűnik az a különleges épület, aminek a felső szintjét igen sok színes és vidám hajós kellék díszíti, például horgony, mentőöv, szélirányjelző, kötélhágcsó és óra is. Épp csak a vitorlák hiányoznak róla, hogy beléjük kapjanak azok a bizonyos nagy szelek.
Cikkünk Facebook-megosztásához hozzászólt Antal Zsolt Ferenc gordonkaművész, tanár is, a hajós épület tulajdonosa, akinek sorait köszönettel és örömmel tesszük közzé itt is: „Kedves Debreceniek! Nagyon szépen köszönöm a sokak által tett pozitív elismerést! A Zúgó u. 5. szám közel 130 éves cívisház az én és családom tulajdona! Minden erőmmel és pénzemmel óvom, védem. Az utca legrégebben itt élő lakója vagyok, szinte mindenkit ismertem a régiek közül. Példaképem Bory Jenő. Mindent azért én sem tudok, de szívesen vennék még információkat az utcáról. Egyébként vitorla is van, csak le van eresztve!”
A hajós ház főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csokonai utca felől lépdelve, érdekes a kilátás a Hatvan utcára is, ugyanis ha arra haladunk, akkor egyre jobban a Fazekas Mihály Gimnázium szép palotája tárul fel. Emellett persze a többi kis ház is hangulatossá varázsolja a Zúgó utcát. S onnan pedig természetesen a környező helyeket is érdemes bebarangolni és felfedezni – amíg még el nem viszi őket valami nagy „szél”...

Sárga falak a Zúgó utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 25., vasárnap

Ma 95 éve adták át a debreceni csodás Déri Múzeumot

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épülete és az előtte fekvő díszpark területén füvészkert volt korábban, s ott csillogott előzőleg a Pap-tava isMai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első városi múzeumunk 1905-től a Hatvan utcán működött Csokonai Vitéz Mihály szülői háza helyén, s a létrehozása Löfkovits Arthur ékszerész szorgalmazásának és adományainak is nagy mértékben köszönhető. A Déri Múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából.

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A ma már a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján.


A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyest (1852–1924) 1921-ben Koppay József festette meg:

Koppay József: Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). Az új botanikus kertet a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki. A Borsos József által tervezett Déri tér ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik. Ilyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az „Ecce Homo!” volt a múzeumé:

Az Ecce Homo! Fotó: IPK, 1965

Az egykori füvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni.

A füvészkert emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a füvészkert-alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll, sőt, a botanikus kerti kis tónál is van szobrukVideónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

2025. április 13., vasárnap

Magnóliaözön a Medgyessy sétányon a 2025-ös virágvasárnapon

Debrecenben is ragyog a tavasz, és a nagyerdei Medgyessy sétányon például millió magnóliában gyönyörködhetnek a kirándulók. Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ezt örökítettük meg a volt Leveles Csárda, valamint a Régi Vigadó közötti szakaszon, s közben Fazekas Mihály költő és az író Wass Albert szobrait is lencsevégre kaptuk, akárcsak az ódon villákat. A főtéri magnóliák ebben az összeállításunkban csodálhatók meg. 

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. február 23., vasárnap

197 éve hunyt el Fazekas Mihály költő-botanikus, a Lúdas Matyi szerzője, aki katonából lett pacifista

A költő szobra a Medgyessyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legnagyobb költője, Fazekas Mihály 1766. január 6-án látta meg a napvilágot a cívisvárosban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Dombormű a Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Magyar életrajzi lexikon szerint a Református Kollégiumban végezte az alsóbb osztályokat, ahol a természettudós Hatvani István is tanára volt.

Piac utca 58., a szülői ház helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1782-ben kimaradt az iskolából, és beállt közhuszárnak. Galíciában, Lengyel- és Franciaországban is katonáskodott. Amikor az apja 1796-ban meghalt, lemondott a főhadnagyi kinevezéséről, és hazaköltözött Debrecenbe. Meleg barátság fűzte Csokonai Vitéz Mihályhoz és Földi Jánoshoz is.

A volt emlékkert a Piac 58. mögött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fő műve, a Lúdas Matyi 1804-ben készült el. Ezt a tudta nélkül adta ki Kerekes Ferenc Bécsben, 1815-ben, aztán a második, átdolgozott kiadása is ott jelent meg, 1817-ben.

A Fazekas utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Diószegi Sámuellel, a sógorával adták ki Debrecenben, 1807-ben a Magyar Füvész Könyvet, az első magyar nyelvű növényhatározót Linné rendszere és Földi János elgondolása alapján.

Emlékmű a Perényin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1819-től a haláláig szerkesztette az évenként megjelent Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben a versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket és a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt.

A Fazekas-gimi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dombormű a Fazekas-gimiben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fazekas Mihály 1828. február 23-án hunyt el a cívisvárosban. A nyughelye a Köztemetőben található. Rá és Diószegi Sámuelre közös szobor emlékeztet a Perényi utcában és a botanikus kertben is. 

Sírja a köztemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben utca, a Fazekas Mihály Gimnázium, általános iskola (Vásáry utca), vidámpark is őrzi a nevét. A Medgyessy sétányon mellszobra, míg a Piac utca 58. szám alatti szülői háza helyén, valamint a Református Kollégiumban és a Hatvan utcai oktatási intézményben emléktáblái is vannak.

A vidámparki tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A botanikus kertben. Fotó: © Debreceni Képeslapok