A Református Főgimnázium

Debrecenben a Péterfia utca egyik lenyűgöző építészeti–kulturális értéke a Református Főgimnázium a Kálvin tér szélén, ahol 1914 óta pompázik. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2026 májusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Az intézmény történetéről a Wikipédia felidézi: a Református Kollégium nyolcosztályos gimnáziuma az 1873-as újjászervezése óta működik a mai formájában. Mivel azonban az 1912-ben létrehozott Magyar Királyi Tudományegyetem két évvel később a Református Kollégium főépületében kezdett működni, a főépületből kiszoruló főgimnázium új épületbe költözött: a közeli Péterfia utca 1–7. szám alá. A neoromán stílusú épületet az a Pecz Samu tervezte, aki korábban a Verestemplomot, valamint annak budapesti párját is megalkotta.

A gimnázium az egyetlen protestáns középiskolaként maradt meg egyházi fenntartásban a szocializmus évtizedeiben. 1952-ben a Dóczi Leánynevelő Intézet államosításakor vált koedukált intézménnyé, így kerültek be a leánytanulók a főgimnáziumba, az addigi fiúiskolába. Ebben a korszakban is nagyon sok olyan jó képességű diák végzett iskolában, akik a tudomány vagy a művészetek terén kiemelkedőt alkottak.

Balról az Uránia, jobbra a Református Főgimnázium

A gimnázium 1972-ben elvesztette a Péterfia utcai épületét, és át kellett költöznie a Kollégium hátsó udvarába, az egykori egyetemi internátus épületébe. A Péterfia utcai épületet (ahol addig zeneiskola is működött) 1992-ben a Tiszántúli Református Egyházkerület azzal a feltétellel kapta vissza, hogy tovább működteti benne a tanítóképzőt.

Tanítóképző felirattal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Miután a tanítóképző 2011-ben integrálódott a Debreceni Református Hittudományi Egyetembe, az épületet 2012-ben visszakapta a gimnázium – idézi fel a Wikipédia –, és a teljes körű felújítása után 2014 nyarától újra használatba vette a Kollégium általános iskolájával együtt.

A tanítóképző főiskola látképe

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Balásházy-középiskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A Landler
• A Debreceni Egyetem
• A zeneművészeti főiskola
• A DOTE Elméleti Tömb
• Az orvospalota

Villamos, konflis, környező kis házak...

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az óratorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hajdani várkastélyunk és Debrecen ura, Mátyás király

Debrecen középkori várkastélya a mai Vár, Csapó és Piac utcák által határolt területen állt. Eredetileg a Dózsa család tulajdona volt, majd 1450-ben Hunyadi Jánosé lett. Az ő fia, Mátyás király 1443. február 23-án született – előtte is tisztelgünk ezzel az anyagunkkal.

Emléktábla az udvarházon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A kastélyban nemcsak Dózsa földesurunk lakott, hanem ott éltek, dolgoztak a tanácsosai, udvarbírái és ítélőmesterei is. Dózsa mester előtt egyébként a Mester utca tiszteleg, ám a neve utáni „mester” nem az iparosságra utal, hanem az olasz egyetemen szerzett magiszteri fokozatára.

A Napló cikke 1982. április 10-én

Az 1290-es években Debrecenen hárman osztoztak: Dózsa mester, Rofoyn bán és Péter. (A Péterfia utca Péter leszármazottjára, azaz Jakabra utal, aki Szentlászlófalvát birtokolta.)

Pázmándi Antal kerámiafala. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Péterfia utcai és Kálvin téri emléktáblák, valamint Tóth Pál könyvének, a „Debreceni utcanevek”-nek a tanúsága szerint a kastélyban lakott Szilágyi Erzsébet is a családjával. Itt alakult ki az a kölcsönös megbecsülésen alapuló szeretet, amely egybefűzte Debrecen népét és a Hunyadi családot.

Hunyadi János többször is időzött itt, de a fia, Mátyás király is gyakran járt a debreceni uradalomban. Az itteniek szerették és becsülték őt, aki az uralkodása idején több királyi rendeletében is kifejezésre juttatta a Debrecen iránti háláját.

Hunyadi Jánost a halála után ebben a kastélyban gyászolta Szilágyi Erzsébet. Aztán a „várat” birtokolta Corvin János, Brankovics György és Török János is, ám végül 1565-ben lerombolta azt egy betolakodó, Székely Antal.

Homlokzatminták a Nagytemplomnál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vár utca nevet 1845-ben adta a tanács az utcaszakasznak, ami addig a Nyomtató utcához tartozott. A mai Vár, Csapó, valamint a Piac utca által határolt területen tehát immár csaknem 460 éve nem létezik a várkastély. De mi van ott helyette?

Ha jobban megnézzük, ma is egy középkori hangulatú épületegyüttesnek az izgalmas formájú, faberakásos téglafalai piroslanak-kanyarognak ott. Ez pedig nem más, mint a Kálvin téri üzletház épületegyüttese, amit Kertai László, Mikolás Tibor és Kováts András tervezett.

Középkori hangulat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A zseniális építészi alkotás (és a mindezt lehetővé tevő, akkori városvezetés) így állított szép emléket Debrecen hajdani történelmi kastélyának, valamint Mátyás királynak, a város és az ország urának... A Nagytemplom melletti udvarházrész gyönyörű kerámiafala és története ebben az összeállításunkban csodálható meg, míg a budapesti Mátyás templomról készített fotónkban erre a cikkünkre látogatva gyönyörködhetünk.

Hunyadi János előtt iskola is tiszteleg Debrecenben. A Zákány utcai intézmény a nándorfehérvári diadal 500. évfordulóján nyílt meg, és az 1957–1958-as tanévben vette fel ezt a nevet. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mátyás király portréja (1443. II. 23. – 1490. IV. 6.). Fotó: Wikipédia

A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó

A volt Óbester Borozó. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen híres vendéglője volt az Óbester Borozó a Péterfia és az Ajtó utca sarkán. A Fortepan e szép emlékű italboltról és a bájos alkalmazottakról közölt most egy 1985-ös vidám képet. Ezt osztjuk meg annak reményében is, hogy a fotó szereplői mindannyian jó egészségnek örvendenek. A ma is sokak szívét megdobogtató búfelejtőről egy korábbi Facebook-posztunkban Mátyás Tibor tulajdonos leírta: a vendéglőnek 1967 és 1990 között volt Óbester a neve, azóta pedig Mátyás Pince.

Egykori dolgozók Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Borsodi Nagy Katalin olvasónktól  azt is tudjuk, hogy például a 60-as, 70-es években Platkó Norbert és a felesége vezették az Óbestert. Nemes József felidézte: „Mi, a kollegái, és a törzsvendégek többsége Robi bácsinak szólította! Kimondottan egy finom úriember volt! Éva néni egy kedves jó kollega!” Barkász Éva így áradozott: „Az Óbester, zaftos kenyér, vörösbor, úgy 5o éve!” Hegedűs Ildikó pedig ekként fogalmazott: „Isteni volt a zsíros kenyér, lila hagymával, na és a borocska.”

Óbester fa törzskupa.. A fotót Barna Sándornak köszönjük

Préz Lipóttól megtudtuk, hogy nekik is a törzshelyük volt a hatvanas évek végén, mint középiskolásoknak. A kolbászzsíros kenyér ingyen volt, annyit ettél belőle, amennyit akartál. Aztán ittad rá a bort. Na az már pénzbe került! Barna Ildikó arra figyelmezetetett, hogy ne feledkezzünk el az erdélyi kicsikéről (a mititei kis kolbászkáról) sem, ami nagyon finom volt.

Sokan emlékeznek még a hordókból készített asztalokra és székekre, valamint az üveg lopótökökre és a törzskupákra is. Várkonyi Attila azt is jelezte, hogy az Óbester a nagyapjának, Várkonyi Károly grafikusművésznek is kedvenc helye volt. Ő készítette az egyik törzskupás találkozó meghívóját is. A plakát reprodukcióját Csoknyai Melinda osztotta meg a Facebook-oldalunkon (lásd e cikk végén).

Barna Sándor fényképet küldött a birtokában lévő, 1972-es Óbester-fakupáról, amit a mai napig használ. Mint tudatta, Várkonyi Karcsi bácsi tervezte. „Minden hétfőn a műteremben vörösboroztunk a Művész presszóval szembeni tetőtérben. Hatalmas élmény volt!” Barna Sándor egy másik fotón azokat a kellékeket is bemutatta, melyekkel dobni kellett. „Nem az számított, hogy mekkora a dobás összege, hanem három egyformának kellett lennie, és ha csak egy is eltért a másik kettőtől, akkor a dobó kimaradt a következő pohár borból! Nagyon ritkán fordult elő, hogy valaki három egyforma számot dobott volna! Ezek a kellékek is 1972-ből származnak.”

A kockajáték. A fotót Barna Sándornak köszönjük

Sebestyén Ágnes leírta: „Úgy emlékszem, havonta volt találkozó a természetjáróknak. A falon vitrinben sorakoztak a fakupák, melyekre Várkonyi Kari bácsi festette mindenkinek a foglalkozására jellemző figurát. Az én kupámat gyorsíróceruza díszítette. Az évek múltával keveset jártam az Óbester Borozóba, pedig a Bem téren laktam. A szárazságtól megrepedt a kupám! Szívesen hallgattuk Kari bácsi élményeit, különösen a Margit dán királynőnél tett látogatásának történetét.” Ezek mellett a szomszédos húsbolt, a közeli cukrászda, laktanya és patika is maradandó élményt nyújtott a Facebook-oldalunkon hozzászólók számára. Olvasóink tartalmas és élvezetes  múltidéző hozzászólásai a helyről és a környékről idelátogatva tekinthetők meg.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A plakátot Csoknyai Melindának köszönjük

Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:

• A Régi Posta
• Az Omnia Kávészalon
• A Művész Espresso
• A Nagyállomás tejivója
• A Ludas Matyi Espresso
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• Az Utopia Disco
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Lépcsős Kocsma

Élet a belvárosi főtér építése előtt – Debrecen 1996-ban

Debrecen az ezredforduló előtt még teljesen más arcát mutatta, mint ma. Mint az a nyitóképeinken is látható, egyebek mellett nem alakították ki a belvárosi sétálóövezetnek nevezett korzót.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Hemző Károly

Gépjárművel is végig lehetett közlekedni a Piac utcán, és megvolt például a Kassai úti fürdő és a Szikla Presszó, valamint a Kölcsey-művközpont és a teljes nagyerdei strand.

A halálkanyar. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A Corvina Kiadó „Debrecen, Hortobágy” című turisztikai brosúrájának fotóin a régi Kossuth téri úgynevezett halálkanyar mellett az Aranybika Szálloda Üvegtermében is gyönyörködhetünk.

Az Aranybika Üvegterme. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Ugyanakkor az 1996-os Egyetem térre is rácsodálkozhatunk, lásd a fenti szép fotón.

Az Egyetem tér . Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Itt pedig a Kálvin téri gyöngykavicsos, növényekkel benőtt Emlékkert köszön vissza a mába.

Az átépítés előtti Kálvin tér. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Az album bemutatta a Csokonai Színházat, valamint közreadták a városházával szemközti vendéglő öreg halászt ábrázoló homlokzati kompozícióját, ami aztán az átépítéskor ,,eltűnt".

Az eltűnt sgraffito. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Még működött az egykori takarékpénztári palotában a helyőrségi klub, és nem építették át az Emlékkertet se a Református Kollégiumnál.

A Déri Múzeum. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A fenti képen a Déri Múzeum tündököl, míg a következő jelenet a Krisztus-trilógiát tárja elénk.

A Krisztus-trilógia. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A brosúrát lapozgatva ugyanakkor a Széchenyi utcába is ellátogathatunk, ahol 1996-ban még az égig értek a fák...

A Széchenyi utca. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Ilyen volt akkoriban a Péterfia utcán a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum:

A volt városgazdaház. Fotó: Rácz Endre / Corvina

Pazar fotó készült az Attila téri görögkatolikus főszékesegyházról is:

Az Attila téri templom. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Alább még megidézzük a takarékpénztári palotában hajdanán működött helyőrségi művelődési otthont (Hemot), s ellátogatunk Hortobágyra, ahol megcsodáljuk a Hortobágyi Csárda párjának szép épületét is. Remek időutazást, jó múltidézést Mindenkinek!

Csárda Hortobágyon. Fotó: Hemző Károly / Corvina

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A honvédségi klub kapuja. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A Kút utca és a Bem tér környéke 2025 május „idusán”

Debrecen egyik régies hangulatú, barátságos területe a szentlászlófalvi, valamint péterfiai városrészekben és azok környékén fedezhető fel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kút–Kétmalom utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeket a Nyíl utcai és ahhoz közeli helyeket örökítettük meg a 2025-ös május közepén. Az alábbi felvételen például az Ajtó utcát láthatjuk a Kút utca felől. 

Kút–Ajtó utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A többnyire borongós, esős napokon a Bem teret is lencsevégre kaptuk.  

Bem tér – Hadházi út. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezen a környéken található Debrecen egyik legrövidebb utcája is, a Csonka utca.

A Csonka utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Maróthy utca egyik nevezetes épülete a Fácán Söröző.

Maróthy utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő zöld kerítés az egykori Nyíl utcai pékség mellett látható.

Nagysándor József utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Fonatos utca Nyíl utca felőli része ilyen állapotban volt ezeken a 2025 májusi napokon:

Fonatos utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

És végül, bekukkantottunk a Damjanich utcába is. Fedezzék fel személyesen is ezt a környéket! Azt pedig, hogy milyen volt a belváros 2025 május „idusán”, ebben az összeállításunkban mutattuk be.

Damjanich utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Kút utcai rózsák, 25.05.29. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Amikor megnyílt a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum

Debrecen méltán híres szobrászművészének, Medgyessy Ferencnek (1881. január 10. – 1958. július 20.) az alkotásait bemutató emlékkiállítás 1982. április 1-jén nyílt meg a Péterfia utca 28. szám alatti egykori városgazdaházban, ami 1770-ben épült. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A városgazdaház udvara. Fotó: © Debreceni Képeslapok

 A Napló akkori cikke szerint a Debrecen Városi Tanács 1977-ben kapta meg Medgyessy Ferenc hagyatékát, amit a Déri Múzeum gondozott. A megyei és a városi tanács a Péterfia u. 28. szám alatti műemléképületet jelölte ki a múzeum céljaira. A tervezésre a Hajdúterv kapott megbízást, s a rekonstrukció tervét Legány Péter építészmérnök készítette el. Az Országos Műemlék-felügyelőséggel való együttműködés eredményeképpen a XVIII. században épült városgazdaházból a rekonstrukció eredményeként a megmaradt műemléki szárnyon kívül két modern, tetővilágításos csarnok épült, melyek méltó környezetet nyújtanak a Medgyessy-hagyaték elhelyezésére. Két év alatt befejeződött a felújítás, kezdődhetett a kiállítás tervezése.

Szobrok a tárlaton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csajághy Rezső belsőépítész és Hámory László diszpécser, a Központi Múzeumi Igazgatóság munkatársai segítségével Sz. Kürti Katalin rendezte az állandó kiállítást. Hat teremben és két csarnokban helyezték el a mester 120 műalkotását, 90 szobrát, illetve plasztikáját, 10 pasztelljét és 20 grafikáját. Az anyag 70 százalékát teszi ki a Medgyessy-hagyaték, a többi pedig a Déri Múzeum 1930 és 1976 közötti vásárlásaiból származik. A termekben tematikai csoportosításban láthatók Medgyessy alkotásai: korai művek, táncosnők, álló figurák, női aktok, pasztellek, anya gyermekkel, természeti és néprajzi ritkaságok gyűjteménye. Az egyik csarnokban síremlékek, a másikban portrék, lovas szobrok, valamint hősi emlékművek tervei láthatók. Az emlékmúzeumnak napjainkban is a városgazdaház az otthona, ám már a Debreceni Irodalom Háza nevű intézmény is itt működik.

A városrész legrégebbi épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!