Az olimpiai bajnok csapókerti lány: Gyarmati Olga

Debrecen egykori kiváló sportolója, Gyarmati Olga 1924. október 5-én látta meg a napvilágot. A Debreceni Értéktárból megtudhatjuk róla: a Debreceni Torna Egyletben 1939-ben kezdett sportolni, ahol Aradi (Schmidt) Gyula tornaedző figyelt fel a gyors, erős, ügyes, rendkívüli reflexű, jó állóképességű csapókerti lányra. 1941-ben a DTE tornászcsapatával országos bajnokságot nyert, míg az atlétikai ob-n ő győzött 100 méteres futásban, magasugrásban, ugyanakkor 3. lett távolugrásban. A területi atlétikai bajnokságon öt aranyérmet szerzett. Fotók: Fortepan / Kovács Márton Ernő, 1949

Az első magyar bajnoki címét 17 évesen nyerte, s összesen 24 országos csúcsot állított fel. Ő az első magyar futónő, aki 12 másodpercen belül tette meg a 100 métert (1951), az első magyar gátfutó nő, aki 12 másodpercen belüli eredményt ért el 80 méteres gátfutásban (1948), és ő az első magyar távolugró nő, aki túlugrotta a hat métert (1953). Az országos bajnokságokon 31 arany-, 4 ezüst-, és 4 bronzérmet szerzett. A Bp. Vasas atlétájaként 1947-től 1956-ig volt tagja a magyar válogatottnak.

Pályafutása csúcspontja az 1948-as londoni olimpia, amelyen a játékok történetében először kiírt női távolugrásban olimpiai bajnoki címet szerzett az 569,5 centiméteres ugrásával.

1949-ben a Budapesten megrendezett Főiskolai Világbajnokságon ő nyert távolugrásban, s két ezüstöt szerzett gátfutásban és a 4x200 méteres váltóban. Az 1951-es berlini Főiskolai Vb.-n 200 méteres futásban ért el bajnoki címet, emellett 2. lett távolugrásban és 4x100 méteres váltóban, s bronzérmet vehetett át 80 méteres gátfutó és 4x200 méter váltófutó számokban.

A Nemzeti Sport cikke szerint mindezeken túl a helsinki olimpián (1952) távolugrásban 10. lett (567 cm), 200 méteren kiesett az előfutamban (25,5 mp). A melbourne-i játékokon (1956) távolugrásban az 566 cm-es ugrása a 11. helyhez volt elég, pedig a legjobbjával (623 cm) második lehetett volna.

Gyarmati Olga az 1956-os olimpiáról nem tért haza („disszidált”); 2013. október 27-én hunyt el Greenfieldben.

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

• A Debreceni Dózsa 1975-ös bajnoki győzelme
• Varga István világválogatott kézilabdázó
• Az NB I. ötszörös gólkirálya: Varga István
• 75 éves a Debreceni Dózsa
• Kiállítás a Debreceni Dózsa bajnokcsapatáról
• Gyarmati Olga távolugró olimpiai bajnok
• A Loki első kupagyőzelme
• A Loki kézilabdázóinak EHF-kupagyőzelme
• A debreceni sport bölcsője
• A „6–3”
• Puskás és a magyar válogatott a Nagyerdei Stadionban
• Nagy Jenő testnevelő, edző
• Loki–Nyíregy „Csontival”
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• A Nagyerdei Stadion története
• Az Oláh Gábor utcai egykori műjégpálya
• Az első bajnoki meccs az új stadionban
• A nagyerdei fedett uszoda
• A városi sportcsarnok
• Masits István festménye Szoboszlai Dominikról

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 100 éve született Gyarmati Olga olimpiai bajnok

Debrecen egykori kiváló sportolója, Gyarmati Olga éppen 100 esztendeje, 1924. október 5-én látta meg a napvilágot. A Debreceni Értéktárból megtudhatjuk róla: a Debreceni Torna Egyletben 1939-ben kezdett sportolni, ahol Aradi (Schmidt) Gyula tornaedző figyelt fel a gyors, erős, ügyes, rendkívüli reflexű, jó állóképességű lányra. 1941-ben a DTE tornászcsapatával országos bajnokságot nyert, míg az atlétikai ob-n ő győzött 100 méteres futásban, magasugrásban, ugyanakkor 3. lett távolugrásban. A területi atlétikai bajnokságon öt aranyérmet szerzett. Fotók: Fortepan / Kovács Márton Ernő, 1949

Az első magyar bajnoki címét 17 évesen nyerte, s összesen 24 országos csúcsot állított fel. Ő az első magyar futónő, aki 12 másodpercen belül tette meg a 100 métert (1951), az első magyar gátfutó nő, aki 12 másodpercen belüli eredményt ért el 80 méteres gátfutásban (1948), és ő az első magyar távolugró nő, aki túlugrotta a hat métert (1953). Az országos bajnokságokon 31 arany-, 4 ezüst-, és 4 bronzérmet szerzett. A Bp. Vasas atlétájaként 1947-től 1956-ig volt tagja a magyar válogatottnak.

Pályafutása csúcspontja az 1948-as londoni olimpia, amelyen a játékok történetében először kiírt női távolugrásban olimpiai bajnoki címet szerzett az 569,5 cm ugrásával.

1949-ben a Budapesten megrendezett Főiskolai Világbajnokságon ő nyert távolugrásban, s két ezüstöt szerzett gátfutásban és a 4x200 méteres váltóban. Az 1951-es berlini Főiskolai Vb.-n 200 méteres futásban ért el bajnoki címet, emellett 2. lett távolugrásban és 4x100 méteres váltóban, s bronzérmet vehetett át 80 méteres gátfutó és 4x200 méter váltófutó számokban.

A Nemzeti Sport cikke szerint mindezeken túl a helsinki olimpián (1952) távolugrásban 10. lett (567 cm), 200 méteren kiesett az előfutamban (25,5 mp). A melbourne-i játékokon (1956) távolugrásban az 566 cm-es ugrása a 11. helyhez volt elég, pedig a legjobbjával (623 cm) második lehetett volna.

Gyarmati Olga az 1956-os olimpiáról nem tért haza („disszidált”); 2013. október 27-én hunyt el Greenfieldben.

Kapcsolódó összeállításaink:

• Varga István kézilabdázó
• Amikor a Debreceni Dózsa lett a bajnok
• A Loki első kupagyőzelme
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• A debreceni sport bölcsője
• 70 éves a „6–3”
• Puskás és a magyar válogatott a Nagyerdei Stadionban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A debreceni Kossuth utcai 100 éves Balogh-ház „titkai”

A Kossuth és az Ujházi utca sarkán álló Balogh-ház 2024. február 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen szép jubileumot megélt épületéről, a Kossuth utca 22. szám alatti Balogh-házról készített fotóit bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Kedves Olvasónk, Oláh Róbert. 

A Kossuth utcai Balogh-ház kapualja az Ujházi utcában, és a padlózatban is feltüntetett 1924-es évszám. Fotók: © Oláh Róbert

Összeállításunkban neki köszönhetően bebarangolhatjuk a rendőr-főkapitányság mellett pompázó, 2024-ben immár kereken 100 éves lakóházat – melyet Pavlovits Károly tervezett.

A Balogh-házban a lakásajtók is szemet gyönyörködtetőek. Fotók: © Oláh Róbert

Kedves Olvasónk, Oláh Róbert ugyanis tetőtől talpig felfedezte az építtető Balogh István földbirtokos nevét viselő házat, s közben serényen megörökítette a lélegzetelállító benti részleteket. A háromemeletes házat 2020 őszén renoválták.

Díszes padlóminta és lépcsőrács a Kossuth utcai Balogh-házban. Fotók: © Oláh Róbert

Fotóin a kapulaj, a padló mintázata, a míves korlátrács is megcsodálható. Az 1924-es évszám a járólapon és a sarki főhomlokzaton is büszkén tündököl.

Klassz kilátás a Burgundia utcára és a Verestemplomra a Kossuth utcai Balogh-házból. Fotók: © Oláh Róbert

Szuper az épületből feltáruló panoráma is, az előző fotón a volt Debreceni Ruhagyár épülete, a Burgundia utca, valamint a Verestemplom is látszik. Oláh Róbert képein mindezeken kívül ugyanakkor nemcsak a szép ajtókban, hanem a padlástérben, az odavezető lépcsőben és az ott található különlegességekben is gyönyörködhetünk. Köszönjük szépen!

Modern liftajtó és míves kapu kettőse a Balogh-házban. Fotók: © Oláh Róbert

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A tetőtér és egy különleges gépezet a Kossuth utcai Balogh-házban. Fotók: © Oláh Róbert

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Régi 10 filléresek a Balogh-ház egyik üvegére ragasztva. Fotók: © Oláh Róbert

Kossuth utcai cikkeink sok szép képpel:

• A Kossuth utca története
• A Verestemplom
• A Csokonai Színház
• A pénzügyi palota
• Az Angol Királynő Szálló
• Barokk ékkő a reformkorból
• Tankcsata és négyes villamos
• A Kossuth utcai tankszobor
• A Verestemplom beszélő kövei
• A Forrai-ház
• Megszépült az egykori Angol Királynő
• Krókuszmező a színház parkjában

A debreceni vidámpark lovas forgója 1924-ben, amikor még Klupáthy Tódor körhintája volt a Városligetben

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark legszebb és egyik legértékesebb játszóeszköze a lovas forgó. Ebben a mesevilágban a gyerekek csodás paripák és szarvasok hátára pattanhatnak, és parádés hintókban is utazhatnak. A boldog békeidőket idéző gyönyörű ringlispíl az egykori Li-2-es csodarepcsi nagydombja és a kisvonat szomszédságában pompázik.

Klupáthy Tódor körhintája 1924-ben a fővárosi Városligetben, a későbbi Budapesti Vidámpark területén. A lovas forgót 1960-ban állították fel a május 1-jén megnyílt debreceni vidámparkban. Fotó: Fortepan / Zichy-kúria, Zala

A Fortepan most egy olyan 1924-es fotót tett közzé, ami szerint a debreceni lovas forgó eredetileg Klupáthy Tódor körhintájaként működött a fővárosi Városligetben, a későbbi Budapesti Vidámpark területén. A csodás játék 1960-ban került a debreceni nagyerdei vidámparkba. A Nagyerdei Kultúrpark néhai igazgatójától, Nagy Sándor Tibortól tudom, hogy a lovas forgó nem csak a gazdag díszítettsége, finom vonalai és szépsége miatt kuriózum. Igazi kultúr- és ipartörténeti értékké mindemellett az teszi, hogy az 1800-as években készült az osztrák fővárosban. Hasonló remekmű csak Budapesten, Bécsben és Párizsban található. A keskeny nyomtávú vonatfordítón forgó játékban fenséges szarvasok, izmos paripák és kecses csikók szolgálják a vágtatni vágyókat.

Mai fotó, videó: © Debreceni Képeslapok

Aki csak andalogni szeretne a Nagyerdő fái alatt, az a míves hintókban foglalhat helyet, de van olyan kocsi is, ami a játék körkörös mozgásán túl még a saját tengelye mentén is megperdíthető. A faelemeket egyébként hársfából faragták, a „nyargalászós” lovak pedig kovácsoltvas rugózaton hintáznak. Mindemellett a játszóeszköz épülete is nagyon különleges. Ez ugyanis egy oldalt nyitott, sokszögalapú szín. Időnként vannak olyan alkalmak a vidámparkban, amikor este színes égőfüzérek fényénél szórakozhatunk, s az tovább fokozza a varázslatos élményt.

Egy igazi antik különlegesség a nagyerdei lovas forgónk. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!