„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sesztina-villa, a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfora is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, s a nem profilból, hanem szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A főtéri Kossuth-szobor
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Kossuth utcai tankszobor
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Piac utcai Merkúr-szobor
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• A Lenin- és a Proletár-szobor ledöntése
• A Kossuth utcai toronyangyal

„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve ma 91 éves

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sesztina-villa, a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfora is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, s a nem profilból, hanem szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Csokonai Vitéz Mihály
• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Radnóti Miklós
• Jókai Mór
• József Attila
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán

„Jó így csendesen nézni a fákat” – ma 90 éve avatták fel Tóth Árpád költő nagyerdei emlékművét

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó becenevű vizes zug és Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Repró, fotó: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Reprodukciók és mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az emlékmű 2024 májusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sesztina-villa, valamint a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfóra is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, viszont a szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Csokonai Vitéz Mihály
• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Radnóti Miklós
• Jókai Mór
• József Attila
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán

Szabó Magda és Ady Endre debreceni nagy találkozása

Debrecenben sétálgatva, meglátogattuk Ady Endre szobrát az Ady parkban, valamint a Kossuth téri Szabó Magda-szobrot is. Mindkettő padon ülve, könyvvel ábrázolja a művészeket.

Ady Endre alakja a Csokonai Színház mögött. Fotók, montázs: © Debreceni Képeslapok

Az írónő kompozícióját E. Lakatos Aranka készítette, és 2017. október 5-én leplezték le. Ady Endre szintén ülőalakos szobra se sokkal korábbi: azt 2016. április 28-án adták át a Csokonai Színház mögötti téren, és Győrfi Ádám alkotta.

Szabó Magda szobra a főtéren. Fotók, montázs: © Debreceni Képeslapok

A két író, Ady Endre (1877–1919), valamint Szabó Magda (1917–2007) sohasem találkozhatott. Mi azonban, jókedvünkben mégis összehoztuk őket – ennek a nagy egymásra találásnak a pillanatát osztottuk meg a legfelső fotóinkon, és itt még egyszer:

Végre „beszélgethettek” egy jót egymással! Fotók, montázs: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?

Debrecenben sétálgatva, meglátogattuk Ady Endre szobrát az Ady parkban, valamint a Kossuth téri Szabó Magda-szobrot is. Mindkettő padon ülve, könyvvel ábrázolja a művészeket. Fotók, montázs: © Debreceni Képeslapok

Ady Endre alakja a Csokonai Színház mögött. Fotók, montázs: © Debreceni Képeslapok

Az írónő kompozícióját E. Lakatos Aranka készítette, és 2017. október 5-én leplezték le. Ady Endre szintén ülőalakos szobra se sokkal korábbi: azt 2016. április 28-án adták át, és Győrfi Ádám alkotta.

Szabó Magda szobra a főtéren. Fotók, montázs: © Debreceni Képeslapok

A két író, Ady Endre (1877–1919), valamint Szabó Magda (1917–2007) sohasem találkozhatott. Mi azonban, jókedvünkben mégis összehoztuk őket – ennek a nagy egymásra találásnak a pillanatát osztottuk meg a legfelső fotóinkon, és itt még egyszer:

Végre ,,beszélgethettek" egy jót egymással! Fotók, montázs: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szobrok pihenő nagyjainkról

Debrecenben megannyi ülőalakos szoborkompozíció tiszteleg nagyjaink előtt. Mi ötöt számoltunk össze, de aztán az erről szóló Facebook-posztunk nyomán gyorsan kiderült: elfelejtkeztünk a Déri téri Móricz-szoborról, valamint az Oláh Gábor utcai ,,Szoptató nő"-ről is, amiket Medgyessy Ferenc készített.

Kölcsey Ferenc (1978), Ady Endre (2016), Hegymegi Kiss Áron (2011), Szabó Magda (2017) és Hatvani István (1971) emlékművei Debrecenben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sőt, tulajdonképpen említhetnénk a Déri tér és az Egyetem tér medenceszobrait is, meg persze a Déri téri és temetői Merengőt is, hiszen azok is ülőalakok (csak szék nélkül). Az Anya gyermekével címet is viselő szoborral egyébként már szintén foglalkoztunk, amikor 100 éves volt.

Íme hát róla ismét egy felvételünk:

DBKL

Józsa Lajos 1983-as szobra, a ,,Tavasz" az Auguszta-telepen
Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szabó Magda doromboló cicái

Debrecen legnevesebb írója, Szabó Magda (1917. október 5. – 2007. november 19.) arról is híres a művei mellett, hogy szerette az állatokat, és sok macskát is befogadott az otthonába.

A Kossuth téren 2017. október 5-én felállított szobrának alkotója, E. Lakatos Aranka erről is megemlékezett. A debreceni művész ugyanis a kompozíció padkarfáit ennek tiszteletére macskaalakúakra formázta meg!

Érdemes ezeket a beszédes tekintetű bronzcicákat is közelebbről megcsodálni, és persze aki teheti, a telefonjával csatlakozzon a szobor QR kódjához is. Hiszen akkor nemcsak információkat kaphat

Szabó Magdáról, hanem a hangját is hallhatja az archív felvétel révén. A doromboló macskák egyébként bizonyára kedvenc kabaláik a látogatóknak, és sokan simogatják meg őket. Sőt, már most is olyanok, mintha fényesebb lenne az arcuk... Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Szabó Magda-szobor látványa a Nagytemplom felől, a bal oldali cicával.
Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Egy szál fehér rózsa

Debrecenben ismét egy régi kedves ismerős mosolyog macskás padjáról a korzózókra. A talapzata zöld gránittal burkolása idejére elvitt szobor, mely Szabó Magdát ábrázolja, fehér rózsát tart az ölében.

Tisztelői, kedvelői így köszöntötték az írót, aki immár visszatért a főtéri helyére.

Fotó: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyári séta a belvárosban

Debrecenben szép idővel, jobban mondva hőséggel köszöntött be 2018 nyara, így a kora reggeli órákban volt a legélvezetesebb a nézelődés. A fenti képen a Simonffy-sarki ikerpalotát örökítettük meg a városháza melletti virágágyástól. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

A második felvételen a felkelő Nap fényében sütkérező Szabó Magda(-szobor) látható. A művet E. Lakatos Aranka készítette, bővebben idelátogatva olvashatsz róla. Az utolsó fotónkon egy örömteli újdonságot osztunk meg Debrecen kedvelőivel:

Gyönyörű lett a Bajcsy-sarki felújított kis palota neobarokk homlokzata!
Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

100 éve született Szabó Magda

Debrecen legismertebb írójának, Szabó Magdának 2017. október 5-én ünne-peljük a születése 100. évfordulóját.

A cívisváros szoborállítással, emlékházavatással és színházi programokkal is tiszteleg előtte. Szabó Magda egész alakos szobrát egy helyi vállalkozó, Katona Gyula adományozta a városnak.


A kompozíciót E. Lakatos Aranka, debreceni szobrászművész készítette. A Kossuth téren felállított alkotást (mely a hatvanas éveiben járó írót ábrázolja, amint egy macskás, zöld gránit padon pihen) október 5-én 17.30 órától leplezik le. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A jeles nap alkalmából avatták fel a Dóczy-gimnázium falán elhelyezett emléktáblát is, ami Szabó Magda ottani tanulmányaira és munkahelyére utal. Az intézmény udvarán emlékház nyílt, és elkészült az Abigél című filmből ismert szobor másolata is. A Csokonai Színház hagyományteremtő szándékkal rendezi meg a ,,Magdafeszt"-et, amelyet ezentúl minden évben megtartanak az író születésnapjához időzítve.

A Szabó Magda Emlékház. A fotókat Lévay Éva osztatta meg a Debreceni Képeslapok olvasóival. Köszönjük!

A Dóczys emléktábla, Juha Richárd műve

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját itt tette le 1935-ben, majd 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ebben az évben kezdett el tanítani is: két évig Debrecenben, majd 1942-től 1945-ig a hódmező-vásárhelyi Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt az 1949-ben történt elbocsátásáig. Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. Munkái többek között: Abigél (1970), Ókút (1970), Régimódi történet (1971), Kiálts, város! (1971), Az a szép fényes nap (1976).

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Különleges Szabó Magda-ábrázolás az Egyetem sugárúton egy könyvplakáton, 2019. december 26-án