Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: centenárium. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: centenárium. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. október 5., szombat

Ma 100 éve született Gyarmati Olga olimpiai bajnok

Debrecen egykori kiváló sportolója, Gyarmati Olga éppen 100 esztendeje, 1924. október 5-én látta meg a napvilágot. A Debreceni Értéktárból megtudhatjuk róla: a Debreceni Torna Egyletben 1939-ben kezdett sportolni, ahol Aradi (Schmidt) Gyula tornaedző figyelt fel a gyors, erős, ügyes, rendkívüli reflexű, jó állóképességű lányra. 1941-ben a DTE tornászcsapatával országos bajnokságot nyert, míg az atlétikai ob-n ő győzött 100 méteres futásban, magasugrásban, ugyanakkor 3. lett távolugrásban. A területi atlétikai bajnokságon öt aranyérmet szerzett. Fotók: Fortepan / Kovács Márton Ernő, 1949



Az első magyar bajnoki címét 17 évesen nyerte, s összesen 24 országos csúcsot állított fel. Ő az első magyar futónő, aki 12 másodpercen belül tette meg a 100 métert (1951), az első magyar gátfutó nő, aki 12 másodpercen belüli eredményt ért el 80 méteres gátfutásban (1948), és ő az első magyar távolugró nő, aki túlugrotta a hat métert (1953). Az országos bajnokságokon 31 arany-, 4 ezüst-, és 4 bronzérmet szerzett. A Bp. Vasas atlétájaként 1947-től 1956-ig volt tagja a magyar válogatottnak.
Pályafutása csúcspontja az 1948-as londoni olimpia, amelyen a játékok történetében először kiírt női távolugrásban olimpiai bajnoki címet szerzett az 569,5 cm ugrásával.

1949-ben a Budapesten megrendezett Főiskolai Világbajnokságon ő nyert távolugrásban, s két ezüstöt szerzett gátfutásban és a 4x200 méteres váltóban. Az 1951-es berlini Főiskolai Vb.-n 200 méteres futásban ért el bajnoki címet, emellett 2. lett távolugrásban és 4x100 méteres váltóban, s bronzérmet vehetett át 80 méteres gátfutó és 4x200 méter váltófutó számokban.


A Nemzeti Sport cikke szerint mindezeken túl a helsinki olimpián (1952) távolugrásban 10. lett (567 cm), 200 méteren kiesett az előfutamban (25,5 mp). A melbourne-i játékokon (1956) távolugrásban az 566 cm-es ugrása a 11. helyhez volt elég, pedig a legjobbjával (623 cm) második lehetett volna.
Gyarmati Olga az 1956-os olimpiáról nem tért haza („disszidált”); 2013. október 27-én hunyt el Greenfieldben.


Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2017. október 5., csütörtök

100 éve született Szabó Magda

Debrecen legismertebb írójának, Szabó Magdának 2017. október 5-én ünne-peljük a születése 100. évfordulóját.

A cívisváros szoborállítással, emlékházavatással és színházi programokkal is tiszteleg előtte. Szabó Magda egész alakos szobrát egy helyi vállalkozó, Katona Gyula adományozta a városnak.


A kompozíciót E. Lakatos Aranka, debreceni szobrászművész készítette. A Kossuth téren felállított alkotást (mely a hatvanas éveiben járó írót ábrázolja, amint egy macskás, zöld gránit padon pihen) október 5-én 17.30 órától leplezik le. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A jeles nap alkalmából avatták fel a Dóczy-gimnázium falán elhelyezett emléktáblát is, ami Szabó Magda ottani tanulmányaira és munkahelyére utal. Az intézmény udvarán emlékház nyílt, és elkészült az Abigél című filmből ismert szobor másolata is. A Csokonai Színház hagyományteremtő szándékkal rendezi meg a ,,Magdafeszt"-et, amelyet ezentúl minden évben megtartanak az író születésnapjához időzítve.

A Szabó Magda Emlékház. A fotókat Lévay Éva osztatta meg a Debreceni Képeslapok olvasóival. Köszönjük!

A Dóczys emléktábla, Juha Richárd műve
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját itt tette le 1935-ben, majd 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ebben az évben kezdett el tanítani is: két évig Debrecenben, majd 1942-től 1945-ig a hódmező-vásárhelyi Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt az 1949-ben történt elbocsátásáig. Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. Munkái többek között: Abigél (1970), Ókút (1970), Régimódi történet (1971), Kiálts, város! (1971), Az a szép fényes nap (1976).


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Különleges Szabó Magda-ábrázolás az Egyetem sugárúton egy könyvplakáton, 2019. december 26-án