Debrecen a XIX. században

Az András-templom és környéke 1802 előtt. Grafika: © Szegedi Károly

Debrecen legrégebbi háza, a Régiposta  Fogadó a XVII. század végéről származik. Más épület a nagy tűzvészek és a nem túl tartós építőanyagok miatt alig maradt fenn abból az időből, de még az 1700-as évekből is kevés a relikviánk. Sajnos mindemellett a hiteles korabeli városképekben se dúskálunk, így igen nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon milyen is lehetett Debrecen akkoriban, vagy pláne például a középkorban. Emiatt is örvendetes a mostani

válogatásunkat jegyző Szegedi Károly missziója, amelyben aprólékos munkával kutatja és rekonstruálja a régi cívisváros tovatűnt arculatát. Fenti kompozícióján az 1802-es tűzvész miatt megsemmisült, egykori András-templomban, valamint Református Kollégiumban gyönyörködhetünk, és szerepel a képen a Pap-tava és a ,,nagy híd" is. A következő alkotás az 1850 körüli Piac utcát idézi meg, immár a toronysisakos Kistemplommal. Grafika: © Szegedi Károly

Az alábbi, pazar jelenet úgyszintén az 1850 körüli Piac utcát hozza vissza nekünk a mába. Mi tagadás, gondolkodnunk kell, hogy melyik részét is látjuk a belvárosnak... Grafika: © Szegedi Károly

A következő ábrázolással 10 évet ugrunk előre az időben, tehát 1860 körül járunk. Egyre ismerősebb a főutca, ám például a püspöki palota (1912) helyén még kis házakat fedezhetünk fel, köztük azt, ahol Méliusz Juhász Péter lakott. Grafika: © Szegedi Károly

A Károlynak köszönhető válogatásunk utolsó remekművén a fentiekkel ellentétben immár kőburkolat fedi az utat, és a gőzvonat sinei kanyarodnak a Kossuth utcára. A XIX. század legvégét megidéző városképen még büszkén, sértetlenül tör a magasba a toronysisakos Kistemplom,  és ez így volt egészen a 7 évvel későbbi, áprilisi szélviharig... Grafika: © Szegedi Károly

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Összeállításunk első rajza (az 1802 előtti András-templom és környéke) teljes méretben Grafika: © Szegedi Károly

Régi fotókon a város jelképe

Zoltai Lajos festménye az András-templomról.
Nagyobb képekért kattints!

Debrecen első számú szimbóluma a református Nagytemplom. A mostani épület 1827 óta pompázik a cívisváros szívében, s zömmel Péchy Mihály tervezte.

A Nagytemplom legutóbbi elődje, az András-templom 1802 nyarán semmisült meg az akkori hatalmas tűzvészben, amely a Református Kollégiumot és Debrecen jelentős részét is tönkretette. A régi gyülekezeti helyről Zoltai Lajos festett szép képet (ezt a Kollégium őrzi), míg a makettjei a mostani templom és a Péchy-szakiskola kiállítótereiben láthatók. Az András-templom alapjainak rekonstruált maradványai ugyanakkor a Nagytemplom melletti Romkertben tekinthetők meg. Az alábbi galériánkban bemutatott képek a fényképezés őskorába is visszaröpítenek.

Az archív felvételeken az előző Nagytemplomot és az új terveit is levetítjük, de a belváros és a főtér formálódása, a régi vásárok, az első gőzvonatok és villamosok, valamint az ezredfordulón ültetett facsemeték is megelevenednek benne.

Szerzők: Bakonyi Béla, Csobaji Előd, Fényes Tamás, Hapák József, helytörténeti fotótár, Horváth Zoltán, Jármai Béla, Képzőművészeti Kiadó, dr. Nagy Attila, TKK, Top Card, Tulok Ferenc, Zoltai Lajos.

DBKL

A Nagytemplom, a Tisza-palota és a városháza látványa napjainkban