Debreceni Képeslapok: szökőkút

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szökőkút. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 28., hétfő

A Tisza-palota Dósa nádor téri alagútjának legendája

Debrecenben a Tisza-palotának a legenda szerint volt egy pincebunkere, annak pedig egy hátsó alagútja, amin a Dósa nádor térre lehetett kijutni. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A régi fedlap és pinceablak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Volt is ott többek között egy csapóajtó (lásd a fenti képen), amit e járat részének tulajdonítottak egyesek. A tér 2020-as átépítésekor a sajtóban az jelent meg, hogy a csapóajtót megszüntetik, mivel ott alakítják ki az új szökőkutat. Ezt a helyet látogattuk meg 2026. szeptember 28-án.

A két új fedlap. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megállapíthattuk, hogy a régi fedél valóban nincs ott, ellenben odakerült két másik fémből készült hasonló alkalmatosság. Ugyanakkor a tér és a Rózsa utca sarkán még megtalálható a Tisza-palota vastag pinceablak-fedele (lásd az első képen). Ez az ottjártunkkor résnyire nyitva volt, azon bekémlelve pedig egy vastag fémrácsot fedezhettünk fel. Tehát a pince most is megvan, és ebben nincs is semmi rendkívüli – mint ahogyan abban se, ha volt ott egy kivezető járat is. Nem kizárt az sem, hogy ez a járat vagy annak egy része most is létezik, csak éppen immár a szökőkút üzemi aknája működik benne.

A pinceablak napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Facebookon megosztott cikkünkhöz Kedves Olvasónk, Héty Péter jelezte: „Az nem alagút volt, hanem az épület alatti óvóhely kimenekülő búvónyílása a faltól bizonyos távolságra, ahol az esetleges épületomlás törmeléke elvileg nem zárta volna el a kijutást. Az az ablak pedig az egykori óvóhely ablaka. Ilyen távolabbi kibúvóval szinte csak a MÁV óvóhelyei rendelkeztek. Pl. a vasutas bérházaknál is a Wesselényin.” A következő archív fotónkon a feltételezett alagút egykori környékét láthatjuk a 2020-as térrendezés idején, amikor csöveket is lefektettek a területen. Középen talán éppen a volt alagút húzódik:

Átépítés a volt nyílásnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. szeptember 16., szerda

A repülővel lezuhant fotóművész legszebb debreceni képei

Debrecen egyik legszebb arcát megörökítő felvételével tisztelgünk a cívisváros és hazánk kiváló képeslapfotósa, Bakonyi Béla előtt, aki 1971. szeptember 16-án vesztette életét a Kijev mellett bekövetkezett repülőgép-szerencsétlenségben.

A belváros panorámája. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

Bakonyi Béla (született: Ujszász, 1925. november 15.) fenti lélegzetelállító belvárosi fotója 1964-es, a következő két képeslapon pedig 1960-as jelenet pompázik az öt évvel később felszámolt főtéri oázissal.

A főtéri Zsolnay-szökőkút. Fotó: Bakonyi Béla, 1960

Az alábbi Bakonyi Béla-üdvözlőkártyákon az Aranybika Szálló játssza a főszerepet 1961 és 1964-ből, de az 5-ös villamos és az utazóközönség is szerepel rajtuk.

Hotel Aranybika, 1961. Fotó: Bakonyi Béla

A Kossuth-szobor 1964-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Bakonyi Béla a látogatásain természetesen a Nagyerdőt se hagyta ki. Íme onnan is egy csokor! Ezekben visszatér a csodálatos strand, valamint a még medenceszobrok nélküli Egyetem tér is.

A Nagyerdei Strand. Fotó: Bakonyi Béla, 1966

Az Egyetem tér 1964-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Két híres szálloda (a Téesz- és a Kohászüdülő), valamint egy kollégium is bekerült a válogatásba:

A téeszüdülő. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

A Kohászüdülő 1970-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Az agrártudományi kollégiuma 1966-ban. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

Kapcsolódó múltidézéseink:

Pihenés a Nagytemplomnál. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

DBKL

2026. szeptember 15., kedd

A csupazöld Debrecen 1964-ben, 10 szép retro képen

Debrecen ma már tovatűnt arcairól 1964-ben is csodás képeslapokat jelentetett meg a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Az akkori produkciók között van az a csupán 10 forintba került leporelló is, ami kilenc mini képeslapot tartalmaz a cívisváros nevezetességeiről.

Csodapark és sarki torony. Fotó: Fényes, 1962

E csomagból válogatva, elsőként a Vörös Hadsereg útján található városházában, az előtte elterülő kis franciakertben és persze a szekundabarlangban gyönyörködhetünk. A következő üdvözlőkártyán a püspöki palota, valamint a Zsolnay-szökőkút mellett a Nagytemplom pompázik. A fotókat a repülőgép-balesetben elhunyt Bakonyi Béla készítette.

Bakonyi Béla jegyzi az alábbi páratlanul szép panorámafelvételt is, amelyen a Kistemplomon kívül az Aranybika Hotel, továbbá az 1973-ban lerobbantott épületek sorakoznak.

Bakonyi Béla a Nagytemplom felől is lefotózta a főteret, mégpedig a Kossuth-szoborra fókuszálva.

A Déri Múzeum és díszpark 1964-es látképét Horváth Zoltánnak köszönhetjük:

Horváth Zoltán örökítette meg az akkori Petőfi teret is.

Nyitóképünket teljes méretben is közreadjuk a tanácsháza és a csupazöld főutca idillikus jelenetével, majd pedig átruccanunk a Nagyerdőbe, ahol a Kossuth Lajos Tudományegyetem palotájában gyönyörködhetünk Fényes Tamás felvételével.

Nyitóképünk teljes méretben

Íme a tudományok palotája még medenceszobrok és a kémiai tömb nélkül:

Összeállításunk végén Hortobágyra látogatunk, ahol a csárda, valamint egy paripáit vigyázó délceg csikós ejt ámulatba. A gémeskutas kép fotósa – nomen est omen – Pászthory Lóránt.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

DBKL

Élet a pusztán. Fotó: Pászthory Lóránt

2026. szeptember 12., szombat

Amikor még esténként csodás színes fények ragyogták be az Egyetem téri szökőkutat

Egyetem tér, 1969. Fotó: Tulok Ferenc.

Debrecenben az Egyetem téri szökőkutat 1961 tavaszán adták át. A Napló május 14-i cikke szerint sokan álltak meg és nézték gyönyörködve a magasba törő vízsugarat, de csak kevesen tudták, hogy milyen sok munkába került az elvégzése. A megközelítőleg négy hónapig tartó munkát Kiss Imre és László Árpád, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, illetve a Debreceni Vízmű mérnökei irányították. A cikk tájékoztatott arról is, hogy a szökőkút építésében oroszlánrészt vállalt a Titász: a vállalat 30 dolgozója 1000 óra társadalmi munkával gyorsította a munka ütemét. Az építkezési munkálatok alatt lelkes és szorgalmas munkájával Székely Jenő csoportvezető, Agárdi Sándor és Hüse András művezetők, valamint K. Tóth István és Varga István villanyszerelők tűntek ki. A Titász dolgozói mellett a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem és a Debreceni Erőmű alkalmazottai is hozzájárultak sok társadalmi munkával a szökőkút mielőbbi elkészítéséhez.

Medenceszobrok nélkül. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

Az egy héttel későbbi újságból az is megtudható, hogy sok elismerést kapott a KLTE épülete előtti park színváltós szökőkútsora. A szivárvány színeiben tündöklő szökőkutakat a Debrecen Városi Tanács kezdeményezésére közös összefogással létesítették. Különösen jelentős részt vállalt a munkából a két egyetem, amelynek műszaki dolgozói közül Kiss Ferenc művezető irányításával túlmunkában, önként végezték a szükséges munkákat. A műszaki munkák irányítója László Árpád mérnök volt. A KLTE előtti szökőkutak társadalmi munkáiban részt vett dolgozók számára találkozót tartottak. A Kossuth-egyetemen megrendezett ünnepségen dr. Rapcsák András rektorhelyettes üdvözölte és köszönte meg azt a munkát, amelyet Debrecen városfejlesztésének érdekében végeztek. A színes megvilágítás a 2000-es évek elejéig működött, de a vízsugarak már akkor sem a sziklakoszorúkból törtek a magasba.

A főépület felől, 1986. Barbócz Erzsébet, köszönjük a képet!

Kapcsolódó összeállításaink:

Tudósítás az építésről. Fotó: HBN

DBKL

A főépülettel, 1986. Barbócz Erzsébet, köszönjük a képet!

2026. augusztus 24., hétfő

A rövid életű Zsolnay-szökőkút Debrecen főterén

Debrecenben 1960 áprilisa és 1965 augusztusa között egy különleges Zsolnay-szökőkút színesítette a belvárost az Aranybika előtt. A park íves, nagy gyepszőnyegében két medence volt, köztük pedig vidám, dekoratív zuhatag is elbűvölte a korzózókat és a villamosra várókat. Az attrakciót 1960. április 3-án este avatta fel Barta Károly, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Akkor adták át a felszabadulás tiszteletére Debrecenben a Petőfi téri szökőkutat is.

Még kerámia nélkül. Fotó: FNYV 23. Telep, 1960

A korabeli sajtóhír felidézi: a Nagytemplom előtti park szökőkútját a vízügyi igazgatóság, a Titász és a Debreceni Vízművek készítette. „A tervezés munkájáért Szilágyi Lajost és Zalánffy Lászlót, az elektromossági és színtechnikai tervezésért pedig Molnár L. Jánost, Rácz Sándort és Kiss Imrét illeti dicséret. Minden elismerést megérdemelnek ezenfelül a két vállalat dolgozói, akik közül sokan társadalmi munka formájában vették ki részüket a szökőkút elkészítésében.”

Csodálatos volt! Fotó: Bakonyi Béla, 1962

A kompozíció a következő esztendőben, Debrecen mezővárosi címének 600. évfordulója alkalmából kapta meg a híres Zsolnay-kerámiás burkolatát (Török János szobrász-keramikus alkotását), amit szocialista realista életképek díszítenek a munka, a tanulás és a szórakozás pillanatait ábrázolva a korszak jellegzetes stílusában.

A Cartographia 1965-ös térképleporellójában

A szökőkút sokak visszaemlékezése szerint sajnos zavarta az Aranybika lakóit a zenéje miatt. Ugyanakkor a Napló 1965. július 11-én már arról írt, hogy 1967-re megújul a Vörös Hadsereg útja, ahol a déli főgyűjtő csatorna építése zajlott akkoriban. Onnan építették tovább a Hatvan utca, Bethlen utca, Tanácsköztársaság útján a Március 21. térig.

Egy igazi oázis. Fotó: Bakonyi Béla, 1962

A szökőkutat mindezek miatt 1965 augusztusában megszüntették, és megkezdődött az elbontása. A cél azonban az volt, hogy ne sérüljön, és később máshol is felállítható legyen.

A díszpark 1962-ben. Fotó: Horváth Zoltán

A szökőkút megmaradt kerámiagyűrűje kalandos úton, egy szeméttelepen is eltöltött időszak után került az egyik helyi pártszervezet Széchenyi utcai székházának parkjába. Ott a gondnok kékre festette, és a gyűrű háborítatlanul feküdt úgy, évtizedekig. A 2023 áprilisi ottjártunkkor azonban már nem volt ott.

Mindenhol zöld... Fotó: Bakonyi Béla, 1963

A Kossuth tér és a környéke 2001 óta sétálóövezet, és immár két szökőkútja van. Az átadás előtt néhány napig az Aranybika Hotel előtti medencét díszítette a Sellő szobor, amit eltávolítottak, majd tíz évvel később végül Nyíracsád főterén állítottak fel. Érdekesség továbbá, hogy a debreceni Zsolnay-szökőkútnak volt egy párja Pécs–Tettyén. Ott 2009-ben bontották le a szökőkutat, Török János és Bolgár Edit szobrász-keramikus alkotását. Azt, hogy hova került a debreceni szökőkút kávája a Széchenyiről, és hol van egy másik párja is, ebben a cikkünkben írtuk meg.

Tettye, Bolgár Edit alkotása. Fotó: KAKV

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. augusztus 11., kedd

A régi debreceni árnyas Ady park és a kis csobogó

1975 júliusa. (Helytörténeti Fotótár.)

Debrecen két süllyesztett parkjának egyike a mai Ady parkban fogadta a lepihenni vágyókat az Ady-gimnázium (korábban tanítóképző) és a Csokonai Színház közötti területen. Akkoriban ezt a városrészt Liszt térnek is nevezték a közeli Liszt Ferenc utca miatt. A másik süllyesztett parkunk szerencsére még most is meg van, mégpedig a Déri Múzeum előtti téren. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A teátrum mögötti, 1959-ben tervezett (és 1973-ban átépített) parkot fák és lugasok övezték, és egy medencés csobogó vize is csörgedezett a cukrászda (eredetileg Művész Espresso) felől.

Az átadás napján. Fotó: Méliusz-könyvtár

A hajdani, szintén kedvelt presszó szomszédságában megbújó teret övező fákat 2014-ben vágták ki, majd megszüntették a medencés szökőkutat, elvitték a fém gombaelemeket (kis harangokat). Ugyanakkor másféle és kevesebb padot tettek ki, és feltöltötték, végül lekövezték a helyet.

Az Ady park névre keresztelt városrészben új, világító csobogót állítottak fel, és 2016-ban itt helyezték el a fiatal Ady Endrét ábrázoló szobrot, melyet Győrfi Ádám készített. A következő esztendőben a színészház közelébe került a cívisváros első utcai könyvszekrénye.

Következő emlékképeinken a fent emlegetett Művész Espressot is megidézzük, végül pedig a közeli Csapó utca szintén átépített virágpiacára látogatunk, ahol a kedvelt nyomós kút is működött.

A Művész Espresso. Fotók: Fp / Bauer Sándor, 1959

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben

2026. július 6., hétfő

25 éves a belvárosi korzó

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első részét 2001. július 7-én adták át. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte.

A még kopár sétálóövezet. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath, 2011

A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el.

A Sellő a szökőkút külső medencéjében. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A Gara Cukrászda egy városcímerrel díszített, ezerszeletes tortával kedveskedett az ünneplőknek

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 28., hétfő

2026. szeptember 16., szerda

2026. szeptember 15., kedd

2026. szeptember 12., szombat

2026. augusztus 24., hétfő

2026. augusztus 11., kedd

2026. július 6., hétfő