Debreceniek az I. világháborúban

Debrecen, mint oly sok település és ország, nem kerülhette el, hogy kimaradjon az első világháborúból, amelyet 1914. július 28-án robbantottak ki. Régi fotók: Fortepan / Jankó Attila

A Nyugati utcai kaszárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első kép a debreceni 2. huszárezred katonáit örökítette meg Galuziában, egy bajtársuk sírjánál. A „kettesek” debreceni laktanyája a Nyugati utcán volt, s részben ma is állnak az épületei.

A fenti képen is a mieink szerepelnek, de már egy oldottabb helyzetben: a galuziai pihenőálláson. A 2. huszárezreden kívül a debreceni 39-es gyalogezred katonái is harcoltak az első világháborúban. 

A 39-esek laktanyája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alakulat itthoni kaszárnyája a Kossuth-gimnázium mai épületegyüttese, a Pavilonlaktanya volt. A katonák monumentális emlékműve pedig a Medgyessy sétányon áll:

A 39-esek emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A profikon kívül a Református Kollégium diákjai és tanárai közül is sokan álltak katonának.

A Református Kollégium falán elhelyezett emléktábla

Mindezeken túl, a Kassai úton megépített Vilmos Huszárlaktanyát ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Vilmos régi tiszti kaszinója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a 3-as honvéd- és 3. népfelkelő-gyalogezred szobrának története idekattintva tárul fel.

A „hármasok” emlékműve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az első világháború debreceni vonatkozása a Balmazújvárosi út melletti orosz hadifogoly-temető is, ahol 1618 orosz hadifogoly nyugszik. A helyet erre az összeállításunkra látogatva ismerhetik meg, a román megszállásról pedig itt írtunk. Az I. világháborút az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés volt hivatott lezárni.

Orosz katonák emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A trianoni békeszerződés / debreceniek az I. világháborúban

Debrecen, mint oly sok település és ország, nem kerülhette el, hogy kimaradjon az első világháborúból, amely 1914. július 28-án robbant ki. Régi fotók: Fortepan / Jankó Attila

A Nyugati utcai kaszárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első kép a debreceni 2. huszárezred katonáit örökítette meg Galuziában, egy bajtársuk sírjánál. A „kettesek” debreceni laktanyája a Nyugati utcán volt, s részben ma is állnak az épületei.

A fenti képen is a mieink szerepelnek, de már egy oldottabb helyzetben: a galuziai pihenőálláson. A 2. huszárezreden kívül a debreceni 39-es gyalogezred katonái is harcoltak az első világháborúban. 

A 39-esek laktanyája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alakulat itthoni kaszárnyája a Kossuth-gimnázium mai épületegyüttese, a Pavilonlaktanya volt. A katonák monumentális emlékműve pedig a Medgyessy sétányon áll:

A 39-esek emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A profikon kívül a Református Kollégium diákjai és tanárai közül is sokan álltak katonának.

A Református Kollégium falán elhelyezett emléktábla

Mindezeken túl, a Kassai úton megépített Vilmos Huszárlaktanyát ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Vilmos régi tiszti kaszinója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a 3-as honvéd- és 3. népfelkelő-gyalogezred szobrának története idekattintva tárul fel.

A „hármasok” emlékműve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az első világháború debreceni vonatkozása a Balmazújvárosi út melletti orosz hadifogoly-temető is, ahol 1618 orosz hadifogoly nyugszik. A helyet erre az összeállításunkra látogatva ismerhetik meg, a román megszállásról pedig itt írtunk. Az I. világháborút az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés volt hivatott lezárni.

Orosz katonák emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen városrészei: a Tócóskert

Debrecen utolsó nagy, hagyományos lakótelepe az ottani Tócó-patak nevét viseli, s a Tócóskertben épült meg az 1980-as évek végére, miután a korábbi szőlőkertes, présházas városrész szinte összes régi villáját, családi házát szanálták. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A tócóskerti kispiac. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy 1979-es felmérés szerint a Tócóskertnek mintegy 550 családi háza volt, azokon belül pedig 660, közepes állapotú lakás, ahol 750 család lakott.

Ez is lebontva. Fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

A házakat összességében nem túl erős lelakottság jellemezte, probléma inkább a közműves infrastruktúrával volt, mivel például a gázellátás sok helyen még nem épült ki addigra. (Régi cikk az összeállítás végén!)

A régi Tócóskert megmaradt házai. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az István és Kishegyesi út, a Derék és Vincellér utca közötti Tócóskert egyik nyüzsgő helye a Holló László sétány, aminek a tócóskerti kispiac is forgalmas létesítménye.

Így épült. Fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

A piac környékén található a Medgyessy-gimnázium, a Holló László Emlékház és a katolikus templom is (fotóját lásd lentebb).

A gimnázium székelykapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócóskert egyik oktatási intézménye a Kazinczy Ferenc Általános Iskola. Ennek az uszodaépületét örökítettük meg a látogatásunkon:

A tócóskerti tanuszoda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lakótelepen három vallási felekezetnek is működik temploma. Ezek a István király téri református templom, a Derék utcai Szentháromság Görögkatolikus Templom, valamint a Szent Család Katolikus Templom a Holló László sétányon.

A református templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A katolikus templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócóskertben bóklászva fedeztük fel azt az üzletet is, aminek a tetején még egy régi szép, eredeti neonfelirat díszeleg, igazi retróhangulatot kölcsönözve a helynek.

A görögkatolikus templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócóskerti lakótelepnek kifejezetten szemet gyönyörködtetőek a hatalmas parkjai, s ezáltal a városrész igazán élhetőnek érződik.

Angyalföld téri hangulat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kellemes nézelődést és jó felfedezéseket kívánunk Mindenkinek!

A retro neonfelirat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További városrészi cikkeink:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Józsa
• Szentlászlófalva
• Péterfia
• Csapókert csodái
• Kandia
• Tizenháromváros
• Mesterfalva
• Műhelytelep
• Bánk
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag
• Wesselényi
• A Sóház
• Postakert

A katolikus templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A „Kar utcai remete”, Oláh Gábor debreceni emlékhelyei

Debrecen elfeledett költőjének nyomában jártam. Ő Oláh Gábor, aki méltó kortársa volt Adynak, valamint Móricz Zsigmondnak és a népi írók legjobbjainak – írta levelében Kedves Olvasónk, Répás Zoltán. A fotókkal is kiegészített gondolatait így folytatta: Sajnos a jelleme, összeférhetetlensége és a meg nem értett sértettségéből fakadó zsákutcája nem az igazi nagy költők felé vezették. (Talán, ha akkor lettek volna menedzserek, napjainkban magasabb szinten lehetne az írói munkássága.)

Oláh Gábor egykori lakóháza a debreceni Kar utcában. Fotók: © Répás Zoltán

Répás Zoltán felidézte azt is, hogy néhány lépésnyire, a Smaragd-tó szomszédságában van elbújtatva Oláh Gábor szobra. „A Kar utcán található egykori házát is lencsevégre kaptam. Majd az Oláh Gábor utcán egy régi öreg fát is lefényképeztem, arra gondolva, hogy ez a fa még találkozhatott a költővel.” Mint megtudtuk, Répás Zoltán e túrája közben Gulyás Pál szobrát szintén megörökítette a Medgyessy sétányon, hiszen ő is Debrecen – mára némileg elfeledett – népi íróinak csoportjához tartozott. Oláh Gábor egyébként a rövid élete egy jelentős részében a Fazekas-gimnáziumban tanított. Következzen egy fotó az Oláh Gábor nevét viselő utca egyik emblematikus eleméről, az Anya gyermekével című Medgyessy-szoborról:

Az Anya gyermekével. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Köszönjük szépen az élménybeszámolót és a képeket! Kedves Olvasóinkat arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre. Oláh Gábor (1881. január 17. – 1942. június 23.) életrajza itt is elolvasható.

Gulyás Pál és Oláh Gábor szobra a nagyerdei parkban. Fotók: © Répás Zoltán

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

„Ez a fa még találkozhatott a költővel.” Fotó: © Répás Zoltán

Oláh Gábor utcai összeállításaink sok régi fotóval:

• A Sport Étterem
• A hajdani Rózsakert Vendéglő
• Az Oláh Gábor utcai műjégpálya
• A Jubileumi Játszótér
• A régi vidámpark és állatkert
• Az egykori nyári napközis tábor
• Így épült az atlétikai stadion
• Az „Anya gyermekével” szobor

A Kar utcai házon található emléktábla. Fotó: © Répás Zoltán

Ma 111 éve robbant ki az I. világháború, amelynek külföldi harcaiban is elestek debreceni katonák

Debrecen, mint oly sok település és ország, nem kerülhette el, hogy kimaradjon az első világháborúból, amely ma 111 esztendeje, 1914. július 28-án robbant ki. Régi fotók: Fortepan / Jankó Attila

A Nyugati utcai kaszárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első kép a debreceni 2. huszárezred katonáit örökítette meg Galuziában, egy bajtársuk sírjánál. A „kettesek” debreceni laktanyája a Nyugati utcán volt, s részben ma is állnak az épületei.

A fenti képen is a mieink szerepelnek, de már egy oldottabb helyzetben: a galuziai pihenőálláson. A 2. huszárezreden kívül a debreceni 39-es gyalogezred katonái is harcoltak az első világháborúban. 

A 39-esek laktanyája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alakulat itthoni kaszárnyája a Kossuth-gimnázium mai épületegyüttese, a Pavilonlaktanya volt. A katonák monumentális emlékműve pedig a Medgyessy sétányon áll:

A 39-esek emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A profikon kívül a Református Kollégium diákjai és tanárai közül is sokan álltak katonának.

A Református Kollégium falán elhelyezett emléktábla

Mindezeken túl, a Kassai úton megépített Vilmos Huszárlaktanyát ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Vilmos régi tiszti kaszinója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a 3-as honvéd- és 3. népfelkelő-gyalogezred szobrának története idekattintva tárul fel.

A „hármasok” emlékműve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az első világháború debreceni vonatkozása a Balmazújvárosi út melletti orosz hadifogoly-temető is, ahol 1618 orosz hadifogoly nyugszik. A helyet erre az összeállításunkra látogatva ismerhetik meg, a román megszállásról pedig itt írtunk. Az I. világháborút az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés volt hivatott lezárni.

Debrecenben a fentieken kívül a Doberdó utca neve is az I. világháború egyik súlyos ütközetének emlékét őrzi, de érdemes azt is felidézni, hogy 1914 szeptemberétől a sebesültek ellátása érdekében az Auguszta-népszanatórium is hadikórházként működött, akárcsak a fenti képen látható bábaképző.

Az I. világháborús emlékmű a Honvédtemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Az 1944-es bombázások
• 1956 november 4.
• A Hősök Temetője
• A német megszállás vége
• A nagy páncélos csata
• Az 1849-es szabadságharc debreceni ütközete
• A Bocskai-szabadságharc

Az orosz katonák emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL