Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: villa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: villa. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 23., csütörtök

Ladányi Józsa sebészprofesszor

Debrecenben az Ember Pál és a Weszprémi utca sarkán lévő nagy telken található egy Bauhaus stílusú kis villaépület. Az épület sorsa sokakat foglalkoztat, ám az eredeti neves tulajdonosát kevesebben ismerik. Ő Ladányi Józsa (Debrecen, 1898. május 1. – Debrecen, 1985. szeptember 14.) orvos, sebész, egyetemi tanár. E mostani összeállításunkkal az ő személye és munkássága előtt tisztelgünk.


A Lusztig Józsa néven anyakönyvezett szakembert Székelyhidi Ágoston méltatta a Hajdú-bihari Napló 1982. december 11-i számában. A szerző így fogalmaz: Képzeljünk el egy fiatal, vonzó nőt, akit művelt és módos család, rangos baráti társaság vesz körül, akinek már biztos létalapja, ismert neve van, és aki egyszer csak mégis elhatározza, hogy a szabad vasárnapjait egy nyomorult falucska testi, lelki, szellemi fogyatékosai közt tölti. Ladányi Józsáról van szó. És nem csupán néhány odaáldozott vasárnapról. Még 1928-ban történt, hogy tudomást szerzett a debreceni erdőkben megbúvó kis település, Boda iskolás gyerekeinek különös és rejtélyes viselkedéséről. Törpe növésű, zavaros tekintetű, bizalmatlan emberkékkel találkozott aztán, akik 9–10 évesen sem tanultak meg írni, olvasni, értelmesen beszélni. Golyvásak voltak, csaknem mind. Ladányi Józsa rátalált a jódhiányra, kidolgozta a műtéti eljárást, írásban és szóban nyilvánosan sürgette a körülmények gyökeres változtatását. Az orvosi eredményekkel nem elégedett meg. Teljes értékű javításra, javulásra törekedett és biztatott. Kevés társra akadt. Végül mégis győzött: évtizedek múlva, 1976-ban, egészséges, jódban gazdag ivóvíz került a bodai vezetékes kutakba.

Nyitóképünk teljes méretben

Ama fiatal nő közben megöregedett – emlékeztet a cikk. Az egyetemi professzor, a klinikaigazgató, elnökök, királyok, világnagyságok világhírű vendége azonban nem átallt Bodára utazgatni, golyvás tanyai gyerkőcöket vizsgálni, tisztítatlan vizet elemezni, még 80 évesen sem. Ladányi Józsa szembeszállt a szaknyelven „fejlődési rendellenességként” emlegetett nyúlajak és farkastorok, a szájüreg és a hajak torzulásával is. Tudta, hogy nem elég a hangszálakat, a nyelvcsapot, a szájpadlást újraformálva, bennük a beszéd és az ének nemes hangját fölszabadítani, nem elég az ajak puha mozgékonyságát, szimmetrikus kettős ívét visszaadva, azt a derűs mosolyra és a kedveskedő csókra alkalmassá tenni; tudta, hogy a sebzett jellem és a görcs szorongatta magatartás kiigazítása a végső föladat. Ezért és evégre rakta le a „komplex rehabilitáció” alapját. Széles alapot, mely magában foglalta a külső hatások, az alkat, az öröklődés, majd a műtét, a beszédjavítás, a lelki és szellemi önvezérlésre való fölkészítés ezer mozzanatát, bonyolult rendszerét, hosszadalmas és összehangolt működését. Ladányi Józsa talán legjelesebb gyógyítói hőstette a II. világháború kihívására adott válasznak tekintendő. Nő lévén, itthon kellett a bevonult férfi sebészek helyére állnia. Kivált a háború utolsó éveiben, mikor a katonai szállító vonatok Debrecenen haladtak át, iszonyú futószalagon kerültek elő a fagyott, üszkös, félig elhalt lábak és karok. Hogy életet mentsen, maga fejezte be a kegyetlenségében is megváltó művet, a csonkítást. Közben csak a fűrészt, a kést irányító ujjai voltak nyugodtak, a lelkiismerete nem. Megoldást keresett ismét, a lehető legteljesebb megoldást. Ma már tudhatjuk, hogy a világon elsőként jutott el a lemetszett végtagrészek természetes visszaültetésének klinikai megvalósításáig. Módszere gyakorlati és tudományos iskolát teremtett. Elégedetté azonban csak az emberi jó következmény tette. „Már hegedültek is azokkal az ujjakkal, amiket visszavarrtam” – büszkélkedett Ladányi Józsa. Aztán a visszavarrás, a „replantáció”, az érsebészet és a bőrátültetés dolgainak újabb tisztázását tűzte ki. Ez utóbbi még szorosan fűződött az égési sebek gyógyításának ismert módjaihoz és régi-új sebészi eszményéhez, a plasztikai műtét tökéletességéhez, a nyomtalansághoz.


Az első dolgozata 1929-ben, a bodai golyvás gyerekek kóros tüneteit és gyógyítási lehetőségeit szedte sorba, 1982 augusztusában pedig, egy amerikai orvoskongresszusra készülve, a bőrhiányok pótlásával foglalkozott. A több mint 200 írásművében az „Egyetemesség és specializálódás a sebészetben”, „Adatok az öregkor sebészetéhez”, „A fájdalom sebészi vonatkozásai”, „Lélektani előkészítés: az emlőrákos beteg rehabilitációja” problémájával is foglakozott. Székelyhidi Ágoston cikke kitér arra is, hogy 1944-ben a nyilasok ausztriai táborba hurcolták a már hírneves klinikai sebészt. Tíz hónap múlva megszökött. Már itthon, később, megtudva, hogy miniszteri székbe akarják ültetni, bejelentés nélkül elment Rákosi Mátyáshoz, és, bár könnyek árán, kikönyörögte a mentesítést. Nem óvatosságból, nem szerénykedésből tette. Indokul azt hozta föl, hogy abban akar tovább lépni, amiben már elért valamit. Jól választott. Életműve megkoronázása jutott így osztályrészéül: mint vezető sebész, egyetemi tanár, kutató és kísérletező tudós, helyettes rektor, megtervezhette, fölépíthette, berendezhette, működésbe lendíthette az ország egyik legbecsesebb gyógyító intézményét. Hivatalosan II. Sebészeti Klinikának nevezik, ám a történelembe Ladányi Klinikaként került be – mutat rá Székelyhidi Ágoston.

A Ladányi-villa. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 8., péntek

Debrecen városi nyaralója Balatonföldváron

Debrecen városi közgyűlése 1926. május 6-án határozott arról, hogy üdülőt nyit a magyar tenger partján. A Debreczeni Képes Kalendáriom cikke szerint a kies telep megvásárlásához a város a szováti birtokának árveréses értékesítése teremtett alkalmat és forrást. A balatoni tisztviselői üdülőtelep létrehozását dr. Vásáry István polgármester javasolta. Több ajánlat is érkezett, amelyek közül egy balatonföldvári ikernyaraló (a Nagy és a Kis Marietta) tűnt a legalkalmasabbnak, s 520 millió koronába került a felszerelésekkel, bútorokkal, sőt vitorlással együtt.


A Stefánia-szövetség jóvoltából nyaranta egy-egy csapat debreceni alultáplált gyerek is üdülhetett a tótól 700 méterre található, Imre utcai birtokon. A Nagy Mariettában a verandán és a tágas ebédlőn kívül 6 földszinti, 3 fedél alatti, egy pinceszoba és egy konyha volt. A Kis Marietta 2 földszinti szobával, egy-egy verandával, konyhával és pincével rendelkezett. A várhegy délkelet felé lassan lejtő oldalán fekvő, romantikus stílusú villa pazar megjelenését Zoltai Lajos rajza is kiválóan szemlélteti. A turnusok 2, 3 vagy 4 hétig tartottak. Végül még annyit mindezek kapcsán, hogyha jók az értesüléseink, akkor a debreceni önkormányzatnak ma is van üdülője Balatonföldváron, mégpedig a Budapesti úton (aminek a neve korábban akár éppen az Árpád utca is lehetett).

Földvári villák, szintén Zoltai Lajos rajzán


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 11., szerda

Hommage á Sajó

Debrecen egyik legnagyobb építészének, Sajó Istvánnak (1896–1961) a gazdag és különleges életművéről nyílt tárlat anno a Modemben. A 10 évvel ezelőtti rendezvényt elevenítjük föl most.


A főként az art deco stílust követő tervező művész kettős jubileuma előtt is tisztelgő, hiánypótló kiállítás sorra vette azokat a villákat, palotákat, felhőkarcolókat és intézményeket, amiket neki köszönhet a cívisváros és a nagyvilág, ugyanakkor bepillantást nyújtott a dolgozószobájába és a különös életútjába is. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok


Debrecenben ő tervezte többek között az első stadiont, valamint a mellette lévő nagyerdei csónakázót, a belvárosi Hatvan utcai és Vásáry utcai bérpalotákat, a Szoboszlói úti iskolát, sőt a város első hűtőházát is, ami a Vágóhíd utcai Barnevál területén volt.

A volt hűtőház

Mindemellett közreműködött a Bethlen utcai OTI és a modern Nagyállomás létrehozásában is. Sajó Istvánról családi képek a Fortepanon is megcsodálhatók, ezeket mi ebben a cikkünkben gyűjtöttük csokorba. Amerikában felhőkarcolók is születtek a munkásságának köszönhetően. Ünnepelt építész volt ott, de ő hazatért Debrecenbe, mert visszahúzta a szíve, a honvágy.

Az 1937-es képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük!

S hogy el ne felejtsük: Sajó István tervezte a ma már sajnos szintén nem létező nagyerdei csónakázót is! Ennek eredeti arca szerepel a fenti csodás reprodukción.

A Nagyerdei Stadion építésének képei a Modem tárlatán

A Mester mint nagy futballrajongó a Bocskai FC társelnökeként is tevékenykedett, s a stadionban saját helye volt. 65 évesen, 1961. március 11-én hunyt el. Épp az általa tervezett stadionban nézett meccset, amikor sajnos infarktust kapott... Az alábbi képen Sajó István (zászlóval) a Venus București és a Bocskai FC 1932-es meccsén látható:

Fotó: Fortepan / Sajó István


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 21., kedd

A Sesztina


Debrecen egyik fogalommá lett családjának, valamint a cégüknek az alapítója Sesztina János, aki 1819 júniusában hozta létre a vaskereskedő vállalkozást a mai Piac utca 21. szám alatt. Ezt később a fia, Sesztina Lajos átköltöztette a 23. szám alatti szép, emeletes házba. Nyitókép: HBN, 1982

A kereskedelmi és vendéglátó-ipari múzeum képe

Az üzletet Sesztina Lajos halála után a fia, Jenő örökölte (aki 1869. június 14-én született), s a vaskereskedés az ő vezetése alatt élte a fénykorát. Ő 1893. XI. 11-én házasságot kötött Csanak MargittalCsanak József fűszerkereskedő legfiatalabb lányával Margit-fürdő dísztermében. A fenti képmásolatot Balázs Csaba osztotta meg az olvasóinkkal.

A Vasudvar-felirat a házon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sesztina Jenő nagyon sokat tett a városért, és megannyi közéleti tisztséget is betöltött. Amikor 1944-ben, II. világháború során a sorozatos megszállások és támadások miatt a belváros is romokban hevert, a Sesztina Vaskereskedés pincéjét is sokan óvóhelynek használták.

Emlékek a múltból. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A nyaralóját 1897-ben építtette a barátjával, Tóth István építésszel a Nagyerdőben. A Sesztina házaspár ebbe a nagyerdei villájába húzódott. Az idős pár azonban ott sem tudta elviselni a háború borzalmait és a szovjet katonáktól állandóan elszenvedett lelki megaláztatásokat.


Ez vezethetett ahhoz a tragikus cselekedethez, mely során – a szintén a pincében rejtőző szakácsnő segítségével – október 21-én mindketten életüket vesztették. (Ami a szóbeszéd szerint azt jelenti, hogy a szakácsnő közreműködésével felvágták az ereiket...)

Egyetemi bölcsőde is volt. Fotó: Pathó Sándor, 1969

A Sesztina házaspárt először a villa kertjében temették el. Hamvaikat a későbbiekben a köztemetőbe szállították át, s a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Utolsó tulajdonosokként, Nagybákay (Rickl) Antal és a fiai, dr. Nagybákay Antal és dr. Nagybákay Péter vezették a céget.

A bolt 1982-ben. Fotó: HBN

A Sesztina Lajos Vaskereskedést 1949. október 14-én államosították. A műemlék épületben lévő patinás üzletet 1982-ben újították fel, ügyelve a tradíciókra (lásd a fenti képen). 1995. szeptember 6-ig vasboltként működhetett – ám végül az akkori tulajdonosa a bezárásáról döntött. Ezzel a 176 éves fennállása után megszűnt a legendás vasárubolt is. 

A Sesztina-síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A családi villában az egyetem bölcsődéje kapott helyet, de immár ez is a múlt. A szebb napokat is megélt ingatlan évekig lakatlan volt, a Debreceni Egyetem 2021-re újította fel, és immár más intézményei működnek a falai között. Az elásott Sesztina-padok kimentéséről ebben a cikkünkben számoltunk be. A következő fotót Szijjártóné Bodnár Zsuzsanna osztotta meg az olvasóinkkal:

A felújított villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: HBN, 1982

2025. június 1., vasárnap

Nagyerdei ragyogás a nyár első napján


Debrecen nagyerdei övezetének 2025 nyár eleji arcait örökítette meg 2025. május 31-én, s bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Kedves Olvasónk, Masits István

Vigadó tér. Fotó: © Masits István

Első felvételein a Régi Vigadó pompázik, majd pedig a fürdő felőli épületben gyönyörködhetünk.

Erdei szálloda. Fotó: © Masits István

A hotel egy másik szögből:

Festői nyár. Fotó: © Masits István


Hamarosan felújítják. Fotó: © Masits István

Természetesen a Medgyessy sétány 3. szám alatti épület se maradt ki a sorból.

Romosan is szép. Fotó: © Masits István

Visszatérve a belvárosba, a Kálvin téren is remek hangulatokat kapott lencsevégre Masits István.

A Református Főgimnázium. Fotó: © Masits István

Szép idő várható ma, a meteorológiai nyár első napján is, úgyhogy ezúttal is érdemes útra kelni egy vidám, tartalmas városnéző sétára!

Pazar jármű! Fotó: © Masits István

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. március 24., hétfő

Feltámadhat a Medgyessy sétány egyik romos villája

A debreceni Nagyerdő déli határán, a Medgyessy sétány 1. szám alatti villa évek óta lakatlanul pusztul. Az eredetileg városi bérelhető nyaralónak, a XIX. század végén épített ingatlan ma is az önkormányzat tulajdonában áll, s végre talán rendeződhet a sorsa. Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A villa főhomlokzata. Fotó© Debreceni Képeslapok

Sajtóhírek szerint a városi képviselő-testület ugyanis foglalkozik majd a hasznosításával, s az előterjesztésben az áll, hogy az önkormányzat pénzügyi támogatásért pályázik az „Operatív Program Plusz”-ban. Ha ez sikerrel jár, akkor a villát felújítják, és könyvtárként éledhet fel a Csipkerózsika-álmából. Amennyiben ez megvalósul, akkor már csak a 3. szám alatti, szintén romos és lakatlan öreg villát kell rendbe tenni, feléleszteni. Reméljük, mihamarabb!


Kapcsolódó összeállításaink mai és régi képekkel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. december 21., szombat

Téli Nagyerdő, Hortobágy malom, Salétrom utca, Color együttes... – a Tőletek kapott képeken


Debrecen múltjáról és jelenéről ismét sok képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. E felvételek közül válogatva, elsőként Masits István fotóját csodálhatjuk meg, amin a havas Medgyessy sétány 3. szám alatti elhagyott villa környéke tündököl a téli napsütésben. A következő képet Masits István festette a hófödte Tanító utcáról.

A Tanító utca. Festmény / fotó: © Masits István

A Méliusz téri Verestemplomról szintén Masits István mellékelt képet:

A Verestemplom. Fotó: © Masits István

A panorámafotókban jeleskedő Oláh Róbert ezúttal az Ispotály városrészben található Salétrom utca környékét örökítette meg.

Salétrom utcai látkép. Fotó: ©  Oláh Róbert

Mikulás-napi köszöntőnkhöz N Ármós Ibolya csatolta az alábbi aranyos fotóját.

Mikulás-napi jelmezben. Fotó: © N Ármós Ibolya

Megemlékeztünk Csokonai Vitéz Mihály születésnapjáról is, ehhez a cikkünkhöz Oláh Marianna mellékelte a Református Kollégium Csokonai-emlékszobájának jelenetét.

A Csokonai-emlékszoba. Fotó: © Oláh Marianna

Bemutattuk Debrecen első igazán sikeres könnyűzenei csapatát is, a Color együttest. A banda egyik 1981-es poszterét Kutasi Sándor osztotta meg a Debreceni Képeslapok közösségével.

A Color együttes. Fotó: © Hegoczki Ferenc

S végül íme a Hortobágy malom és a szemközti templom Révész Napsugár grafikáján, aminek fotóját Radnai Ferenc mellékelte a cikkünkhöz, jelezve azt is, hogy az alkotás a szobája falát díszíti. Köszönjük szépen a képeket és a figyelmet, s Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából hozzászólásban, üzenetben vagy a dkepeslapok@gmail.com címre, de feltölthetik az idővonalunkra is!

Révész Napsugár grafikája. Fotó: © Radnai Ferenc


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. november 26., kedd

A színpompás, szerethető Debrecen


Debrecen nagyszerű festőművészének, Maksai Jánosnak nyílt kiállítása a 70. születésnapja alkalmából a klinikai elméleti tömb galériájában „Válogatás a műteremből” címmel.


Az oktatási intézmény aulájában megcsodálható gazdag kollekcióban a napfényben ragyogó Nagytemplom, valamint az egyetemi főépület is előkelő helyen szerepel.


Maksai János fenti festményén a Szent Anna utcai Svetits Intézet kapuja és főhomlokzata pompázik, a következő alkotáson pedig a Medgyessy sétány 3. szám alatt megbújó elhagyott, romos villa szomorkodik a délelőtti napfényben.


A következő festmény akár a Régi Vigadó felőli, szomszédos villa elődét, az egykori öreg erdészházat is ábrázolhatná.

Fák között. Repró: © Debreceni Képeslapok

Ezt a művet is a ragyogó nyári, illetve őszi színek harmóniája jellemzi.


Ilyen „életszaggal átitatott” tónusúak a képeken megörökített homlokzatok és tájak is.

Öreg műterem. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi festmény címe: Ősz a pusztán.


A színpompás kiállítás november 24-én, a 2024-es adventhez közeledve nyílt meg. Maksai János a kompozíciói rendezésekor erről az ünnepről se feledkezett meg.

Advent. Repró: © Debreceni Képeslapok

Alább a nyitóképünket szemlélhetjük meg ismét, immár eredeti méretben. A teljes tárlat műalkotásai pedig január 31-ig láthatók az Elméleti Galériában.


Hasonló összeállításaink sok fotóval és reprodukcióval:
Reggeli séta (b) és Görög hangulat

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Árnyékban I. (b) és Elmúlt idő