Széljárta kísértettanyák, lakatlan romok Debrecenben

Az egykori 217-es számú Kanyar Büfé a Rakovszky és a Faraktár utcák sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben az 1956-os forradalmat egyesek szerint a vagongyári melósok robbantották ki
a Don-kanyar becenevű kocsmában, miután az „egy vodkától erős vagy és bátor” alapon
jól felöntöttek a garatra... Bármi is az igazság, az tény: a Faraktár utcai (akkori nevén Április 4. utcai) műintézmény épülete ma már sokkal inkább elszomorító, semmint búfelejtő. Az 1990-es években még működött benne egy meglepően korán nyitó hörpintő, és volt benne műszaki bizományi is, de aztán mindkettő lehúzta a rolót. A ház évtizedek óta üres és eladó.

A Piac utca 8. szám alatti főhomlokzat 2023. október 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lesújtó állapotban van az egykori Debreceni Kereskedő Társulat díszes palotája is a Piac utca 8. szám alatt. Az épületrész a megyi könyvtár 2007-es Bem térre költöztetése óta üres, egyre romosabb. A freskók restaurálásának és a főépület felújításának, hasznosításának tervét 2018 augusztusában jelentette be a polgármester, de ez azóta se valósult meg.

Az Arany ember Piac utca 59. szám alatti leponyvázott háza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosának egyik legszomorúbb sorsú épülete a Piac utca 59. szám alatt áll – 4 éve immár láthatatlanul. Omlásveszély miatt ugyanis 2020 április közepén egy nagy, dekorált ponyvát húztak a gazdagon díszített, patinás házra. A szebb napokat látott palota eredetileg a város egyik hajdani leggazdagabb embere, Steinfeld Mihály (az „Arany ember”) nevét viseli.

Amikor még látható volt a Piac utca 59. szám alatti barna Steinfeld-ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kassai út egyik büszkesége a Főnix Aréna. Mondják erre is, hogy több életet is elbírna, de itt most inkább a mellette lévő, száraz medencére hívnám fel a figyelmet. A szökőkútját ugyanis a létesítmény 2002-es átadása óta alig láthattuk működni – úgyhogy aki tud róla valami biztatót, az kérem, jelezze. Hiszen hangulatos színfoltja lehetne a környéknek ez a csobogó, főként kánikula idején.

Többnyire sajnos nincsen víz a Főnix Aréna és a Hódos közötti szökőkútban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Medgyessy sétány legszebb villájáról már ejtettem szót korábban. Van ott azonban a körút felől sajnos egy másik épület is (az 1. szám alatt), ami szintén több figyelmet igényelne. De leginkább renoválást, őrzést és rendes lakókat – a mostani állapota ugyanis igencsak elkeserítő.

A nagyerdei Leveles Csárdát a napokban festették le, és kicserélték a kerítéselemeit. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem mellékes az se, hogy például az a külföldi turista, aki kilátogat oda, az nemcsak a ködszínházat és a Békás-tavat látja, hanem ezeket a mellőzött, törődés nélküli, feltört és omladozó épületeket is...

A Medgyessy sétány 1. szám alatti villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Örvendetes hír viszont, hogy elkezdődött a Leveles Csárda rendbetétele. A 2024. január 4-i túránkon azt tapasztaltuk, hogy lefestették a falait, és fémlapokra cserélték a rácsos kerítéselemeket. A közelben található Régi Vigadóban továbbra se láttunk életet.

A Medgyessy sétány 3. szám alatti villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bartók Béla út elején, a templom mögött, a Honvédtemető utca sarkán lapult Debrecen utolsó földalatti kerek nyilvános illemhelye. Ez a „bunkerbudi” roppant sajnálatos módon szintén elhagyatottan, évtizedek óta lezárva és meglehetően romos állapotban leledzett, végül ezt is lebontották...

A Bartók Béla úti illemhely romjai. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom a Vértesi úton található, és többek között arról nevezetes, hogy 1660-ban a Debrecent sarcoló Szeidi Ahmed basa (aki Szoboszlót is ostromolta) itt vert tanyát. A régi mondás szerint akinek a köldökét nem a Basahalmon belül vágta el a bába, az csak jöttment.

Méltatlan állapotban Debrecen egyik fő történelmi emlékhelye, a Basahalom is. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom mellett nemrég még szép tájékoztatótábla állt, amiről hasznos információkat lehetett megtudni az iméntiekről is és a kunhalmokról is. Ezt a táblát is széttörték... Pillantsunk be az apafai egykori MÁV-kaszárnya épületegyüttesébe is! Ennek az évek óta elhanyagolt objektumnak egy részében ma lőjátékokat űzhetnek a kalandvágyók.

Az apafai egykori MÁV-kaszárnya egyik épülete 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Igazi szellemtanya a Vágóhíd utcai katolikus temető is. A felüljárónál áll az egyetlen megmaradt (1873-ban emelt) kriptája, a Reviczky-mauzóleum, amivel az a gyalázat is megesett már, hogy előbb szemétgyűjtő „volt”, majd pedig hajléktalanok költöztek bele. Mellette a 114 éves híd alatti átjáró is riasztó!

A Vágóhíd utca melletti kripta. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A néhai Ilia de Riska romkastélya a Sámsoni út mellett található. A művész soha be nem fejezett építménye egyelőre szintén az enyészet martaléka – pedig kiváló alternatív túrahely (lehetne).

A Riska-romkastély a Sámsoni út mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Riska-romkastélynál Dombostanya felé véve az irányt, a városrész határában fedezhetjük fel a 600 éves gótikus templom maradványait az egykori Parlagon. A tornyos kilátónak is helyet adó, organikus emlékművet Rácz Zoltán tervei alapján emelték. Sajnos sok látogató ezt a kiváló túraállomást sem becsüli meg, így folyamatosan pusztul ez a páratlan kincsünk is.

A dombostanyai emlékhely, még viszonylag épen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vágóhíd utcai „aluljáró”, amikor még nem szedték fel a síneket. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Piknik a 700 éves romnál

Debrecen egyik legrégebbi templomának maradványai a Dombostanya nevű városrész melletti ősgyepes ligetnél találhatók. A történelmi kövekre egy kilátós emlékhely is felhívja a figyelmet.

A romok 6,5 kilométerre találhatók Debrecentől, és a Sámsoni útról érhetők el. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az eredetileg Parlag(puszta) nevű település nem a cívisvárosé volt, hanem a XV–XVI. századi Szabolcs vármegye egyik legvagyonosabb családjáé, s az akkori elnevezése is erre utal. Legkorábbi okleveles említése 1323-ból való. Az első – román stílusú – temploma az 1200-as években már állt, és ezt a XIV. század elején gótikus, harangtornyos templommá építették át. Ez azonban földrengésben annyira megrongálódott, hogy új kegyúri templomot emeltek. Ennek hajójában középen kriptát is kialakítottak.

Kerékpáros túracsoportunk az emlékhelyen, egy szép őszi délutánon. Fotó: Vékony Zsolt / © Debreceni Képeslapok

A falu az 1594-es tatárdúlás és az 1660-as török hadjárat miatt teljesen elpusztult. Debrecen ezután vette fokozatosan birtokba. A templomot először 1908-ban, majd 1985-ben tárták fel. Az évezredes helyen 1993-ban, Rácz Zoltán tervei alapján építették meg az emlékműveket, amiknek akkor még kerítésük is volt. Sajnos a vandálok miatt a fatornyos kőépület is folyamatosan pusztul, de szerencsére a gótikus ívet formázó, tükörcsillagos csonka boltozat még viszonylag rendben van.

A befejezetlen kastély részletei a dombostanyai leágazásban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Aki kedvet kap ahhoz, hogy felkeresse ezt a különleges történelmi emlékhelyünket, annak Debrecenből Hajdúsámson felé kell mennie a dombostanyai leágazásig. Ott a néhai Ilia de Riska romkastélya is megcsodálható, majd egy kellemes – 6,3 kilométeres – út vezet a templomrom ősgyepéhez. Dombostanya ugyanakkor a nyírbátori vonattal is elérhető. A levegő príma, úgyhogy összességében bármikor egy élménygazdag kirándulás tölthető el itt!

A parlagpusztai ősgyep ma már természetvédelmi terület. Fotó: Vékony Zsolt / © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az anyagainkat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési eljárást von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!