Debreceni Képeslapok: Szabó Magda

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szabó Magda. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 1., hétfő

Ahol Szabó Magda is született: a Magyar Királyi Bábaképezde

Debrecenben a Budai Ézsaiás és a Vágóhíd utca között bújik meg a fák alatt egy minifalunak tűnő, körbekerített létesítmény. A parkokkal övezett kis házakban a Debreceni Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény működik, eredetileg azonban a Magyar Királyi Bábaképezde és Nőgyógyászati Klinika számára nyílt meg 1906 júniusában.

A mai Wesselényi városrészben fekvő intézményről a most megosztott régi szép képeslapot Kedves Olvasónk, V. Pákozdi Zoltán Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. A bábaképző-nőgyógyászatot a mai Bem tér 9. szám alatti épületből költöztették ide, és a vezetője dr. Kenézy Gyula volt. Itt látta meg a napvilágot 1917. október 5-én a későbbi világhírű írónk, Szabó Magda is.

A Bárczy napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bem téri régi épületben később a Debreceni Torna Egylet végzett igen hasznos munkát. A Bárczy pedig 1947-től kezdte használni a helyiségeit a bábaképezdének, amely tevékenységi köre egyébként aztán átkerült az orvostudományi egyetemhez (1918) és a közeli Demkébe (1913). Az I. világháború idején itt is hadikórház volt. A régi képeslapon szereplő tornyos épület, illetve a torony ma már nincsen meg, és sok mást is átépítettek a területen.

A dohánykutató felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bárczy azonban napjainkban is őrzi a békebeli intézményépítés emberközeli, praktikus jegyeit. A szomszédos MÁV-lakóparkkal, az Attila téri templommal, a volt dohányvizsgálóval és dohánygyárral, valamint a felüljáróval, a katolikus temetővel és az egykori pavilonlaktanyával (melyek története a cikk végén szerepel) Debrecennek egy rendkívül értékes, érdekes és izgalmas részét alkotja. A hajdani csendőrlaktanyát sajnos már csak az archív felvételeinken tudjuk bemutatni.

Nyitóképünk teljes méretben. Adományozó: V. Pákozdi Zoltán

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. február 1., vasárnap

Volt egyszer egy Margit-fürdő

Debrecen egyik legfantasztikusabb helye egy valóságos oázis volt a „nagy, poros alföldi városban”. Ez a Margit-fürdő, aminek festői létesítménye a mai Füredi úton (eredetileg Károly Ferenc József sugárúton) pompázott 12 holdon.

A Margit-fürdő főépülete. Külső fotók: Helytörténeti Fotótár

A vizes élmény- és gyógyparkot Szikszay Gyula, a gazdag földbirtokos és nagyvállalkozó építtette Szikszay Lajos tervei alapján. Tekintsd meg a teljes képgalériánkat itt:

Az 1888-ban felépített, csodálatos paradicsomot a feleségéről nevezte el a tehetős cívis. A Margit-fürdő rendelkezett a város első, sportolásra alkalmas medencéjével. Mellette férfi és női kádas és gőzfürdők, habfürdők, zuhanyzók, büfék, pihenőhelyiségek is kényeztették a vendégeket.

A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára Vekerdi Károly által feltöltött prospektusfotók tanúsága szerint a parkban a fürdőzőket egy lélegzetelállító strand is elkápráztatta. Ott nyáron biciklizni, télen korcsolyázni is lehetett.

A mai kor elvárásai szerint is lenyűgöző gazdagságban felszerelt fürdőben mindezeken kívül díszes előcsarnok, szobrok, valamint vízgyógyintézet is voltak. (Miként az alábbi régi térképen is látszik, a Margit szomszédságában az István Gőzmalom működött.)

Ugyanakkor „inhalatoriumot”, továbbá orvosi rendelőt, fodrászatot és manikűrt-pedikűrt is igénybe lehetett venni. Sőt, táncterem és színpad is szolgálta a művészeket és a közönséget.

De ez a kies földi mennyország rendelkezett masszőrszobákkal, vetkőzőtermekkel és páncélszekrényekkel is. Természetesen saját víztornyai, kazánjai és mosodái is működtek. A homokos strandon nemcsak medencék, hanem ugrótorony és tornaszerek is várták a kikapcsolódni vágyókat.

Hiszen a Margitot „a nagy, poros alföldi város tisztasága, egészségügye szolgálatába” állították. A birodalom érdekében Szikszay Gyula megegyezett a gőzvasúttársasággal, így ingyen utazhattak a járatokon azok, akik jegyet váltottak a feredőbe.

A megálló fél percnyi sétára volt tőle, ez pedig végképp a Margit javára fordította a versenyt a tégláskerti tóval szemben. A területen 1909. október 3-án munkásotthon nyílt, ami több szakszervezeti csoportnak és a szociáldemokraták irodájának is helye lett. Végül 1922-ben a Debreceni Munkás Otthon Szövetkezet 800 ezer koronáért megvásárolta a teljes ingatlant. Dr. Nagy Attila képeslapgyűjtő, helytörténet-kutató előadása szerint a fürdőrészt 1941-ben bontották el.

A II. világháborúban a munkásotthon épülete óriási károkat szenvedett; berendezése teljesen elpusztult, elkallódott és szétlopták, s az iratok zöme is odalett. A díszterem freskóit a katonai megszálláskor ellepte a füst, a házat pedig 75 százalékban romnak nyilvánították.

1956 elején még úttörők parádéztak benne, aztán 1964-ig a városi–járási munkásőrség székházaként működött. A páratlan paradicsom épületegyüttesét ezután bontották le, a helyén pedig négyemeletes lakóházak és játszóterek épültek.

A mai Szent László Plébániával és II. János Pál Pápa Intézettel szemközti ingatlanon, ahol a Margit pompázott, csupán egy munkásmozgalmi tábla tesz említést a néhai csodakertről. A fürdő emlékét azonban Szabó Magda megörökítette a Régimódi történet című regényében – a névadó Margit tudniillik az ő anyai nagyapjának a testvére: Jablonczay Margit.

Végül a munkásmozgalmi korszakból mutatunk felvételeket.

Az egykori fürdő és a munkástörzshely emléktáblája a Füredi úton, a Margit helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első az 1920-as években készült: az emberek a munkásotthon eddig nem látott épülete előtt állnak, amin a Munkásbank táblája is szerepel.

Az utolsó képen az intézmény parkjában üdülő gyerekek mosolyognak. Mindkét fotográfiát a Korok, emberek című könyvből ollóztuk, amit az MSZMP megyei bizottsága adott ki 1976-ban. Akkor azonban már jó 10 éve lebontották ennek az egykori földi mennyországnak az utolsó maradványait is...

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

DBKL

2025. október 5., vasárnap

A legnagyobb debreceni író: Szabó Magda

Debrecen halhatatlan, kiváló írója Szabó Magda (1917. október 5. – 2007. november 19.), aki előtt a főtéri szobrán kívül emlékház is tiszteleg a városban a születése 100. évfordulója óta.

Sőt, immár sétány is viseli a nevét. A szülőháza falán még nincs emléktáblája. A Kossuth utcai Dóczy-gimnáziumban lévő múzeum gazdag információkat tárt a közönség elé Szabó Magda és a családja debreceni lakóhelyeiről és az írónak az állatok iránti vonzalmáról és gyermekkori képzeteiről is. A sokoldalú tárlat Szabó Magda családjának minden mozzanatára kitér.

A Szabó Magda Emlékház. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A szobák között Szabó Magda könyvtárát is rekonstruálták egy sarok erejéig. A páratlan kiállításon Szabó Magda családfája is megismerhető, s ezen az is nyomon követhető, hogy miként kapcsolódik össze például a Rickl- és a Kaszanyitzky-vonal.

A csodálatos berendezések között Szabó Magda írógépe is megtalálható. Szabó Magda maga is a Dóczy diákja volt, és tanított is ott. Ez itt például Szabó Magda gimnáziumi tablója. Repró: © Debreceni Képeslapok

A család tagjai nagyon ügyesek voltak, és gyönyörű ruhákat is tudtak készíteni e szép eszközökkel.

A részletes és érdekfeszítő tárlatvezetésen az is megtudható, hogy az író apja, Szabó Elek lelkes amatőr fotós volt. Művei közül többet is megcsodálhatnak az emlékház látogatói. Nagy erénye a kollekciónak, hogy olyan relikviákat is magában foglal, amelyek civilként és szinte intim pillanatban ábrázolják Szabó Magdát.

Ilyen a fésülködős kép, valamint a fürdőruhás és a kirándulós felvétel is róla. A Szabó Magda és Ady Endre elképzelt találkozásáról szóló összeállításunk idekattintva olvasható.

Szabó Magda szülői háza a 105. születésnapján

Szabó Magda szülői házát is megörökítettük a Domb utcában, lásd a fenti képen.

Szabó Magda egyik írógépe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk végén Szabó Magda szobrát és a nagyerdei Szabó Magda sétányt is megtekintjük.

A Szabó Magda sétány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

E. Lakatos Aranka alkotása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További portréink sok fotóval:

2025. augusztus 3., vasárnap

Zug az ősi városmagban: a Domb utca

Debrecen egyik hangulatos kis utcája a hajdani ruhagyár, valamint a volt tűzoltóság területe között húzódik. Ez a Domb utca, ami a Burgundia városrészben bújik meg. Sőt... Idelátogattunk 2025. augusztus 3-án. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szabó Magda szülői háza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Pál leírása szerint ezen a helyen volt az ősi Debrecen falunak a magva. A XIII. század elején itt állhatott egy kis templom, ami vélhetően a tatárjáráskor pusztult el. Aztán, 1836-ban az utca mellett épült meg a cívisváros első szalámigyára, a Vidoni, majd 1950-ben a ruhagyárat költöztették ide. A fenti képen megörökített téglaburkolatú épület arról is híres, hogy ez Szabó Magda szülői háza (a későbbi világhírű író a bábaképezdében jött világra), maga a Domb utca pedig – mely a Burgundia és az Ötmalom utcát köti össze – a tengerszint feletti 124 méteres elhelyezkedése miatt kapta a nevét.

A Domb utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A Domb utca vége. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2025. január 31., péntek

Petőfi tér, kamarapalota, Piac utcai bérházak, régi Csapó utca, Árpád tér, strand a Tőletek kapott képeken

Debrecen múltjáról és jelenéről ismét sok szép fotót, képeslapot kaptunk Kedves Olvasóinktól.

Petőfi tér, 2025. I. 29. Fotó: © Oláh Róbert

Az első két felvételt Oláh Róbert készítette a Petőfi térről, valamint az ottani kamarapalotáról. A glóbuszt tartó lányok szoborcsoportjának teljes képét az összeállítás végén adjuk közre.

A kamarapalota tornya. Fotó: © Oláh Róbert

Masits István a Piac utca 77. szám alatti és a vele szomszédos emeletes házakat örökítette meg.

Piac utca 75–79. szám. Fotó: © Masits István

Szabó Magda szobráról Bányai Sándor küldte el a felvételét a minapi havazás kapcsán.

Szabó Magda szobra. Fotó: © Bányai Sándor

Áttérve a múltba, Pánya Pétertől a Csapó utca 2024 februári fotóját is megkaptuk, ugyanis itt zajlik gőzerővel a régi házak bontása.

Eltűnt házak a Csapón. Fotó: © Pánya Péter

Pánya Péter az egykori Váci Mihály Kollégium bontását így örökítette meg 2022-ben:

A Váci-koli bontása. Fotó: © Pánya Péter

Foglalkoztunk a Nagyerdei Stadionnal is, ehhez Belházi János mellékelte a fotóját, amelyen az látható, amint dob egy utolsót a pályán – a... mi előtt is? A stadion bontása előtt.

Egy utolsó dobás a stadionban a bontás előtt

A hajdani Nagyerdei Strandról bemutatott 2015-ös képeinkhez Madár Anikó csatolta a retro fotóját.

Bódé a régi strandon. Fotó: © Madár Anikó

Az Árpád téri református templom születésnapja alkalmából közölt összeállításunkhoz Nagy Farkas mellékelte az alábbi szép képeslapmásolatot. Köszönjük ezt is!

Az Árpád téri templom egy régi képeslapon

Végül íme az ígért teljes kamarapalotai kép a glóbuszt tartó leányalakokról. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy friss és régi képeiket küldjék el nekünk közzététel céljából üzenetben, vagy osszák meg az idővonalunkon, vagy használják a dkepeslapok@gmail.com imélcímünket.

DBKL

2025. január 22., szerda

Ünneplőbe öltözött Debrecen a magyar kultúra napján

Debrecen csodálatos ruhát öltött a magyar kultúra 2024-es napjára, január 22. reggelén: szelíd hóesés és fehér takaró köszöntötte a korán kelőket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A fenti fotón Szabó Magda szobra mosolyog ránk, a következő képpáron pedig a püspöki palota, valamint a Simonffy-sarki ikerpalota téli arcában gyönyörködhetünk.

A Piac utca padjai szintén fehér egyenruhában díszelegtek 2024. január 22-én.

Fenséges látványt nyújtott a főtér, továbbá a Nagytemplom is.

A Kossuth Lajos emlékére emelt szoborcsoport körül még nagy hóhalmok fehérlettek a műjégpálya nemrég elkezdett bontásának és a szerény égi áldásnak köszönhetően.

Ott bújt meg a városcímer-mozaik is, talán éppen azt várva, hogy a környezete is megtisztuljon. Hamarosan mindez gyorsan elillan, hiszen erőteljes felmelegedést jelez a meteorológia.

DBKL

2024. október 23., szerda

Árpád téri és Egyetemi templom, Szabó Magda, Csokonai Színház, Sesztina-pad, Hatvan utca – a Ti fotóitokon

Debrecen közelmúltjáról és jelenéről ismét sok szép felvételt kaptunk Kedves Olvasóinktól. E képek közül válogatva, elsőként az Árpád téri templom fotóját osztjuk meg Masits Istvánnak köszönhetően. A második jelenet az Egyetemi templomot örökítette meg, és Balázs Sándor Nagy készítette.

Szabó Magda főtéri szobráról Gergely Szekeres Erika mellékelt képet, míg az író édesanyjának, Szabó Elekné Jablonczay Lenkének a köztemetőben lévő sírkövét E Rudolfné Jéger fotózta le.

Gáspár János három fotóját is csatolta a hozzászólásaihoz. Az első mellé azt írta, kérdezve, hogy hol van a Nap a Csokonai Színház címeréből.

A második képen a nagyerdei Tóth Árpád-emlékmű mellett felállított Sesztina-padot kapta lencsevégre. A pad 10 évig el volt ásva a közelben található „Titkos-tónál”.

Gáspár Jánostól egy régebbi fotót is kaptunk. Ezen az a harckocsi látható, amit 2016-ban állítottak ki a Hatvan utcán, mégpedig az 1956-os forradalom 60. évfordulóján.

Az utolsó felvételünket ismét Masits István készítette, nevezetesen a Kossuth utca 11. szám alatti épületről. Köszönjük ezt is! Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel érdekében a dkepeslapok@gmail.com címre!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy

amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. június 1., hétfő

2026. február 1., vasárnap

2025. október 5., vasárnap

2025. augusztus 3., vasárnap

2025. január 31., péntek

2025. január 22., szerda

2024. október 23., szerda