Bunker / alagút a Vágóhíd utca alatt?

Debrecenben a Vágóhíd és a Galamb utca sarkán egyszerre több különlegességet, illetve különösséget is felfedezhetünk. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Tornyok a biztosítódoboz körül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az általunk 2026. július 14-én szemügyre vett helyen ugyanis megtalálható egy múltból itt maradt – ráadásul betonemelvényen álló – elektromos biztosítószekrény, ami körül három furcsa, felső nyílásos oszlop áll, a közeli talajrészen pedig több helyen különféle mélyedések és fedelek lapulnak.

Az emelvényes biztosítószekrény. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló torony (kémény?) a Vágóhíd utca túlsó oldalában, a volt Loki-pályának a Zsibogó felőli szélén is megbújik a vadhajtások alatt. Ezek alapján arra gondolhatunk, hogy itt valami olyan érdekes földalatti járat lehet(ett), ami a Vágóhíd utca két oldalán lévő létesítményeket köti (kötötte) össze. Mivel itt több gyár és üzem is működött, az se elképzelhetetlen, hogy a dolgozóknak alakítottak ki óvó- és menekülőhelyet baj esetére. Kérjük tehát Kedves Olvasóinkat, hogy aki tudja a tornyok (szellőzők? / kémények?) rendeltetését, és hogy volt / van-e itt alagút / óvóhely, az ossza meg velünk az ismereteit e cikkünk végén vagy a Facebook-posztunkban hozzászólásban. Ezekkel aztán természetesen kiegészítjük, frissítjük e mostani összeállításunkat. Köszönjük szépen! Id Bagdács János így fogalmazott: Az nem bunker, a hőszolgáltatótól a Mikepércsi úttól jött egy gőzvezeték az ipari vállalatokhoz, és abban az alagútban vezették ide a vezetéket. Ahol dolgoztam, oda is bejött, és a Galamb-sarkon lett vége tudtommal, de az a vezeték már évtizedek óta nem üzemel. Mazsu István a biztosítódoboz kapcsán szólt hozzá, s mint leírta, ott konkrétan egy vízátemelő vezérlő Titász-szekrény volt.

Lejáratok(?) a tornyok körül. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Fábián Mihálytól is megtudtuk: „ezek anno kis alagutak voltak gőzvezetékek számára. A Bőrgyár és a Dohánygyár is össze volt kötve ilyen vezetékekkel. Az alagútból kiálló csövek szellőzőcsövek voltak. Telepítettek ilyen alagutakba úgynevezett zsompszivattyúkat az összegyűlt vizek kiszivattyúzására. A szekrények a szivattyúk működtetését szolgálták. Sok vállalat így volt összekötve. Nem minden vállalatnak volt kazánja. A pártállam döntött el mindent. Ezek emberi tartózkodásra nem voltak alkalmasak. Sokat szereltem ilyen szekrényekben, mint villanyszerelő. A 70-es évektől nagyon elterjedt elektromos szekrények voltak. A volt Bőrgyár területén is volt egy jó pár. Az áramszolgáltatók nagyon sokat használtak kábelelosztók és biztosítószekrények szerelésére. Nagyon sok a közterületeken állt az egész ország területén. Most is sok van még, működőképes állapotban!!!”

A túloldali torony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A Nagytemplom melletti aluljáró
• A debreceni Malév-reptér romjai
• A Kassai úti bunker
• Az utcai retro biztosítószekrények
• A Sámsoni úti tankúsztató
• A nagyerdei hatalmas ufó
• A Margit-fürdő forgókapuja?
• A debreceni Stonehenge park
• Az Ördög árka
• A Kassai úti Superman
• A Déli sori Indiana Jones-híd
• Az utolsó spriccelős ivókút romjai
• A derecskei óriási beton focilabdák
• Rekviem a retro virágtartókért
• Az ufólámpák
• A Piac utcai átfordulós lift

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ahol Szabó Magda is született: a Magyar Királyi Bábaképezde

Debrecenben a Budai Ézsaiás és a Vágóhíd utca között bújik meg a fák alatt egy minifalunak tűnő, körbekerített létesítmény. A parkokkal övezett kis házakban a Debreceni Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény működik, eredetileg azonban a Magyar Királyi Bábaképezde és Nőgyógyászati Klinika számára nyílt meg 1906 júniusában.

A mai Wesselényi városrészben fekvő intézményről a most megosztott régi szép képeslapot Kedves Olvasónk, V. Pákozdi Zoltán Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. A bábaképző-nőgyógyászatot a mai Bem tér 9. szám alatti épületből költöztették ide, és a vezetője dr. Kenézy Gyula volt. Itt látta meg a napvilágot 1917. október 5-én a későbbi világhírű írónk, Szabó Magda is.

A Bárczy napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bem téri régi épületben később a Debreceni Torna Egylet végzett igen hasznos munkát. A Bárczy pedig 1947-től kezdte használni a helyiségeit a bábaképezdének, amely tevékenységi köre egyébként aztán átkerült az orvostudományi egyetemhez (1918) és a közeli Demkébe (1913). Az I. világháború idején itt is hadikórház volt. A régi képeslapon szereplő tornyos épület, illetve a torony ma már nincsen meg, és sok mást is átépítettek a területen.

A dohánykutató felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bárczy azonban napjainkban is őrzi a békebeli intézményépítés emberközeli, praktikus jegyeit. A szomszédos MÁV-lakóparkkal, az Attila téri templommal, a volt dohányvizsgálóval és dohánygyárral, valamint a felüljáróval, a katolikus temetővel és az egykori pavilonlaktanyával (melyek története a cikk végén szerepel) Debrecennek egy rendkívül értékes, érdekes és izgalmas részét alkotja. A hajdani csendőrlaktanyát sajnos már csak az archív felvételeinken tudjuk bemutatni.

Nyitóképünk teljes méretben. Adományozó: V. Pákozdi Zoltán

Kapcsolódó összeállításaink:

• A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
• A Wesselényi városrész
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• A pavilonlaktanya
• Irinyi János és Debrecen
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A Debreceni Dohánygyár
• A magyar királyi dohánybeváltó
• A 4-es villamos
• Az Utopia Disco
• A Csontváry-festmények megmentője

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az 1964-es Debrecen 15 retro képen

Debrecen 60 esztendővel ezelőtti életére csodálkozhatunk rá a Fortepan cívisvárosi képei között. Az első felvételen a Vörös Hadsereg útja nevű főutca 1964-es forgalma elevenedik meg a Bika előtti zebránál. A következő képeken a Nagytemplom környékét is megidézhetjük a főutca négy fasorával.

Fiatal nő a főutcán. Fotó: Fp / Szűcs Lóránt

A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Fiatal nő és a Kistemplom. Fp: Fortepan / Szűcs Lóránt

Az 1964-ben rögzített debreceni életképek sorában természetesen az Aranybika Hotel is központi szereplő. Utána a következő évben lebontott dupla medencés Zsolnay-kerámiás szökőkút oázisában gyönyörködhetünk, majd egy Trabantot takarító páron is derülhetünk.

Az Aranybika főkapuja. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A Zsolnay-szökőkút. Fotó: Fp / Urban Tamás

Trabantot takarító pár. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

1964-ben ismét Debrecenben vendégeskedett Kodály Zoltán, aki korábban a szabadtéri színpad avatásán is részt vett 1950-ben. 

Kodály Zoltán Debrecenben.Fotó: Fp / Urbán Tamás

A Magyar Rendőr című újság riporterei kiváló kordokumentumokon örökítették meg Debrecent 1964-ben. A képeken szerepel Bengáli villamos, a Sesztina-vaskereskedés, valamint a Kistemplom is.

Zöld jelzés a gyalogosoknak. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

Motorosok a főutcán. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A következő csokorban a Csapó utca vonalában láthatjuk a főutcát, ahol éppen egy Bengáli villamos tart a Nagyerdő felé. Elmélázhatunk a Tóthfalusi tér (a mai Dósa nádor tér) 1964-es arcán, ahol a 2025-ben 121 éves Wolff-palota is központi szerepet játszik.

Bengáli villamos a főutcán. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A Tóthfalusi tér. Fotó: Fp / Kotnyek Antal

A 60 éves felvételeken a Vágóhíd utca Zsibogóval szemközti, akkori arcától is „lehidalhatunk”.

A Vágóhíd utca 1964-ben. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A hat évtizeddel ezelőtti fotósoknak köszönhetően az egykori Kondorosi Csárdát is megidézhetjük.

A Kondorosi Csárda. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A szórakozást a végére hagytuk. A kikapcsolódásnak és a kirándulásnak akkor is kedvelt terepe volt a Nagyerdő, ahol tömegek élvezték az Egyetem tér nyújtotta örömöket is! Utoljára a Nagyállomást is meglátogatjuk két retro felvétellel. Debrecen 1974-es arca ebben az öszeállításban eleveníthető fel. Kellemes időutazást Mindenkinek!

Lány az Egyetem téren. Fotó: Fp / Urbán Tamás

A Nagyállomás új főépülete. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debrteceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Diószegi út

Debrecen egyik leghíresebb szülötte Diószegi Sámuel református lelkész, botanikus, aki 1807-ben Fazekas Mihállyal írta meg az első magyar nyelvű növény-rendszertani füvészkönyvet.

Diószegi út, 2025. XII. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Diószegi Sámuel 1760. december 29-én született Debrecenben, és ott is hunyt el 1813. augusztus 2-án. Debrecenben az ő személyisége és munkássága előtt is tiszteleg a Diószegi út, ami egyébként másodsorban a Szent Anna utcai kaputól Bihardiószegre vivő sóútként funkcionált. (Bocskai István első győztes csatája Bihardiószeg és Álmosd között zajlott 1604-ben.) A város felőli szakaszának már Vágóhíd utca a neve. Diószegi Sámuelre Perényi utcai és a nagyerdei botanikus kertben található szoborcsoportok is emlékeztetnek. Ezeken kívül középiskola és a nyulasi botanikus kert is az ő nevét viseli. Felvételeinket a 265. születésnapja alkalmából készítettük.

Diószegi út, 2025. XII. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Vörösmarty utca
• Bencsik Sándor utca
• Segner tér
• Huszár Gál utca
• Egyetem sugárút
• Nyíl utca
• Füredi út
• Thomas Mann utca 
• Huszár Gál utca
• Batthyány utca
• Szent Anna utca
• Csapó utca
• Hatvan utca
• Széchenyi utca
• Piac utca
• Főtér
• Kossuth utca
• Dósa nádor tér
• Varga utca
• Mester utca
• Egyetem tér
• Kassai út
• Faraktár utca
• Kolónia utca
• Pacsirta utca
• Zúgó utca
• Rakovszky utca
• Homok utca
• Hadházi út
• Dorottya utca
• Csillag utca
• Domb utca
• Bartók Béla út
• Ady út

Diószegi út, 2025. XII. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Diószegi út, 2025. XII. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Volt egyszer egy magyar királyi dohánybeváltó

Debrecenben már 1844-ben, jóval a dohánymonopólium bevezetése előtt működött császári és királyi dohánybeváltási hivatal. A dohanymuzeum.hu írása szerint 1851-től dohánybeváltási főfelügyelőségi funkciója volt, s az irányítása alá tartozott a debreceni, nagykárolyi, vásárosnaményi kerületi hivatal, a rakamazi, nagykállói, nagytárkányi, nyírbátori fiókhivatal, a faddi, mohácsi, dunaföldvári és szuloki beváltó bizottság is. Az épületegyüttes a mai Alkotmány és Vágóhíd utca között fekszik, s az alábbi felvételünkkel az Attila tér felőli szép részletét örökítettük meg 2025. július 31-én.

A beváltó főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1851-ben a debreceni dohánybeváltó hivatal első osztályú tisztévé léptették elő Robert Lipótot, volt ellenőrködő mázsamestert. 1905-ben dohányraktárt építettek 46 564 korona költséggel. 1910 tavaszán pályázatot hirdettek egy munkásmenhely építésére, amelynek 7360 korona volt az előirányzott költsége. 1913 tavaszán újabb raktár létrehozása vált szükségessé, 58 100 korona beruházással. A cég 1955-től már Debreceni Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat néven működött, s végül 1992-ig tevékenykedett. A napjainkban is létező és szép terület ma különféle vállalkozásoknak ad otthont. A dohanymuzeum.hu írása szerint ugyanezen a telephelyen működött a Dohánykutató Intézet is, valamint  1993. október 1-től a Róna Dohányfeldolgozó Kft. (a luxemburgi Heintz van Landewyck és a Dohánykutató Intézet cége). Ennek elsődleges célja volt, hogy hazai munkaerővel, költséghatékonyan gyárthasson Európa országaiban is sikeres újfajta termékeket.

Vágóhíd utcai épületek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Korábbi anyagunkhoz tett hozzászólásában Erzsi Magyar így fogalmazott: „Dohánytermelők rudakra kötve hozták a szárított dohányt, lovaskocsikkal. Mérték, osztályozták és átvették tőlük. Utána újra válogatták és tovább szárították. A teljesen kiszáradt dohányt hatalmas bálákba kötötték és úgy került át a gyárba. Ezek a raktárak többszintesek voltak, fa lépcsőkkel és fa padlózattal voltak valahogy elválasztva. A hatvanas évek végéig egészen biztosan hozták a gazdák a dohányt, 500–600 embert foglalkoztattak. Édesanyám 1976-ban ment nyugdíjba, akkor már kutatóként működött.” Ugyanakkor Szegheő Csaba ezt írta a régi képeslaphoz: „A főépület mögötti kis kockaépület talán a legrégebbi. Volt sóhivatal, később zárda, melyet a szóbeszéd szerint alagút kötött össze a Szent Anna templommal. Állítólag a Béke útja átépítése során rá is akadtak az alagút maradványaira.”

Azt már mi tesszük hozzá, hogy a telep az egykori dohánygyárral, pavilonlaktanyával, bábaképezdével, a MÁV-lakóparkkal, az Attila téri templommal, valamint a felüljáróval, katolikus temetővel (melyek története a cikk végén szerepel) Debrecennek egy rendkívül értékes, érdekes és izgalmas részét alkotja. A hajdani csendőrlaktanyát sajnos már csak az archív felvételeinken tudjuk bemutatni.

A Vadászkürt felől, 2025 február. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Debreceni Dohánygyár
• A pavilonlaktanya
• A Magyar Királyi Bábaképezde
• A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• Irinyi János és Debrecen
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A 4-es villamos
• A Wesselényi városrész
• A Sóház városrész

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A „Szocializmus hagyatéka” debreceni retró képeken

Debrecen közelmúltbeli életébe pillanthatunk be a Szocializmus hagyatéka című múltidéző közösségi oldal (új nevén Nosztalgia és történelem) képgalériája segítségével. Innen szemezgetünk a debreceni retró fotók közül, elsőként a cívisvárosi villamosközlekedés aranykorát visszahozva.

A fenti felvételeken a hajdani 4-es és 5-ös villamosokra csodálkozhatunk rá. A képek sorrendben a Vágóhíd utcai felüljárón, a Béke útján, a Hatvan utcán és a Böszörményi úton készültek. Most három fekete-fehér kép következik: a Csapó utcai volt Debrecen Áruház, majd a „szocialista” nevű főutca, a Vörös Hadsereg útja elevenedik meg, természetesen a korabeli járművekkel és viseletekkel.

A múltidéző közösségi oldal képgalériájában tett látogatásunk alábbi fotóélménye révén is még egy közlekedéssel kapcsolatos jelenetben gyönyörködhetünk, mégpedig a Szoboszlói úti 6-os Volán telepének főépületében, mellyel szemben a Debreceni Kefegyár volt.

Egy kilencemeletesből lepillantunk az Új élet parki lakótelepre is, aztán felnézünk a Kohászüdülő ma is álló tornyára – csak éppen ezúttal egy 50 éves képeslap segítségével. Végül egy CA-rendszámú szép kocsit is megbütykölünk a Széchenyi utcai autószervizben... Jó múltidézést Mindenkinek!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Forgalomirányító, főtéri lovas szekér, Vágóhíd utca, Péterfia-iskola, csodás strand, vigadó, Pálma 1951-ben

Debrecen a II. világháború után pár évvel sok fotón már konszolidált arcát mutatta. Ilyeneket osztunk meg most a Fortepan 1951-es kollekciójából szemezgetve.

Az első blokkban a Nagyerdei Strandon barangolhatunk az Uvaterv felvételeinek köszönhetően.

Itt működött a fedett uszoda is:

Az alábbi kép a Vörös Hadsereg útja és a Kossuth utca kereszteződésének életét örökítette meg. A háttérben a Verestemplom, attól balra a pénzügyi palota, jobb szélen pedig a takarékpénztári palota.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

Hihetetlen jelenetet kapott lencsevégre az a következő kép készítője, a Magyar Rendőr című lap fotósa is: a Nagytemplomnál igazoltatnak egy lovas szekeres férfit. Ilyen jármű azt követően még 10 évig közlekedhetett a belvárosban, aztán ki lettek tiltva köztisztasági és közlekedési okokból.

Főtéri ellenőrzés. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A Péterfia utcai iskola 8/A-s osztályának csoportképét Kálnoki Kis Sándor adományozta a Fortepannak. 

Az alábbi kép pedig egy Vágóhíd utcai építkezés emlékét őrzi, s még egy 4-es villamos is látszik rajta. A fotó Csaba László örököseitől származik.

Horváth Dániel a Vörös Hadsereg útjáról, valamint a későbbi Pálma Cukrászda 1951-es arcáról is adományozott felvételeket. 

A mai Régi Vigadó akkor is működött, róla szintén az Uvatervtől származik az alábbi kép. Az Újvigadó annak idején talán még terv szintjén se létezett, hiszen 1970-ben nyílt meg. Szerencsére azt az ötletet elvetették, hogy bontsák le a képen látható épületet:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL