Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: toronysisak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: toronysisak. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 9., hétfő

A szép cívisváros a gázlámpák korában

A Debreceni Képeslapok című magazinunk idővonalán található olvasói fotók feltöltői közül ezúttal Lengyel Tamás megosztásaiból szemezgetünk. Rögtön itt az összeállítás elején Neki is nagy köszönetet mondunk a csodás képeslapmásolatokért. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A fenti levlapon az egyik hajdani gőzvonatunk látható a nagyerdei állomásán (Hegedűs és Sándor kiadása, 1911-ben postázva), a következő jelenet pedig nagyerdei kirándulókat ábrázol 1914-es pecséttel.

A Nagyerdő környékén járva, sokan keresik fel az 1932-ben átadott egyetempalotát is, például a sugárút felől. Ez a képeslap 1948-as, és a Méliusz Könyvkereskedés hozta forgalomba. 

És bizony volt nekünk valaha egy gyönyörű Nagyállomásunk is, melyet sokan láthattak még az olvasóink közül is. Ez a palotánk is az 1944-es bombázásokban sérült meg, de nem ez okozta a végzetét, hiszen utána még sokáig működött. Az alábbi kártyát Thaisz Artur adta ki, és 1911-ben postázták.

A Petőfi térről indult gőzösök (és később a villamosok is) természetesen megálltak a Nagytemplomnál. Ezt az üdvözlőlapot is a Hegedűs és Sándor adta ki, melynek a főutcán volt a mesés palotája.

A főutca látképe következik, mégpedig 1917-ből, amikor már két éve Ferenc József nevét viselte. A Kistemplom pedig akkor már 10 éve toronysisak nélküli szomorkodott.

S milyen volt a Kistemplom a toronysisakkal? Az alábbi képeslapmásolat hűen szemlélteti ezt is (meg persze például a lámpagyújtás műveletét). Az 1906-ben feladott, gyönyörű képeslapot Pongrácz Géza jelentette meg.

A Kistemplomot egyes korábbi tervekkel ellentétben végül nem bontották le, viszont a Steindl Imre által tervezett Aranybika Szálló helyett új, nagyobb hotelpalota készült.

A mai palotát 1915-ben adták át, ezt az 1910-ben postázott (és a Steindl Imre-féle Bikát bemutató) levelezőlapot pedig Thaisz Arthur dobta piacra.


A főutca és a Kossuth utca kereszteződésében az 1912-ben átadott, mai takarékpalota helyén a Táncos Kovács-ház állt. Ez se volt kicsi, de már ennél is nagyobbat, fényűzőbbet akartak. (A képeslap kiadója: Engel Károly.)

A Ferenc József utat bemutató lapok közül utoljára a mai Holló János utcai sarokhoz érkeztünk. Mint az a lap alján is látszik, ebben az utcaképben gyönyörködhetett, aki kitekintett a Royal Szálló ablakából. Az 1924-es dátumú kártya vasúti kiadásban jelent meg.

Nem kevésbé lenyűgözőek a főutca végén, a Nagytemplom jobbján nyíló Hatvan utcáról megmaradt képeslapok se. A Lengyel Tamástól kapott másolatok egyikén azok a házak sorakoznak, melyek a mai postapalota és államkincstári épület helyén pompáztak. (Kiadó: Engel Károly.)

Szintén a Nagytemplom jobbján nyíló Hatvan utca szerepel a következő, 1907-es bélyegzésű lapon is, de a másik irányból. A Sajó István tervezte bérház (1930) még nem épült meg ekkor. 

Itt pedig a Nyíracsádhoz közeli Guth-ra látogathatunk, a képeslap szerint ,,Debrecen sz. kir. Város legszebb kirándulóhelyére", ahol a Vásáry István Menedékház is várta a túrázókat. A kép közepén a korabeli Zsuzsi vonat egy kocsijára csodálkozhatunk rá. (Fotó: Berzéki Sándor.)

Az utolsó képeslapmásolat is az idegenforgalomhoz kapcsolódik: a felvétel a debreceni Széchenyi utca 15. szám alatti turista- és diákszállót örökítette meg, amit az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal működtetett (Fotó: Aszmann Ferenc.)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. november 10., péntek

A Vágóhíd utcán megbújó utolsó hagymakupolánk


Debrecen épületei közül korábban a Kistemplomon és a hajdani Deák utcai nagy zsinagógán is gyönyörű toronysisakok pompáztak. Ma már egyik sincs meg, máshol azonban, egy eldugott, régi kápolnánkon még most is ilyen csúcsdísz fénylik. Ez a kis imahely a Vágóhíd utcai felüljáró külső lehajtóágának jobb oldalában, az egykori katolikus temető dombján fehérlik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vágóhíd utcai katolikus temető kápolnája egy korábbi szertartás alkalmán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A például a Zsibogó 
látogatása miatt erre járók közül is sokan megcsodálják a régi sírkertet. A területét a város 1717-ben adta örökös használatba a katolikus egyháznak, miután a vallás hívei visszatérhettek Debrecenbe. A provinciális barokk stílusú, szép kápolnát 1774-ben építtette a szent kereszt tiszteletére a nagykállói gróf Kállay János, aki császári és királyi tanácsos volt, továbbá kerületi táblaelnök.

A temetőkápolna hátulról. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az egyhajós, félkörzáródású szentélynek ívesen előrehajló lépcsői vannak (az alsó szinten nyolc fülkesírbolttal), s mindezek mellett a tetejét ama bizonyos oromzatos huszártorony ékesíti. Az ősi temetőt 1932-ben zárták be, amikor megnyílt a 
nagyerdei köztemető.

A temetőkápolna fenti puritán belső tere. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A hely sajnos sokáig egyre elhanyagoltabb volt – mígnem a katolikus egyház és a Péchy-szakközépiskola 2005-re szépen rendbe tette a környéket, s egy részét be is kerítették.

A temetőkápolna pincéje és a fenti kapuja bentről nézve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ebből a védelemből egyelőre nem jutott a megmaradt egyetlen sírboltnak, ami 2023-ban már 150 éves. Remélhetőleg ennek a csodálatos épületnek a sorsa is mihamarabb rendeződik! 

A temetőkápolna lépcsője és a tornya. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vágóhíd utcai temető melletti egykori csőszház. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2022. január 21., péntek

Debrecen a XIX. században

Az András-templom és környéke 1802 előtt. Grafika: © Szegedi Károly
Debrecen legrégebbi háza, a Régiposta  Fogadó a XVII. század végéről származik. Más épület a nagy tűzvészek és a nem túl tartós építőanyagok miatt alig maradt fenn abból az időből, de még az 1700-as évekből is kevés a relikviánk. Sajnos mindemellett a hiteles korabeli városképekben se dúskálunk, így igen nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon milyen is lehetett Debrecen akkoriban, vagy pláne például a középkorban. Emiatt is örvendetes a mostani

válogatásunkat jegyző Szegedi Károly missziója, amelyben aprólékos munkával kutatja és rekonstruálja a régi cívisváros tovatűnt arculatát. Fenti kompozícióján az 1802-es tűzvész miatt megsemmisült, egykori András-templomban, valamint Református Kollégiumban gyönyörködhetünk, és szerepel a képen a Pap-tava és a ,,nagy híd" is. A következő alkotás az 1850 körüli Piac utcát idézi meg, immár a toronysisakos Kistemplommal. Grafika: © Szegedi Károly


Az alábbi, pazar jelenet úgyszintén az 1850 körüli Piac utcát hozza vissza nekünk a mába. Mi tagadás, gondolkodnunk kell, hogy melyik részét is látjuk a belvárosnak... Grafika: © Szegedi Károly


A következő ábrázolással 10 évet ugrunk előre az időben, tehát 1860 körül járunk. Egyre ismerősebb a főutca, ám például a püspöki palota (1912) helyén még kis házakat fedezhetünk fel, köztük azt, ahol Méliusz Juhász Péter lakott. Grafika: © Szegedi Károly


A Károlynak köszönhető válogatásunk utolsó remekművén a fentiekkel ellentétben immár kőburkolat fedi az utat, és a gőzvonat sinei kanyarodnak a Kossuth utcára. A XIX. század legvégét megidéző városképen még büszkén, sértetlenül tör a magasba a toronysisakos Kistemplom,  és ez így volt egészen a 7 évvel későbbi, áprilisi szélviharig... Grafika: © Szegedi Károly



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Összeállításunk első rajza (az 1802 előtti András-templom és környéke) teljes méretben Grafika: © Szegedi Károly