A Szeretet festménye a húsvétváró Emlékkertben

A debreceni Kálvin téri Emlékkertet a 2024-es advent óta díszíti a Szeretet festménye. A Déri Múzeum Facebook-oldalának leírása szerint akkor Lélekkertté változott a Nagytemplom mögötti park, és találkozásokra, elmélyülésre, az élő betlehemezés hagyományának felelevenítésére is lehetőség nyílt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A teljes festmény. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A falfestményt immár húsvéthoz közeledve, 2025 áprilisában örökítettük meg, és azt is megtudtuk róla, hogy Kustár Gábor képzőművész, a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolájának tanára készítette. A festményen nem csupán a betlehemi történet elevenedik meg, de téren és időbeli határokon átívelve a régi Debrecen hangulatából is kaphatunk ízelítőt általa.

A központi jelenet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Láthatjuk a Nagytemplom és a Déri Múzeum stilizált formáját, a kép két szélén pedig a család egysége és az elesetteken segítő szeretet is formát ölt – olvasható a posztban. A kép elkészítésében segítettek a művész rajzszakkörös diákjai is, ám az érdeklődő felnőttek és gyerekek is hozzájárulhattak néhány ecsetvonással az alkotás elkészültéhez. Aki arra jár, mindenképpen nézze meg!

Háttérben a Refi Koli. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Nagyállomás óriási képei
• A Pallagi úti szociális otthon pusztuló sgraffitoja
• A Páll Söröző eltűnt faliképe
• A Jászai utcai falfestmény
• A Kálvin téri nagy falikép
• Hatalmas képeslap a Rickl-ház falán
• A Bajcsy utcai falfestmény

Az Udvarház felőli oldal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Régi családi képek debreceni híres emberekkel – boldog anyák napját kívánunk!

Debrecen régmúltjának hajdani családairól, szülőiről és gyerekeiről is megcsodálhatók felvételek a Fortepan kollekciójában. A 2024-es anyák napja alkalmából ilyen fotók közül válogatunk, s az első jelenet máris a Déri teret mutatja, ahol kislányok fényképezkednek az anyukájukkal 1939-ben (a teljes fotó a cikk végén). A következő kép Sajó István építész családját örökítette meg 1946-ban.

Sajó István a feleségével és a lányaikkal a Vásáry utcai otthonukban, 1946-ban. Fotó: Fortepan / Sajó István

Meghitt pillanatban kapták lencsevégre Gulyás Pál költőt és a szeretteit is 1930-ban.

Hajó utca 8., Gulyás Pál költő a családjával a házuk kertjében. Fotó: Fortepan / Németh László Társaság, 1930

A híres embereken kívül „névtelen” elődeink régi szép életképeiben is gyönyörködhetünk. A következő fotográfia a klinikán készült az ott világra jött babával.

Idilli családi jelenet 1954-ben, a nagyerdei szülészeten. Fotó: Fortepan

Ne feledkezzünk meg az anyák társairól, az apákról se, hiszen velük teljes az anyák napja. Ezekkel a csodás képekkel kívánunk Mindenkinek Boldog anyák napját!

Boldog apa a Déri téren, 1941-ben. Fotó: Fortepan / Hegedűs Judit

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Idilli családi jelenet a Déri téren, 1939-ben (nyitóképünk teljes méretben).
Fotó: Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts

100 éve született Szabó Magda

Debrecen legismertebb írójának, Szabó Magdának 2017. október 5-én ünne-peljük a születése 100. évfordulóját.

A cívisváros szoborállítással, emlékházavatással és színházi programokkal is tiszteleg előtte. Szabó Magda egész alakos szobrát egy helyi vállalkozó, Katona Gyula adományozta a városnak.


A kompozíciót E. Lakatos Aranka, debreceni szobrászművész készítette. A Kossuth téren felállított alkotást (mely a hatvanas éveiben járó írót ábrázolja, amint egy macskás, zöld gránit padon pihen) október 5-én 17.30 órától leplezik le. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A jeles nap alkalmából avatták fel a Dóczy-gimnázium falán elhelyezett emléktáblát is, ami Szabó Magda ottani tanulmányaira és munkahelyére utal. Az intézmény udvarán emlékház nyílt, és elkészült az Abigél című filmből ismert szobor másolata is. A Csokonai Színház hagyományteremtő szándékkal rendezi meg a ,,Magdafeszt"-et, amelyet ezentúl minden évben megtartanak az író születésnapjához időzítve.

A Szabó Magda Emlékház. A fotókat Lévay Éva osztatta meg a Debreceni Képeslapok olvasóival. Köszönjük!

A Dóczys emléktábla, Juha Richárd műve

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját itt tette le 1935-ben, majd 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ebben az évben kezdett el tanítani is: két évig Debrecenben, majd 1942-től 1945-ig a hódmező-vásárhelyi Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt az 1949-ben történt elbocsátásáig. Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. Munkái többek között: Abigél (1970), Ókút (1970), Régimódi történet (1971), Kiálts, város! (1971), Az a szép fényes nap (1976).

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Különleges Szabó Magda-ábrázolás az Egyetem sugárúton egy könyvplakáton, 2019. december 26-án