Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kistemplom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kistemplom. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 19., vasárnap

130 éves a magyar képeslapkiadás


A Debrecenben is nagy múltra visszatekintő képeslapok 2025-ben nemzetközi szinten már a 155. éves jubileumot tudhatták magukénak. Itthon pedig a Magyar Posta 1896-ban, a május 2. és október 31. közötti Millenniumi Kiállítás alkalmával hozott forgalomba először képes levelezőlapot, méghozzá színes kivitelben. A sorozat a magyar történelem emlékeit eleveníti meg.


Anno a nemzetközi 100. évforduló alkalmából 1970. július 12-én a Napló is szép megemlékezést közölt, ezt alább mutatjuk be. Előtte még hadd utaljunk arra, hogy az első képes levelezőlap a francia–porosz háború idején látott napvilágot: 1870. július 16-án, a német mozgósítás napján August Schwarz oldenburgi könyvkereskedő az Észak-Német Posta Unió által forgalmazott postai levelezőlap címzési oldalának bal alsó sarkába egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta.


A „Háromszék” cikke azt is felidézi, hogy az újdonság gyorsan népszerű lett, ám az eleinte eltérő formátumú és méretű lapok kézbesítése és a változó díjszabás sok problémát okozott. A Postaügyi Világunió 1878-ban szabványosította az üdvözlőlapok méretét, és találta fel az egységes díjszabást. Innen számítják a képeslapok megszületését.


Az ünnep tiszteletére mi most Debrecen 1900-as évek eleji arcát idézzük meg korabeli képeslapokkal, melyek másolatait Kedves Olvasónk, V. Pákozdi Zoltán Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. Köszönjük a gyönyörű felvételeket! A Kossuth utca környékéről például a fentieken kívül is több kópiát kaptunk, íme még egy:

A gyűjtő a régi Piac utcáról is bőséges mennyiségű felvételt osztott meg az olvasóinkkal.


A képeket nézegetve az Aranybika Hotel, valamint a Steinfeld-ház körüli élet is megelevenedik, sőt, a főutcán masírozó lovas katonákat is felfedezhetünk.



Az alábbi üdvözlőkártyán a Bika és a Hatvan utca közötti épületsor is feltárul, amit 1973-ban bontottak le, és felejthetetlen üzletek, sőt sporttelep is működött ott. A helyén ma a hotel új szárnya és az egykori Unió Áruház tömbje magasodik.



A régi Hal köz után a kereskedelmi akadémia palotájában is gyönyörködhetünk.


A Csáthy Kiadót ebben az összeállításunkban mutattuk be.


A hajdani képeslapok a hagymakupolás Kistemplomot is megőrizték.



A következő két képeslapmásolaton a mai Piac utca 77. szám környéke elevenedik meg.



A képeken a mai Petőfi tér környékének 100 évvel ezelőtti arcában is gyönyörködhetünk, felidézve többek között a törvényszék (és csillagbörtön), továbbá a Deák utcai nagy zsinagóga történetét.



A kiadványok a belvároson túli Debrecent is bemutatják, például a 2026-ban 120 éves bábaképezdét, valamint a mai Dobozi-lakótelep körzetét is a Demkével.



A következő képünkön a toronysisakos Kistemplomról látható egy páratlan képeslap. Végül az ígért Napló-cikket osztjuk meg. Boldog születésnapot!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 19., vasárnap

1907. április 19. – a nap, amikor utoljára volt látható a Kistemplom toronysisakja



Debrecen egyik jelképe a református Kistemplom a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán. A jellegzetes bástyaszerű épületet Csonkatemplomként is ismerjük, miután egy vihar megrongálta, majd pedig a „helyreállítók” eltávolították a toronysisakját.

Régi szép képeslapokon

A Kistemplom ma is álló falainak megépítéséhez 1719. szeptember 24-én kezdtek hozzá, és 1720 tavaszára már tető alatt volt a templom.

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A torony alapjait 1722-ben kezdték lerakni, s 1725-ben húzták fel a két harangot, és helyezték el az óraszerkezetet.

A főutca 1900 előtt, Löfkovits Arthur üzletétől

Az új torony rézgombját 1726. december 5-én tették fel. Ugyanakkor alakították ki a hagymaformájú toronysisakot, amire magasra kinyúló, egy méter átmérőjű, aranyozott rézcsillagot tettek. A templomot az idők során újabb tűzvész, majd földrengés is károsította.

Szegedi Károlynak köszönjük az AI-grafikát

Végül is megmaradt a régi épület és a torony, de ezeket új tetővel látták el. A templom külső formáját romantikus stílusúra változtatták megA Kistemplom (jobbról) és az András-templom látványa a Német (ma Széchenyi) utcai piacról, az 1802-es tűzvész előtt:

A képet a Déri Múzeum kiállításán repróztuk

A kerítést lebontották, s a templom északi oldalán lévő telekrészt átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. Az ezért kapott 780 ezer téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azért, hogy azok bevételeiből fedezzék az új templom költségeit.

A Kistemplom már toronysisak nélkül

1907. április 19-én azonban erős szélvihar tépte le a toronysisak bádogjának egy részét. A presbitérium ideiglenes lapos tető építését határozta el, ami Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el.

Fotó: Déri Múzeum, Debreczeni Képes Kalendáriom

Ez azóta is megmaradt. 1925-ben ismét majdnem lebontották a Kistemplomot, ám Schulek Frigyes javaslatára a renoválás mellett döntöttek – ennek eredményeként 1928-ban tarthattak újra hálaadó istentisztelet a Kistemplomban.

A mai Kistemplom története képekben

Az alábbi múltidéző galériánk fotóit készítette: Csobaji Előd, Tulok Ferenc, Vass Attila Tamás. A régi másolatokat V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc töltötték fel a gyűjteményeikből Facebook-oldalunkraReprintek: Csokonai Kiadó, TKK, Uropath.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2026. április 8., szerda

A Széchenyi utca

Debrecen egyik legszebb és leghosszabb utcája a Széchenyi utca, ami a Piac utcát és az István utat köti össze. Összeállításunkban itt teszünk egy sétát régi és mai képekkel, a Kistemplomnál kezdve.

A Régi Posta recepciója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt található Debrecen legrégebbi lakóháza, a 330 éves Régi Posta Fogadó, továbbá egyebek mellett a törvényszék, az ítélőtábla és az 1960-as évekbeli főtéri szökőkút maradványa is.

A Debreceni Törvényszék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Királyi Tábla palotájának környékéről van egy korabeli szép lapunk is (a szerzője sajnos ismeretlen):

A Debrecen utcanevei című  dr. Nábrádi Mihály által szerkesztett – 1984-es könyv szerint a korábbi Német utca 1860-ban, gróf Széchenyi István akkor bekövetkezett halála után kapta az új nevét.

A Széchenyi utca kezdete a Piac utca sarkán álló Podmaniczky-házzal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akkor még a Kistemplomtól a Böszörményi vasútig tartó szakaszt nevezték el Széchenyi utcának. A folytatásának, a volt Csordajárásnak (a vasúttól az István útig terjedő résznek) pedig a Széchenyi út nevet adták.

1904-ben feladott képeslapok

A városi tanács végül az 1930. évi 664-es számú határozatával döntött arról, hogy a Kistemplomtól az István útig egységesen Széchenyi legyen az utca neve.

A volt zsidó pékségnél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Pál a 20 évvel későbbi, hasonló című könyvében arra is felhívja a figyelmet, hogy a legnagyobb magyarnak, Széchenyi Istvánnak (1791. szeptember 21. – 1860. április 8.) köszönhető többek között a Lánchíd, a nemzeti kaszinó, a Magyar Tudományos Akadémia és az Első Lótenyésztő Egyesület is.

A Széchenyi utca 46. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti fotón a Széchenyi utca 46. szám alatti szépen felújított épületben gyönyörködhetünk, az alábbi reprodukción pedig visszatérünk a régmúlt egy csodálatos pillanatához:

A képet a Benedek-könyvtár kiállításán repróztuk

Széchenyi István nem mellékesen Debrecenben Simonyi óbester ezredében huszárkapitányként szolgált 1820 és 1825 között. Többször járt a Nagyerdei Vigadóban, és erről emléktábla is tanúskodik ott.

A Mechwart-középiskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tisza-völgy rendezésével, azaz a Tisza szabályozásával kapcsolatban Széchenyi 1845 és és 1847 között háromszor járt Debrecenben nagygyűléseken.

A mai Mechwart-középiskola és a siketek iskolája 1914-ben

Széchenyi István a Református Kollégium emlékkönyvébe akkor írta: ,,Magyarország rosszul volt, meglehetősen van, s jóban lesz".

Itt volt az 1960-as évekbeli főtéri szökőkút kávája

Tóth Pál a könyvében végül azt is felidézi, hogy Széchenyi István a Debreceni Casino tiszteletbeli tagja volt, s ellátogatott oda is. Akkor adták át Széchenyinek a díszpolgárságáról szóló oklevelet.

A Széchenyi eleje 1979-ben. Fotó: Fp / Bencze László

A fenti képet a Fortepan osztotta meg, és a még fákkal benőtt Széchenyi utca látható rajta a bíróságnál.

A Széchenyi utca 44. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

És íme még egy régi szép képeslap a mai Mechwartról:

A Mechwart és a siketek iskolájának építése 1911-ben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben