Hajdani várkastélyunk és Debrecen ura, Mátyás király

Debrecen középkori várkastélya a mai Vár, Csapó és Piac utcák által határolt területen állt. Eredetileg a Dózsa család tulajdona volt, majd 1450-ben Hunyadi Jánosé lett. Az ő fia, Mátyás király 1443. február 23-án született – előtte is tisztelgünk ezzel az anyagunkkal.

Emléktábla az udvarházon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A kastélyban nemcsak Dózsa földesurunk lakott, hanem ott éltek, dolgoztak a tanácsosai, udvarbírái és ítélőmesterei is. Dózsa mester előtt egyébként a Mester utca tiszteleg, ám a neve utáni „mester” nem az iparosságra utal, hanem az olasz egyetemen szerzett magiszteri fokozatára.

A Napló cikke 1982. április 10-én

Az 1290-es években Debrecenen hárman osztoztak: Dózsa mester, Rofoyn bán és Péter. (A Péterfia utca Péter leszármazottjára, azaz Jakabra utal, aki Szentlászlófalvát birtokolta.)

Pázmándi Antal kerámiafala. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Péterfia utcai és Kálvin téri emléktáblák, valamint Tóth Pál könyvének, a „Debreceni utcanevek”-nek a tanúsága szerint a kastélyban lakott Szilágyi Erzsébet is a családjával. Itt alakult ki az a kölcsönös megbecsülésen alapuló szeretet, amely egybefűzte Debrecen népét és a Hunyadi családot.

Hunyadi János többször is időzött itt, de a fia, Mátyás király is gyakran járt a debreceni uradalomban. Az itteniek szerették és becsülték őt, aki az uralkodása idején több királyi rendeletében is kifejezésre juttatta a Debrecen iránti háláját.

Hunyadi Jánost a halála után ebben a kastélyban gyászolta Szilágyi Erzsébet. Aztán a „várat” birtokolta Corvin János, Brankovics György és Török János is, ám végül 1565-ben lerombolta azt egy betolakodó, Székely Antal.

Homlokzatminták a Nagytemplomnál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vár utca nevet 1845-ben adta a tanács az utcaszakasznak, ami addig a Nyomtató utcához tartozott. A mai Vár, Csapó, valamint a Piac utca által határolt területen tehát immár csaknem 460 éve nem létezik a várkastély. De mi van ott helyette?

Ha jobban megnézzük, ma is egy középkori hangulatú épületegyüttesnek az izgalmas formájú, faberakásos téglafalai piroslanak-kanyarognak ott. Ez pedig nem más, mint a Kálvin téri üzletház épületegyüttese, amit Kertai László, Mikolás Tibor és Kováts András tervezett.

Középkori hangulat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A zseniális építészi alkotás (és a mindezt lehetővé tevő, akkori városvezetés) így állított szép emléket Debrecen hajdani történelmi kastélyának, valamint Mátyás királynak, a város és az ország urának... A Nagytemplom melletti udvarházrész gyönyörű kerámiafala és története ebben az összeállításunkban csodálható meg, míg a budapesti Mátyás templomról készített fotónkban erre a cikkünkre látogatva gyönyörködhetünk.

Hunyadi János előtt iskola is tiszteleg Debrecenben. A Zákány utcai intézmény a nándorfehérvári diadal 500. évfordulóján nyílt meg, és az 1957–1958-as tanévben vette fel ezt a nevet. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mátyás király portréja (1443. II. 23. – 1490. IV. 6.). Fotó: Wikipédia

582 éve született Debrecen egykori ura, Mátyás király

Debrecen középkori várkastélya a mai Vár, Csapó és Piac utcák által határolt területen állt. Eredetileg a Dózsa családé volt, majd 1450-ben Hunyadi Jánosé lett. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Mátyás király portréja. Fotó: Wikipédia

Az ő fia, Mátyás király 1443. február 23-án született – előtte is tisztelgünk ezzel az anyagunkkal.

Emléktábla az udvarházon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A kastélyban nemcsak Dózsa földesurunk lakott, hanem ott éltek, dolgoztak a tanácsosai, udvarbírái és ítélőmesterei is. Dózsa mester előtt egyébként a Mester utca tiszteleg, ám a neve utáni „mester” nem az iparosságra utal, hanem az olasz egyetemen szerzett magiszteri fokozatára.

A Napló cikke 1982. április 10-én

Az 1290-es években Debrecenen hárman osztoztak: Dózsa mester, Rofoyn bán és Péter. (A Péterfia utca Péter leszármazottjára, azaz Jakabra utal, aki Szentlászlófalvát birtokolta.)

Pázmándi Antal kerámiafala. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Péterfia utcai és Kálvin téri emléktáblák, valamint Tóth Pál könyvének, a „Debreceni utcanevek”-nek a tanúsága szerint a kastélyban lakott Szilágyi Erzsébet is a családjával. Itt alakult ki az a kölcsönös megbecsülésen alapuló szeretet, amely egybefűzte Debrecen népét és a Hunyadi családot.

Hunyadi János többször is időzött itt, de a fia, Mátyás király is gyakran járt a debreceni uradalomban. Az itteniek szerették és becsülték őt, aki az uralkodása idején több királyi rendeletében is kifejezésre juttatta a Debrecen iránti háláját.

Hunyadi Jánost a halála után ebben a kastélyban gyászolta Szilágyi Erzsébet. Aztán a „várat” birtokolta Corvin János, Brankovics György és Török János is, ám végül 1565-ben lerombolta azt egy betolakodó, Székely Antal.

Homlokzatminták a Nagytemplomnál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vár utca nevet 1845-ben adta a tanács az utcaszakasznak, ami addig a Nyomtató utcához tartozott. A mai Vár, Csapó, valamint a Piac utca által határolt területen tehát immár csaknem 460 éve nem létezik a várkastély. De mi van ott helyette?

Ha jobban megnézzük, ma is egy középkori hangulatú épületegyüttesnek az izgalmas formájú, faberakásos téglafalai piroslanak-kanyarognak ott. Ez pedig nem más, mint a Kálvin téri üzletház épületegyüttese, amit Kertai László, Mikolás Tibor és Kováts András tervezett.

Középkori hangulat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A zseniális építészi alkotás (és a mindezt lehetővé tevő, akkori városvezetés) így állított szép emléket Debrecen hajdani történelmi kastélyának, valamint Mátyás királynak, a város és az ország urának... A Nagytemplom melletti udvarházrész gyönyörű kerámiafala és története ebben az összeállításunkban csodálható meg, míg a budapesti Mátyás templomról készített fotónkban erre a cikkünkre látogatva gyönyörködhetünk. Hunyadi János előtt iskola is tiszteleg Debrecenben. A Zákány utcai intézmény a nándorfehérvári diadal 500. évfordulóján nyílt meg, és az 1957–1958-as tanévben vette fel ezt a nevet.

Hunyadi-iskola. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Hal köznél „kelt életre” a 200 évvel ezelőtti Debrecen

Debrecenben ismét egy régi városkép „elevenedett meg”. A legújabb ilyen kompozíció a Hal köz és a Bajcsy utca közötti átjáró falán csodálható meg, és a csaknem 200 évvel ezelőtti cívisvárost ábrázolja egy céhlevél alapján. Viszontláthatjuk rajta az új Református Kollégiumot és Nagytemplomot, valamint a Kistemplom, a Szent Anna és az Ispotály-templom tornyait is. Születése a következő fotón látható.

Debrecen eddigi falfestményei:

• Jászai utca
• Kálvin tér
• Rickl-udvar

A látkép festése közben a Grafik Trafik alkotói, 2023. október 6-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Piknik a 700 éves romnál

Debrecen egyik legrégebbi templomának maradványai a Dombostanya nevű városrész melletti ősgyepes ligetnél találhatók. A történelmi kövekre egy kilátós emlékhely is felhívja a figyelmet.

A romok 6,5 kilométerre találhatók Debrecentől, és a Sámsoni útról érhetők el. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az eredetileg Parlag(puszta) nevű település nem a cívisvárosé volt, hanem a XV–XVI. századi Szabolcs vármegye egyik legvagyonosabb családjáé, s az akkori elnevezése is erre utal. Legkorábbi okleveles említése 1323-ból való. Az első – román stílusú – temploma az 1200-as években már állt, és ezt a XIV. század elején gótikus, harangtornyos templommá építették át. Ez azonban földrengésben annyira megrongálódott, hogy új kegyúri templomot emeltek. Ennek hajójában középen kriptát is kialakítottak.

Kerékpáros túracsoportunk az emlékhelyen, egy szép őszi délutánon. Fotó: Vékony Zsolt / © Debreceni Képeslapok

A falu az 1594-es tatárdúlás és az 1660-as török hadjárat miatt teljesen elpusztult. Debrecen ezután vette fokozatosan birtokba. A templomot először 1908-ban, majd 1985-ben tárták fel. Az évezredes helyen 1993-ban, Rácz Zoltán tervei alapján építették meg az emlékműveket, amiknek akkor még kerítésük is volt. Sajnos a vandálok miatt a fatornyos kőépület is folyamatosan pusztul, de szerencsére a gótikus ívet formázó, tükörcsillagos csonka boltozat még viszonylag rendben van.

A befejezetlen kastély részletei a dombostanyai leágazásban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Aki kedvet kap ahhoz, hogy felkeresse ezt a különleges történelmi emlékhelyünket, annak Debrecenből Hajdúsámson felé kell mennie a dombostanyai leágazásig. Ott a néhai Ilia de Riska romkastélya is megcsodálható, majd egy kellemes – 6,3 kilométeres – út vezet a templomrom ősgyepéhez. Dombostanya ugyanakkor a nyírbátori vonattal is elérhető. A levegő príma, úgyhogy összességében bármikor egy élménygazdag kirándulás tölthető el itt!

A parlagpusztai ősgyep ma már természetvédelmi terület. Fotó: Vékony Zsolt / © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az anyagainkat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési eljárást von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!