A „boldog emlékű Debrecen” 11 szép 100 éves képen

Debrecen XX. század eleji arcairól közölt gyönyörű régi képeslapokat a cívisváros neves gyűjtője, dr. Nagy Attila. Összeállításunkban ennek a „Boldog emlékű Debrecen” című albumnak a belvárosi jelenetei közül szemezgetünk. A felső fotómásolaton az első Alföldi-palota fehérlik, a következő képen pedig a kereskedelmi akadémia ma is meglévő főhomlokzatában gyönyörködhetünk.

Lássuk, milyen volt új korában a takarékpénztári palota! Az utána következő képeslapon már a másik tornyával szerepel, miután az első leégett. Aztán 1964-ben a második torony is odalett.

Alább a városházára, valamint a szekundabarlangra csodálkozhatunk á.

2024 májusában már 110 volt éves a főtéri Kossuth-szobor.

Aki kinézett az egykori Royal Hotel ablakából, szinte végigtekinthetett a békebeli Piac utcán.

A Kossuth utcán még a Dóczy leánynevelő intézet is létezett.

A Hatvan utca elejére szintén alig lehet már ráismerni.

Az egykori Deák Ferenc utcában pompázott a valamikori nagy zsinagóga.

A Szent Anna utca és a Varga utca sarkán pedig az ipari és kereskedelmi bank szintén leégett palotája tündökölt, aminek a földszintén Antalfy József könyvkereskedése működött. Az utolsó képeken ezeket mutatjuk be dr. Nagy Attilának köszönhetően.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Nagyerdő és a belváros 11 szép retro képen, 1970-ben

A Debreceni Egyetem elődje, a Kossuth Lajos Tudományegyetem pazar albumot adott ki ,,hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján", 1970-ben. Ebből szemezgetünk most, a Pathó Sándor által készített fotók másolatainak segítségével...

Az első képeken az Egyetem tér pompázik a sziklakertes medencével,  aztán a Sesztina-villát láthatjuk, ahol az egyetem bölcsődéje működött.

Beljebb haladva a városközpontba, az Új élet parki lakótelepre csodálkozhatunk rá. A felvétel a Hámán Kató útja (ma Füredi út) 9 emeletes lakóházából készült. 

Megérkeztünk a belvárosi Kálvin térre. A parkot akkor még gyöngykavics és sok-sok növény jellemezte. Fotók: Pathó Sándor / KLTE

A Déri Múzeum süllyesztett parkjában 1970 környékén több volt a sétány, mint ma. Feltűnő, hogy a háttérben a Péterfia kis házai látszanak, nem pedig a 10 emeletes panelsorok.

Ez pedig már a Vörös Hadsereg útja! A Bajcsy-sarkon zebrán kellett átmenniük a gyalogosoknak, s közben a MÁV-székház vörös csillaga is hirdette nekik a szocializmus vívmányait...

A Kossuth téren akkor már nem működött a duplamedencés szökőkút, azonban a placc közepén is virágágyások pompáztak. Itt látszanak a korszak jellegzetes ufólámpái is.

S íme még egy Kossuth: az egyetem gyakorló általános iskolája a Kossuth utcán:

Az album hátsó borítóján a Kossuth-egyetem új TTK-épületegyüttesét, a kémiai tömböt (1969) mutatják be. Ezt is Mikolás Tibor tervezte, mint például az Újvigadót, valamint a Kölcsey-művközpontot.

Az utolsó és egyben szintén kossuthos képen az egykori Dóczy-gimnázium látható a Kossuth utcán. 1970-ben az egyetem gyakorló gimnáziuma működött benne, ugyancsak Kossuth néven. Színes összeállításunk az 1970-es virágkarneválról idekattintva csodálható meg.

A Kossuth-gimnázium 1970-ben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kossuth utcai szovjet emlékmű és régi kis házak

Debrecenben volt egy különös szobor a Kossuth utcának a Méliusz tér – Verestemplom – felőli végében, mégpedig Pátzay Pál műve, ami egy nagy harckocsit ábrázolt. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a fehér kőtömbökbe faragott tankszobor helyén korábban is állt egy méretes kompozíció. (A képek forrása: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege, Hüse Péter hagyatéka.)

Azt a korábbi mementót egy feliratos nagy fal, egy géppuska, valamint egy kis csobogó alkotta. A most megosztott archív képeken ugyanakkor arra is rácsodálkozhatunk, hogy a Kossuth utca ezen szakaszán (Irinyi János egykori lakóháza környékén) a fotók készítése idején még nem bontották le, illetve nem építették át az eredeti kis házakat, és például a Bányai Júlia iskola itteni mai épülete se volt meg.

A korabeli fotós a Kossuth utca e részének ellenkező oldalát is megörökítette. Hála neki, az utolsó képeken az is feltárul, hogy már állt a Titász-székház, viszont vele szemben, a mai Burgundia utcán még megvolt az a kis saroktornyos lakóépület, amit aztán lebontottak, és parkoló lett a helyén.

A Kossuth utcát nagy fák szegélyezik, középen pedig hosszú díszparkot és pihenőhelyeket is kialakítottak. Az külön érdekesség, hogy a Titász mellett akkoriban egy kis ház volt, tehát még nem nyitották meg a Klaipeda utcát.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

100 éve született Szabó Magda

Debrecen legismertebb írójának, Szabó Magdának 2017. október 5-én ünne-peljük a születése 100. évfordulóját.

A cívisváros szoborállítással, emlékházavatással és színházi programokkal is tiszteleg előtte. Szabó Magda egész alakos szobrát egy helyi vállalkozó, Katona Gyula adományozta a városnak.


A kompozíciót E. Lakatos Aranka, debreceni szobrászművész készítette. A Kossuth téren felállított alkotást (mely a hatvanas éveiben járó írót ábrázolja, amint egy macskás, zöld gránit padon pihen) október 5-én 17.30 órától leplezik le. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A jeles nap alkalmából avatták fel a Dóczy-gimnázium falán elhelyezett emléktáblát is, ami Szabó Magda ottani tanulmányaira és munkahelyére utal. Az intézmény udvarán emlékház nyílt, és elkészült az Abigél című filmből ismert szobor másolata is. A Csokonai Színház hagyományteremtő szándékkal rendezi meg a ,,Magdafeszt"-et, amelyet ezentúl minden évben megtartanak az író születésnapjához időzítve.

A Szabó Magda Emlékház. A fotókat Lévay Éva osztatta meg a Debreceni Képeslapok olvasóival. Köszönjük!

A Dóczys emléktábla, Juha Richárd műve

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját itt tette le 1935-ben, majd 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ebben az évben kezdett el tanítani is: két évig Debrecenben, majd 1942-től 1945-ig a hódmező-vásárhelyi Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt az 1949-ben történt elbocsátásáig. Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. Munkái többek között: Abigél (1970), Ókút (1970), Régimódi történet (1971), Kiálts, város! (1971), Az a szép fényes nap (1976).

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Különleges Szabó Magda-ábrázolás az Egyetem sugárúton egy könyvplakáton, 2019. december 26-án